Délmagyar logó

2018. 11. 12. hétfő - Jónás, Renátó 7°C | 19°C Még több cikk.

Egyetemi és városi összefogás a füvészkertért

Több ezer évet is leélhetnek azok a mamutfenyők, melyeket tegnaptól mindenki megcsodálhat a szegedi füvészkert megújult nyitvatermő-gyűjteményében. Az évszázad belvize és aszálya után városi és egyetemi összefogással sikerült regenerálni a gyűjteményt.
Összefogás teremtette újjá a füvészkerti gyűjteményt. Fotó: Schmidt Andrea
A szegedi füvészkertben több mint négyszáz nyitvatermő vált áldozatává az 1990-es évtized óriási, egymást követő belvizeinek s aszályának. Egyes fajok esetében nyolcvan-kilencven százalékos volt a pusztulás. – Az elpusztult gyűjtemény újrateremtését Szeged önkormányzata, az egyetem, és nagyon sok magánember segítségével sikerült elérni – hallottuk Mihalik Erzsébettől, az SZTE növénytani tanszékének vezetőjétől, a füvészkert igazgatójától a félhektáros gyűjtemény tegnapi megnyitásán.

A különböző nyitvatermők – az afrikai Atlasz-hegységben erdőségeket alkotó atlaszfenyőtől a földkerekség egyik leghatalmasabb élőlényfajának számító, nyolcvan méterre is megnövő hegyi mamutfenyőig, s a legkülönbözőbb boróka- , hamisciprus- és tujafélékig – külön-külön „rendszertani ligetekben" foglalnak helyet a füvészkertben.
A gyűjtemény kettős ötlet alapján született újjá. Az Universitas Kht. tavaly visszavásárolható fenyőakciót indított, termelők segítségével. A kis fenyőket jelképes összegért meg lehetett venni karácsonyra, ezután pedig a füvészkertbe kerültek. S a folytatás: a füvészkert által összeállított fajlistából ki-ki megvásárolhatta a neki leginkább tetszőt, s ezek mind a gyűjteményben kaptak helyet, melléjük tábla került, a fát megvásárló nevével.

Akadt, aki nem a saját, hanem például gyermekei nevét kívánta feltüntetni a táblán – mint Tráser Ferenc, az egyetem gazdasági és műszaki főigazgatója, az akció egyik leglelkesebb támogatója. De a fő támogatók között volt Farkas Beáta, a gazdaságtudományi kar docense, Kata Mihály emeritus professzor éppúgy, mint például Merényi Mária főtitkár, Badó Attila rektorhelyettes, s persze Szabó Gábor rektor is. Sokat segített az önkormányzat – Nagy Sándor alpolgármester a tegnapi átadón is jelen volt –; egy magánvállalkozó, Forró Attila ingyen földmunkagéppel segítette a munkát.

Kérdés, mi történik az újonnan ültetett csemetékkel, ha újra jelentkezik a belvíz? Az újrateremtők erre is gondoltak: a területről sekély csatornák vezetik le egy lapos vízgyűjtőbe a vízfölösleget. Úgyhogy a mamutfenyőknek és társaiknak van idejük nőni – elvileg akár évezredekig.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Beruházás csak sztráda mellé jön

Közel 200 szakember érkezett tegnap Szegedre az ország más térségeiből és Romániából, hogy részt… Tovább olvasom