Délmagyar logó

2017. 10. 22. vasárnap - Előd 10°C | 20°C Még több cikk.

Egy disznón több ezer forint veszteségük van

A sertéshús felvásárlási ára a 2004-es mélyponton áll, a legnagyobb feldolgozók még a jó minőségű húsért sem adnak többet 250 forintnál. Azok pedig, akik nem szerződtek a nagyokkal, nyomott áron, 220 forintért szabadulnak meg hízójuktól. Durván annyiért tudják csak eladni, amennyi takarmányt megevett az állat.
Homikné Horváth Adél sertéseket gondoz a szatymazi mintatelepen. Két éve volt ilyen mélyponton az élő állat ára. Fotó: Gyenes Kálmán
Szatymaz határában járunk, egy minta-sertéstelepen. Itt Sári György a gazda, a „kanász", akivel együtt próbáljuk kiszámolni, mekkora a vesztesége jelenleg a disznón: két éve volt ugyanis utoljára ilyen mélyponton az élő sertés ára, mint most, februárban. A gazda a Debreceni Hús Zrt.-vel áll szerződésben, a cég 250 forintot fizet egy kiló E-minőségű húsért, ami a második legjobb minőségi kategória. Mivel egy kiló táp jelenleg 50 forintba kerül, számításai szerint négyszer ötven, azaz 200 forintot költ az eladósorba kerülő élő sertés egy kilójára. De csak takarmányból. Nem számolta a többi költséget: az áram sertésenként 500, a fűtés 200, az állatorvosi költség 400, a gyógyszer 1000 forint. És nem számolta az alkalmazottak bérét sem.

Darabolva is házhoz viszik

Megszaporodtak az élő sertést kínáló hirdetések, háznál 280-300 forintot kérnek a disznó kilójáért a városi embertől. A felvásárlóknak azonban legvégső esetben 220-ért is odaadják a le nem szerződött disznót. Sokan maguknak nevelnek kettőt-hármat, és abból egyet adnak el, hogy legalább a takarmány árát megkeressék. A domaszéki Malatinszki Mihály azt mondta, sokan kérik hasítva a sertést, ilyenkor 420 forint egy kiló. Meg kell fizetni a felpucolás, vagyis a munka, valamint a gáz árát. A parasztok alkalmazkodtak ahhoz a helyzethez is, hogy egyre többen csak fél disznót vesznek.

Ha ennyire veszteséges a sertéstartás, az újságíró megkérdezi: akkor hát tessék mondani, miből él? Miből nevel körülbelül kétezer sertést a legmodernebb technológiával felszerelt telepen? Kiderül, ez a gazdaság is több lábon áll, van más tevékenység is, amely jelenleg jobban hoz, mint az állattartás. Kiderül az is: tavaly jövedelmező volt a sertéstartás, akkor az élő sertés átlag felvásárlási ára 303 forint volt, a legalacsonyabb 275, a legmagasabb 320 forint. 2006-ban tehát sikerült tartalékot képezni.

Egy disznón most 4 ezer forint lenne a veszteség – támogatások nélkül. Merthogy vannak azért állami beavatkozások is, 1800 forintot az adóhatóság fizet darabonként, utólag. Csak érdekességképpen: ezt a 2006-os gazdasztrájknak köszönhetik a sertéstartók, amelyet pont akkor tartottak, amikor a legmagasabb volt a sertés felvásárlási ára. „Most nem jut eszébe senkinek, hogy sztrájkoljon" – teszi hozzá némi malíciával Sári György.

A nyomott felvásárlási ár az unalomig ismertetett okok következménye: sok olcsó import húst hoznak be a feldolgozók az országba, míg az export csökkent, többek között a három pestises vaddisznó miatt is. A bolti árak azonban nem lettek alacsonyabbak: egy kiló comb átlagosan 1100-1200, a karaj 1000, a lapocka 650-800 forintba kerül.


Drágult a baromfi

Hat-nyolc százalékkal lett drágább a baromfihús az üzletekben, a madárinfluenza-pánik miatt ugyanis egész Európában csökkent a tojóállomány. A helyzet egy darabig így is marad, mert a tojókat nem lehet hirtelen pótolni: tojást csak 6-7 hónapos korukban raknak a tyúkok. A boltban egy kiló csirkemellfilé ára elérte az 1300 forintot, az egész csirke kilója 5-600 forint. 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Séta a zenélőóra bábuihoz

A szegedi Dóm téren látható zenélőóra bábuit az 1959-es felújításkor a szegedi Csúri Imréné Hódi… Tovább olvasom