Délmagyar logó

2017. 11. 25. szombat - Katalin 3°C | 12°C Még több cikk.

Egy falat méreg egyetlen gerezdben?!

Szeged - Szervezetünk finom változásait vizsgálja, de a környezeti szennyeződések ártalmatlanítására is van válasza a Gálfi Márta által vezetett környezetbiológiai kutatócsoportnak. Kötődnek a kutatóegyetemi projekt Környezet és energetika nevű alprogramjához, illetve anyagtudományi kutatásokhoz is.
– Alapkutatásként az élő rendszerek egyensúlyi folyamatait szabályozó mechanizmusokat vizsgáljuk. Tanulmányozzuk még a különböző, környezetünkben is előforduló veszélyes vegyületeket és azok biológiai egyensúlyokra gyakorolt hatásait – közli Gálfi Márta, az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar (JGYPK) környezetbiológiai kutatócsoportjának vezetője. Modellként halogénezett (klórozott), aromás (gyűrűs) szénhidrogéneket alkalmaznak. A kutatócsoport is hozzájárul ahhoz, hogy az ilyen, például kémiai oldószerként is ismert, de hatásukban veszélyes anyagokról sok információval rendelkezzünk.

A tudósok közötti munkamegosztásban Dombi András professzor, a TTIK Anyagtudományi Intézete vezetőjének a munkacsoportja a vízterhelésekben jelentős szennyező ágensek semlegesítésével, például az ivóvíz javítását szolgáló innovatív eszközök (hatékony, kombinált oxidációs reaktorok) kutatásával foglalkozik. Olyan szennyező ágenseket – így például a mezőgazdasági művelésből, gyógyszeriparból származó maradék anyagokat – semlegesítenek, amelyek jelentős környezeti problémát okozhatnak. A JGYPK környezetbiológusai pedig – a mérgező anyagok szabványokhoz igazodó mennyiségének kimutatása mellett – arra keresik a választ, hogy a szervezetben tapasztalható finom változásokat okozhatják-e az említett eljárás során kialakuló melléktermékek és/vagy végtermékek.

Évek alatt káros anyagok rakódhatnak le az élő szervezetben – bizonyítja Gálfi Márta és kutatócsoportja. Fotó: Frank Yvette
Évek alatt káros anyagok rakódhatnak le az élő szervezetben – bizonyítja Gálfi Márta és kutatócsoportja.
Fotó: Frank Yvette

– A kemizáció a legnagyobb jóindulattal zajlott, hiszen kezdeményezői nem tudták, hogy az milyen káros következményekkel járhat – teszi hozzá Gálfi Márta. – Olyan akut problémákat kívántak megszüntetni, mint például a szúnyoginvázió, mert a szúnyog terjeszti többek között a maláriát. Ma már tudjuk, hogy az érintett területeken e betegségben hamarabb meg lehet halni, mint a szúnyogirtó szer káros felhalmozódásának (deponációjának) következményeként. A klórbenzolok igen olcsó felhasználási lehetősége miatt engedélyezi a WHO, hogy ezzel gyérítsék a szúnyogokat a fejlődő államok. Noha tudott: ez az anyag a táplálékláncban felhalmozódik, hatására például eltolódott a nemi arány az érintett krokodilpopulációban, vagy az amerikai nagy tavak mentén a sok halat fogyasztó családok gyermekei orientációs zavarokat mutattak. Márpedig mivel az áruk mozognak, például a narancs, s minden más, úgynevezett „zsíros fázist" tartalmazó élelmiszer a Föld távoli pontjaira is eljut, így benne pici dózisban ugyan, de a trópusi maláriaszúnyog ellen használt szer is. Ezért az ilyen anyagtartalmú trópusi gyümölcs az ember számára egy falat méreg.

Együttműködés

A biológiai modellvizsgálatok eredményeit – Gálfi Mártáékhoz kapcsolódva – a kémiai informatikai kutatócsoport Viskolcz Béla vezetése mellett virtuálisan vizsgálja tovább, komputermodellekkel lejátszatva azokat a lehetséges reakciókat, amelyek bekövetkezhetnek például különféle ionerősségű vizes fázisokban. Az így keletkező rengeteg adat feldolgozásába Krész Miklós irányításával az informatikai kutatócsoport kapcsolódik be. Ők a kísérletek és modellvizsgálatok során keletkezett adatokat adatbázisban, adatbányászati kutatómódszerekkel vizsgálják, elemzik, és értékelésre előkészítik. Így dolgoznak a JGYPK tudósai a környezettudományi és anyagtudományi rendszert vizsgáló, innovatív projektben.

Olvasóink írták

  • 18. Wacky 2011. február 20. 23:59
    „DM legalább valami példát vagy zárójelben 1-2 szavas magyarázatot ha lehetne kérni ilyesmire->>

    "különféle ionerősségű vizes fázisokban" ez nekem magas”
  • 17. jozko 2011. február 20. 20:36
    „Ó Természet, ó dicső Természet!
    Mely s z e r merne versenyzni véled?

    /Petőfi nyomán ferdítve/”
  • 16. CID 2011. február 20. 20:07
    „1. Az, esetleg eszedbe jutott már, hogy végigolvasd a cikket, nem csak a címet. s máris elhesegetheted félelmeidet ? :)”
  • 15. almaszósz 2011. február 20. 19:29
    „Nekem ez a cikk semmit sem mondott.”
  • 14. frakk 2011. február 20. 18:06
    „Nézd meg ki írta :))”
  • 13. kalkutta 2011. február 20. 16:52
    „Értelmetlen hablaty az egész cikk. A szúnyogtól a krokodilig minden benne csak senki sem ért belőle semmit. Olyan fizetett dicséretnek tűnik de annak is pocsékul megírva.”
  • 12. queenmargareth 2011. február 20. 16:51
    „Ugyan már, hiszen a dohányosokat üldözik! Mikor én ezeket így leírtam a válasz Kötelező enni. Hát egyék ezeket. Én meg tüdőrákban elpusztulok. Ők meg a Tesco-tól:)))))))))))”
  • 11. NostraMamus 2011. február 20. 14:34
    „Ezek szerint Szegeden a Jugyu a tudomány fellegvára.......... :-D”
  • 10. Nika23 2011. február 20. 12:43
    „A legrosszabb tanár, akit valaha ismertem!
    Megijedtem,mikor megláttam a képét a főoldalon:)
    bocs a személyeskedésért”
  • 9. deszkás 2011. február 20. 11:51
    „Eddig a kullancsok elleni szereket tiltották teljeskörűen most a szúnyogok elleni készitmények vannak a soron. Szép kilátások.A tudománytól más válaszokat is várnák. EBEBRI! Nem kell Kinába menni a Tesconál "felfedezett" szermaradványos uborka (ami aztán "nyomtalanul eltünt")nem elég ? Aztán emlithetem még hogy a bárki által bárhol termelt a közétkeztetésbe BEVIHETŐ zöldség még nagyobb veszély mint az E élelmiszerek mert csak utólag derül ki ha kiderül milyen szer okozhatott egészségkárosodást!”
  • 8. EAM 2011. február 20. 11:45
    „A tanyavilagban meg nem is gerezdet mondanak, hanem "girizd"-öt...

    :))”
  • 7. frakk 2011. február 20. 10:35
    „Újszászi Asszony másik cikkében is helyesbítést kér valaki :)”
  • 6. tirpák 2011. február 20. 10:30
    „a lényeg hogy beledöglünk abba amit megeszünk nem is beszélve az E betűs finomságokról”
  • 5. Nórikám 2011. február 20. 10:13
    „Na, ja, nem is a DM lenne, ha naponta nem lenne egy-egy félre értelmezhető cím, vagy mondat a cikkben!”
  • 4. frakk 2011. február 20. 09:35
    „1: Tökéletesen igazad van :)”
  • 3. ebebri 2011. február 20. 08:43
    „Hát mivel a fokhagyma csomagolására is rá van írva, hogy "Made in China", így van is mitől tartani... attól függetlenül, hogy a cikkben fokhagymáról szó sem esik. Egyébként a narancs is gerezdekre osztható... csak úgy mellesleg.”
  • 2. bagyö 2011. február 20. 08:25
    „Csatlakozom, én is megijedtem hogy nincs több fokhagyma..........”
  • 1. unknown 2011. február 20. 08:12
    „Az írás címe átfogalmazását kérem a következő indokra alapozva. A szögedi ember a gerezd fogalmát szorosan köti a fokhagyma gerezdhez, ezért számomra is elég ijesztő volt olvasni a címet és ugrálva keresni a cikkben, hol, mi baj van a fokhagymával? Azért az is baj, hogy a déli gyümölcs fogyasztásával kapcsolatban említett egészségügyi károsító lehetőség emlegetése sem elhanyagolható.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Állatmodell segíti a kutatóorvost

Szeged - Állatkísérletre miért van szükség? Mert emberben például a heveny hasnyálmirigy-gyulladás… Tovább olvasom