Délmagyar logó

2016. 12. 11. vasárnap - Árpád -2°C | 7°C

Egy szobrász albuma

Szeged - 65 éves, és 40 éve van a pályán Kligl Sándor szegedi szobrászművész. Születésnapjára impozáns album készült az életművéről. Viták kereszttüzébe került szobrairól és különös szegediségéről kérdeztük.
Kligl Sándor szegedi szobrászművész napra pontosan ma ünnepli 65. születésnapját. Az ünnepelt által szerkesztett és szinte teljes egészében végigfotózott Kligl című albumot tegnap mutatta be a kötetet gondozó Móra-múzeumban Pálffy István. Hogy jött a képbe a műsorvezető? – Kedves ismerősöm, nem a médiából. A művészeti írók nem ismernek, úgyhogy őt én választottam. A másik médiaszemélyiséget, Jakupcsek Gabriellát pedig kaptam az élettől, a menyem – indokol a szobrász. A 366 fényképet tartalmazó életműalbumnak a Múzeumi Tudományért Alapítvány, illetve 32 barátja és a támogató intézmény a kiadója. Élete társa, Lengyel Györgyi – akit a szegediek a fideszes szegedi városvezetés kancellárjaként ismerhettek – segítette, hogy napvilágot láthasson a különleges születésnapi meglepetés.

Végiglapozva a 40 éves pálya állomásait, megakad a szemünk a Mórahalmon befejezésre váró Korsós lányon, a szegedi Kárász utca eredeti tervétől eltérően felállított fogadószobrain, a heves viták kereszttüzébe került szintén szegedi Szent István és Gizella kompozíción és a vásárhelyi József Attilán. – Felülemelkedem a vitákon. Nem a szobraimat szeretem, hanem azt, akit vagy amit ábrázol. Azt az érzést próbálom megtartani magamban, ami az alkotáskor bennem volt – mondja Kligl Sándor. – Minden szobromat vállalom. A kínos politikai feladatok elkerültek. Makón ugyan felkértek a hetvenes években egy nagy Lenin-domborműre, helyette egy hagymafüzért csináltam.

Kligl Sándorral Pálffy István beszélgetett. Fotó: Schmidt Andrea
Kligl Sándorral Pálffy István beszélgetett.
Fotó: Schmidt Andrea

Miért nem szokott pályázni? – A pályázatok az Aczél- korszak csökevényei, azért maradtak meg, mert a pénzosztók nincsenek vele tisztában, ki van a pályán. Engem nem azért keresnek meg, mert támogatni akarnak, hanem mert tőlem akarnak szobrot – jelenti ki a szobrász. – Nem pénzelni, helyzetbe kellene hozni a művészeket, hogy meg tudják tenni, amire képesek. A művészetben nincs demokrácia. Nem a művésznek kell a szabadságot átélni munka közben; hanem a nézőnek kell felszabadultnak lennie, ha katarzist érez, mert jó a mű.

Mi a magyarázata, hogy 30 éve Szegeden él, ha úgy érzi, nem szeretik?

Kligl Sándor szarkasztikusan fogalmaz: „régi mazochista családból származom". Szegeden a Kárász utcai Átrium udvarán Hermész-figuráját, a Dóm téri panteonban Kálmány Lajos portréját, a városházi házasságkötő teremben Szerelem című szobrát, a püspöki palotában Mária Boldogasszony Anyánk domborművét, a színházban kalaposlányos stukkóját láthatjuk, a megyeháza előtt áll legújabb, második világháborús emlékműve. Algyőn a Gondoskodás-szobor Vásárhelyen többek között a Bethlen-gimnázium kapuja őrzi keze nyomát. Szegedért emlékérmes, kitüntették a Hazáért érdemkereszttel és megkapta a megyei Prima Primissima Díjat. Miközben megbízásokra vár, szenvedélyesen vadászik, és a főzésben is kiéli alkotókedvét.

Olvasóink írták

  • 3. BarnaMiklós 2010. február 27. 22:07
    „Kedves Dombai Tünde!

    Móra-múzeum a Móra Múzeum?

    Várom megtisztelő válaszát.

    Sokan az alábbiak szerint tudjuk.

    http://hu.wikisource.org/wiki/A_magyar_helyes%C3%ADr%C3%A1s_szab%C3%A1lyai/A_tulajdonnevek_%C3%ADr%C3%A1sa

    Az intézménynevek

    186. Az intézménynevek - néhány esetet nem számítva - több szóból állnak. Ezek összetartozását, a név kezdetét és végét az alkotóelemek nagy kezdőbetűs írása jelzi.

    A világos főszabályon kívül - az intézménynevek körében élő nyelvhasználati ingadozások miatt - néhány kiegészítő szabályt is figyelembe kell venni.

    187. A hivatalok, társadalmi szervezetek, oktatási intézmények, tudományos intézetek, szövetkezetek, vállalatok és hasonlók többelemű hivatalos, cégszerű nevében - az és kötőszó, valamint a névelők kivételével - minden tagot nagybetűvel kezdünk. Az -i (néha -beli) képzős származékokban a tulajdonnévi vagy az azzal egyenértékű tag(ok) nagy kezdőbetűjét megtartjuk, a köznévi elem(ek)et pedig kisbetűvel kezdve írjuk.
    alapforma: -i képzős forma:
    Egészségügyi Minisztérium egészségügyi minisztériumi
    Magyar Tudományos Akadémia magyar tudományos akadémiai
    Magyar Szocialista Munkáspárt magyar szocialista munkáspárti v. munkáspártbeli
    Danuvia Központi Szerszám- és Készülékgyár Danuvia központi szerszám- és készülékgyári
    Madách Színház Madách színházi
    József Attila Gimnázium József Attila gimnáziumi
    Vas Megye Tanácsa, ill.: Vas Megyei Tanács Vas megyei tanácsi
    Géza Király Téri Egészségügyi Szakközépiskola Géza király téri egészségügyi szakközépiskolai
    Országos Széchényi Könyvtár országos Széchényi könyvtári
    Új Egység Cipészipari Szövetkezet Új Egység cipészipari szövetkezeti
    Magyar-Szovjet Baráti Társaság magyar-szovjet baráti társasági
    Április 4. Gépgyár Április 4. gépgyári
    Kelet-bükki Állami Gazdaság kelet-bükki állami gazdasági
    43. Sz. Építőipari Vállalat 43. sz. építőipari vállalati
    Volga Szálló Volga szállói (v. szállóbeli)
    Szabadság Szálló stb. Szabadság szállói (v. szállóbeli) stb.

    Egyszavas intézménynevek is vannak:
    Belügyminisztérium belügyminisztériumi
    Pénzügyminisztérium pénzügyminisztériumi
    Bélyegmúzeum stb. bélyegmúzeumi stb.

    188. A teljes és cégszerű intézménynevek mellett vagy helyett használt egyéb formák írásában a következők szerint kell eljárni:

    a) Sok olyan intézménynevünk van, amely megegyezik azzal a formával, ahogyan az intézményt nem hivatalosan is emlegetni szoktuk. Említésben: a balatonfenyvesi állami gazdaság, a pécsi nevelőintézet, a tolmácsi általános iskola stb.; de intézménynévként: Balatonfenyvesi Állami Gazdaság, Pécsi Nevelőintézet, Tolmácsi Általános Iskola stb. Nagy kezdőbetűket csak akkor írunk, ha ki akarjuk emelni a megnevezés tulajdonnévi jellegét.

    b) Teljes és cégszerű intézménynévnek tekintjük az olyan formákat, amelyekben a telephely neve (vesszővel elkülönítve) az alakulat végén áll: Egyesült Munkás-Paraszt Tsz, Dusnok; Kisegítő (Foglalkoztató) Iskola és Nevelőotthon, Sopron; Nemzeti Színház, Szeged; stb.

    Ha az ilyen szerkezetű alakulatok helységnévi eleme -i képzős melléknévi jelzőként a név élére kerül, az intézménynév részének tekintjük, s ezért nagybetűvel kezdjük: Dusnoki Egyesült Munkás-Paraszt Tsz, Soproni Kisegítő (Foglalkoztató) Iskola és Nevelőotthon, Szegedi Nemzeti Színház stb.

    Kisbetűvel kezdjük viszont az intézmények működési helyére utaló -i képzős melléknévi jelzőket, ha nyilvánvalóan alkalmiak, tehát a névnek nem részei: a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem, a szegedi József Attila Tudományegyetem stb.

    c) A teljes intézménynév helyett gyakran annak csak egy vagy több egyesítő elemét használjuk, s a műfajjelölő szót vagy szavakat elhagyjuk. Az ilyen rövidült névben megmarad a részeknek a teljes névbeli írásmódja: az Előrében dolgozik (ti. az Előre Asztalosipari Szövetkezetben). Hasonlóképpen: a Gondolat jelentette meg; a Nemzetiben játsszák; az Eötvösön v. az Eötvös Lorándon végzett; stb.

    d) Az intézménytípusokat jelentő szavakat (minisztérium, egyetem, hivatal, intézet, iskola, vállalat, üzem, tanács, rendőrkapitányság stb.) olyankor is kisbetűvel írjuk, amikor valamely szövegben egy bizonyos intézményre utalnak: Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet, de: a kutatóintézet kidolgozta; Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, de: a bizottság véleménye szerint; stb. - Hasonlóképpen: bement a minisztériumba, segélyt kapott a vállalattól, a tanács intézkedett, a tanárképző főiskolán stb. - Csak néhány kivétel van: az Akadémia (= Magyar Tudományos Akadémia), az Opera (= Magyar Állami Operaház) stb.

    189. Az intézmények alárendelt egységeinek nevét a következők szerint írjuk:

    a) Számos intézménynek (mint főhatóságnak) alárendelt intézményei is vannak. Ezek nevét is minden tagjában nagy kezdőbetűvel írjuk: Műszaki Kémiai Kutatóintézet (az MTA intézete), Országos Pedagógiai Intézet (a Művelődési Minisztérium intézménye), Állam- és Jogtudományi Kar (az Eötvös Loránd Tudományegyetemen), Fővárosi Földhivatal (Budapest Főváros Tanácsánál), Magyar Földrajzi Társaság (főhatósága az MTA) stb.

    b) Egy intézményen belüli nagyobb szervezeti egység, testület stb. neve akkor írandó intézménynévszerűen, ha az egyediség érzékeltetésére szükség van: a Föld- és Bányászati Tudományok Osztálya (az MTA testülete), a Medicor Művek Vállalkozási Gyára, a Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsa, a Hazafias Népfront X. Kerületi Bizottsága stb.

    c) Az intézmények azonos rendeltetésű kisebb egységeinek típusukra utaló megnevezését kis kezdőbetűvel írjuk: a Kossuth Nyomda személyzeti osztálya, a Bölcsészettudományi Kar gondnoksága, a XI. Ker. Tanács szakorvosi rendelője stb. - Kisbetűsek önmagukban használva is: emlékeztető a műszaki osztály részére, feljegyzés a jogi csoportnak, kérelem az üzemi szakszervezeti bizottsághoz stb.

    A nem állandó jelleggel működő bizottságokra stb. utaló szavakat, szókapcsolatokat szintén kisbetűvel kell írni: a két vállalat koordináló bizottságot alakított; egy karbantartó csoportot szerveztek; stb.

    d) Az alárendelt viszonyú intézményeket jelölő birtokos jelzős szerkezetek névelőjét és a birtokszó személyragját (-jelét) általában ki kell tenni: A (a) Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete; A (a) Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kara; stb.

    Cégtáblán, levélpapíron, bélyegzőn stb. (vagyis kiemelt helyzetben) más megoldás is helyes lehet:

    Magyar Tudományos Akadémia Budapesti Műszaki Egyetem
    Nyelvtudományi Intézet Építészmérnöki Kar”
  • 2. odysseus 2010. február 27. 17:34
    „a Kligl Sándor egy jó szobrász. Tényleg lehet vitatkozni a szobrain, mert izgalmasak. Sok boldog alkotást kívánok még!”
  • 1. Agyalapi 2010. február 27. 13:37
    „Érdekes, hogy vásárhelyi éveiről nem beszél. Vajon miért nem?”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Három kérdés, aki válaszol: Prőhle Gergely

Prőhle Gergely volt németországi és svájci nagykövet, az evangélikus egyház világi tisztségviselője. Tovább olvasom