Szeged - delmagyar.hu

2012. 02. 08. szerda - Aranka

Időjárás:

-9°C

Itt vagyok: Nyitólap > Szeged hírei > Egy szobrász albuma

Egy szobrász albuma

Szeged - 65 éves, és 40 éve van a pályán Kligl Sándor szegedi szobrászművész. Születésnapjára impozáns album készült az életművéről. Viták kereszttüzébe került szobrairól és különös szegediségéről kérdeztük.

Hozzászólok!

Dombai Tünde - 2010.02.27. 11:40

Cikk megosztása

Kligl Sándor szegedi szobrászművész napra pontosan ma ünnepli 65. születésnapját. Az ünnepelt által szerkesztett és szinte teljes egészében végigfotózott Kligl című albumot tegnap mutatta be a kötetet gondozó Móra-múzeumban Pálffy István. Hogy jött a képbe a műsorvezető? – Kedves ismerősöm, nem a médiából. A művészeti írók nem ismernek, úgyhogy őt én választottam. A másik médiaszemélyiséget, Jakupcsek Gabriellát pedig kaptam az élettől, a menyem – indokol a szobrász. A 366 fényképet tartalmazó életműalbumnak a Múzeumi Tudományért Alapítvány, illetve 32 barátja és a támogató intézmény a kiadója. Élete társa, Lengyel Györgyi – akit a szegediek a fideszes szegedi városvezetés kancellárjaként ismerhettek – segítette, hogy napvilágot láthasson a különleges születésnapi meglepetés.

Végiglapozva a 40 éves pálya állomásait, megakad a szemünk a Mórahalmon befejezésre váró Korsós lányon, a szegedi Kárász utca eredeti tervétől eltérően felállított fogadószobrain, a heves viták kereszttüzébe került szintén szegedi Szent István és Gizella kompozíción és a vásárhelyi József Attilán. – Felülemelkedem a vitákon. Nem a szobraimat szeretem, hanem azt, akit vagy amit ábrázol. Azt az érzést próbálom megtartani magamban, ami az alkotáskor bennem volt – mondja Kligl Sándor. – Minden szobromat vállalom. A kínos politikai feladatok elkerültek. Makón ugyan felkértek a hetvenes években egy nagy Lenin-domborműre, helyette egy hagymafüzért csináltam.

Kligl Sándorral Pálffy István beszélgetett.
Fotó: Schmidt Andrea

Miért nem szokott pályázni? – A pályázatok az Aczél- korszak csökevényei, azért maradtak meg, mert a pénzosztók nincsenek vele tisztában, ki van a pályán. Engem nem azért keresnek meg, mert támogatni akarnak, hanem mert tőlem akarnak szobrot – jelenti ki a szobrász. – Nem pénzelni, helyzetbe kellene hozni a művészeket, hogy meg tudják tenni, amire képesek. A művészetben nincs demokrácia. Nem a művésznek kell a szabadságot átélni munka közben; hanem a nézőnek kell felszabadultnak lennie, ha katarzist érez, mert jó a mű.

Mi a magyarázata, hogy 30 éve Szegeden él, ha úgy érzi, nem szeretik?

Kligl Sándor szarkasztikusan fogalmaz: „régi mazochista családból származom". Szegeden a Kárász utcai Átrium udvarán Hermész-figuráját, a Dóm téri panteonban Kálmány Lajos portréját, a városházi házasságkötő teremben Szerelem című szobrát, a püspöki palotában Mária Boldogasszony Anyánk domborművét, a színházban kalaposlányos stukkóját láthatjuk, a megyeháza előtt áll legújabb, második világháborús emlékműve. Algyőn a Gondoskodás-szobor Vásárhelyen többek között a Bethlen-gimnázium kapuja őrzi keze nyomát. Szegedért emlékérmes, kitüntették a Hazáért érdemkereszttel és megkapta a megyei Prima Primissima Díjat. Miközben megbízásokra vár, szenvedélyesen vadászik, és a főzésben is kiéli alkotókedvét.

Cikk megosztása

A rovat legfrissebb cikkei

A nyitóoldal témái

Töltés, kérem várjon!

Moderálásra küldöm 3. BarnaMiklós 2010.02.27. 22:07

Kedves Dombai Tünde!

Móra-múzeum a Móra Múzeum?

Várom megtisztelő válaszát.

Sokan az alábbiak szerint tudjuk.

http://hu.wikisource.org/wiki/A_magyar_helyes%C3%ADr%C3%A1s_szab%C3%A1lyai/A_tulajdonnevek_%C3%ADr%C3%A1sa

Az intézménynevek

186. Az intézménynevek - néhány esetet nem számítva - több szóból állnak. Ezek összetartozását, a név kezdetét és végét az alkotóelemek nagy kezdőbetűs írása jelzi.

A világos főszabályon kívül - az intézménynevek körében élő nyelvhasználati ingadozások miatt - néhány kiegészítő szabályt is figyelembe kell venni.

187. A hivatalok, társadalmi szervezetek, oktatási intézmények, tudományos intézetek, szövetkezetek, vállalatok és hasonlók többelemű hivatalos, cégszerű nevében - az és kötőszó, valamint a névelők kivételével - minden tagot nagybetűvel kezdünk. Az -i (néha -beli) képzős származékokban a tulajdonnévi vagy az azzal egyenértékű tag(ok) nagy kezdőbetűjét megtartjuk, a köznévi elem(ek)et pedig kisbetűvel kezdve írjuk.
alapforma: -i képzős… Tovább olvasom »