Később elolvasom I Regisztrálok I Belépek
Gyűjtse össze az érdekes cikekket a címek mellett lévő ikonokkal! később elolvasom
Olvasott cikkek törlése Minden cikk törlése

Szeged - delmagyar.hu

2010. 07. 29. csütörtök - Márta, Flóra
Időjárás: Napos, felhős28°C - Napos32°C
Itt vagyok: Nyitólap > Szeged hírei > Egy szobrász albuma

Egy szobrász albuma

Hozzászólok! 3 hozzászólás
Dombai Tünde
2010.02.27. 11:40
Értékelem a cikket!
Betűméretet növelem Betűméretet csökkentem Cikket küldöm e-mailben Nyomtatom E-mailt írok a szerkesztőnek Később elolvasom

Szeged - 65 éves, és 40 éve van a pályán Kligl Sándor szegedi szobrászművész. Születésnapjára impozáns album készült az életművéről. Viták kereszttüzébe került szobrairól és különös szegediségéről kérdeztük.

Kligl Sándor szegedi szobrászművész napra pontosan ma ünnepli 65. születésnapját. Az ünnepelt által szerkesztett és szinte teljes egészében végigfotózott Kligl című albumot tegnap mutatta be a kötetet gondozó Móra-múzeumban Pálffy István. Hogy jött a képbe a műsorvezető? – Kedves ismerősöm, nem a médiából. A művészeti írók nem ismernek, úgyhogy őt én választottam. A másik médiaszemélyiséget, Jakupcsek Gabriellát pedig kaptam az élettől, a menyem – indokol a szobrász. A 366 fényképet tartalmazó életműalbumnak a Múzeumi Tudományért Alapítvány, illetve 32 barátja és a támogató intézmény a kiadója. Élete társa, Lengyel Györgyi – akit a szegediek a fideszes szegedi városvezetés kancellárjaként ismerhettek – segítette, hogy napvilágot láthasson a különleges születésnapi meglepetés.

Végiglapozva a 40 éves pálya állomásait, megakad a szemünk a Mórahalmon befejezésre váró Korsós lányon, a szegedi Kárász utca eredeti tervétől eltérően felállított fogadószobrain, a heves viták kereszttüzébe került szintén szegedi Szent István és Gizella kompozíción és a vásárhelyi József Attilán. – Felülemelkedem a vitákon. Nem a szobraimat szeretem, hanem azt, akit vagy amit ábrázol. Azt az érzést próbálom megtartani magamban, ami az alkotáskor bennem volt – mondja Kligl Sándor. – Minden szobromat vállalom. A kínos politikai feladatok elkerültek. Makón ugyan felkértek a hetvenes években egy nagy Lenin-domborműre, helyette egy hagymafüzért csináltam.

Kligl Sándorral Pálffy István beszélgetett. Fotó: Schmidt Andrea
Kligl Sándorral Pálffy István beszélgetett.
Fotó: Schmidt Andrea

Miért nem szokott pályázni? – A pályázatok az Aczél- korszak csökevényei, azért maradtak meg, mert a pénzosztók nincsenek vele tisztában, ki van a pályán. Engem nem azért keresnek meg, mert támogatni akarnak, hanem mert tőlem akarnak szobrot – jelenti ki a szobrász. – Nem pénzelni, helyzetbe kellene hozni a művészeket, hogy meg tudják tenni, amire képesek. A művészetben nincs demokrácia. Nem a művésznek kell a szabadságot átélni munka közben; hanem a nézőnek kell felszabadultnak lennie, ha katarzist érez, mert jó a mű.

Mi a magyarázata, hogy 30 éve Szegeden él, ha úgy érzi, nem szeretik?

Kligl Sándor szarkasztikusan fogalmaz: „régi mazochista családból származom". Szegeden a Kárász utcai Átrium udvarán Hermész-figuráját, a Dóm téri panteonban Kálmány Lajos portréját, a városházi házasságkötő teremben Szerelem című szobrát, a püspöki palotában Mária Boldogasszony Anyánk domborművét, a színházban kalaposlányos stukkóját láthatjuk, a megyeháza előtt áll legújabb, második világháborús emlékműve. Algyőn a Gondoskodás-szobor Vásárhelyen többek között a Bethlen-gimnázium kapuja őrzi keze nyomát. Szegedért emlékérmes, kitüntették a Hazáért érdemkereszttel és megkapta a megyei Prima Primissima Díjat. Miközben megbízásokra vár, szenvedélyesen vadászik, és a főzésben is kiéli alkotókedvét.
HIRDETÉSSzeretne itt hirdetni?
ˆaz oldal tetejéreˆ

Hozzászólok a cikkhez

felhasználói szabályzat

Mi tekintettel vagyunk a személyiségi jogokra, elutasítjuk a gyűlöletkeltést és az uszítást. Kérjük, tegyen így Ön is, hiszen a hozzászólást saját felelősségére írja! Ön a(z) 38.107.191.98 IP címről szól hozzá.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezni!
Kérem, jelentkezzen be vagy regisztráljon!
Töltés, kérem várjon!

Moderálásra küldöm Moderálásra küldöm 3. hozzászólás BarnaMiklós 2010.02.27. 22:07

Kedves Dombai Tünde!

Móra-múzeum a Móra Múzeum?

Várom megtisztelő válaszát.

Sokan az alábbiak szerint tudjuk.

http://hu.wikisource.org/wiki/A_magyar_helyes%C3%ADr%C3%A1s_szab%C3%A1lyai/A_tulajdonnevek_%C3%ADr%C3%A1sa

Az intézménynevek

186. Az intézménynevek - néhány esetet nem számítva - több szóból állnak. Ezek összetartozását, a név kezdetét és végét az alkotóelemek nagy kezdőbetűs írása jelzi.

A világos főszabályon kívül - az intézménynevek körében élő nyelvhasználati ingadozások miatt - néhány kiegészítő szabályt is figyelembe kell venni.

187. A hivatalok, társadalmi szervezetek, oktatási intézmények, tudományos intézetek, szövetkezetek, vállalatok és hasonlók többelemű hivatalos, cégszerű nevében - az és kötőszó, valamint a névelők kivételével - minden tagot nagybetűvel kezdünk. Az -i (néha -beli) képzős származékokban a tulajdonnévi vagy az azzal egyenértékű tag(ok) nagy kezdőbetűjét megtartjuk, a köznévi elem(ek)et pedig kisbetűvel kezdve írjuk.
alapforma: -i képzős… Tovább olvasom »

Moderálásra küldöm Moderálásra küldöm 2. hozzászólás odysseus 2010.02.27. 17:34

a Kligl Sándor egy jó szobrász. Tényleg lehet vitatkozni a szobrain, mert izgalmasak. Sok boldog alkotást kívánok még!

Moderálásra küldöm Moderálásra küldöm 1. hozzászólás Agyalapi 2010.02.27. 13:37

Érdekes, hogy vásárhelyi éveiről nem beszél. Vajon miért nem?


Töltés, kérem várjon!
ˆaz oldal tetejéreˆ
HIRDETÉS
bezár
asdasd
Kérem várjon, jelentkezését rögzítjük...