Délmagyar logó

2016. 09. 27. kedd - Adalbert 10°C | 20°C

Egy százalék esély és egy hónap

Szeged - Az általunk megkérdezett, külföldön dolgozó szegediek közül senki nem vesztette el az állását, de azt mondják, másik munkát nehezen találnának. Azt is megkérdeztük tőlük: jelentkeznek-e már a helyiek a hagyományosan kelet-európaiak által betöltött pozíciókra.
– Hallottam róla, hogy ezentúl az angoloknak is dolgozni kell, de csak akkor hiszem el, ha látom – vázolta iróniával egy Londonban dolgozó szegedi fiú, hogyan változik a munkaerőpiac Nagy-Britanniában a válság miatt. Az ő állása egyelőre biztos: a Tate Gallery-ben raktáros. Külföldön dolgozó szegediek meséltek lapunknak arról: veszélyben érzik-e a megélhetésüket.

– Tavaly októberben jöttem ki Írországba, Limericbe a barátnőm után. Azt mondták, hogy néhány hónappal azelőtt még rengeteg munka volt. Év elején tovább romlott a helyzet, bezártak például éttermeket, sok munkaerő felszabadult. Ráadásul azok az írek is, akiknek jobb állásuk volt, jelentkeznek a hagyományosan kelet-európaiak által ellátott feladatokra. És nem azért veszik fel inkább őket, mert írek. Hanem mert a munkaadó válogathat, és a tapasztaltabb, ügyesebb, a nyelvet tökéletesebben beszélő dolgozót akar – magyarázta Róbert, aki ennek ellenére marad Írországban.

Saját megítélése szerint egy százalék esélye és a tartalékai alapján egy hónapja van munkát találni Ádámnak, aki Stoke-on-Trentben, egy galvanizáló üzemben dolgozott. Olyan állást keres, ahol nem kell nehéz és forró tárgyakat emelgetni – nem akarja tönkretenni a kezét. Ha mégsem talál mást, visszamegy. Azt ígérték, visszaveszik.

Balázs Iván fél éve dolgozik Finnországban, Kajaani mellett egy nikkelbányában. Dömpereket vezet, és tolmácsol.

– Érzékelem, hogy itt is van válság, hogy milyen mély és meddig fog tartani, nem tudom felmérni. A Nokiától például százakat bocsátottak el. A saját munkám miatt nem aggódom, mert olcsóbban dolgozom, mint a finnek, és legalább olyan jól. Több magyar megkeresett, hogy ha tudok valamit, segítsek, mert hónapok óta nem dolgoznak – egyelőre nem tudtam.

– Az autóiparban leépítenek, ami különösen azokban a városokban gond, ahol egy összeszerelő üzem vagy egy autóalkatrész-gyár a legnagyobb munkaadó. Az elbocsátások ezenkívül szerintem inkább a feketén dolgozókat érinthetik. Én semmit nem látok a recesszióból, csak azt, hogy olcsó a benzin, és lementek az ingatlanárak. Már ha ez egyáltalán összefügg vele – jelentette Balázs Kanadából.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Korallvirág volt a nőnap ásza

Szeged - Ki sietve, ki unottan, más mélázva vásárolgatott nőnapi meglepetést a szegedi Nyíl utcai… Tovább olvasom