Délmagyar logó

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -3°C | 5°C

Egyetlen szavazat dönthet a mandátumról

A helyhatósági választások tudnivalóinakk összefoglalására kértük Kovács László Imre politológust, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusát.
A nagyításhoz kattintson a képre!
Az önkormányzati választási szisztéma 1990 óta alapvetően megváltozott. Az első lényeges különbség, hogy az 1990-ben még meglévő 40 százalékos részvételi-érvényességi, és az 50 százaléknál több voksból születő mandátumot jelentő eredményességi küszöb megszűnt. Ezzel összefügg, hogy az egyéni választókerületi szavazásban már nincs kétfordulós rendszer. Ezt azt is jelenti, hogy most az egyéni kerületben a legtöbb voksot összegyűjtőé a mandátum. Lényeges módosulás az is, hogy a tízezer fősnél népesebb települések esetében megszűnt a kétszavazásos rendszer, vagyis pártlistákra már nem, csak egyéni jelöltekre voksolunk. Ez azt jelenti, hogy az egyéni képviselőjelöltekre leadott, de mandátumot nem eredményező voksok úgynevezett töredékszavazatként összeadódnak, s ennek alapján osztják el az úgynevezett pártlistás mandátumokat.

Változott a települési polgármesterek kiemelkedésének módja: már nem a képviselő-testület választja tagjai közül, hanem külön polgármesterjelöltek közül közvetlenül döntünk a település első polgárának személyéről. Ezzel nincs vége a változásoknak – véli Kovács László Imre, aki szerint a közigazgatási reform (például képviselő-testület létszámának, az önálló önkormányzatok számának tervezett csökkentése, vagy a megyerendszer átalakítása is) módosítja a választási szisztémát.

A nagyobb városokban jobban jelen vannak a pártok, s ezt képezi le, hogy ezeken a tízezer lakosnál népesebb településeken pártlistás mandátumokat is kiosztanak. A kisebb településeken az egész falu vagy kisváros egyetlen választókerületnek számít, s annyi vokssal rendelkezik a polgár, ahány tagú a képviselő-testület. Így az úgynevezett „kislistán" fölsorolt jelöltek közül azok lesznek képviselők, akik – a lélekszámtól függő testületi létszámnak megfelelően – az első 3-13 legtöbb szavazatot kapták.

Új kisebbség

Idei újdonság a kisebbségi önkormányzatok választásának módja, melynek lényege, hogy azok rendelkeznek szavazati joggal, akik az adott kisebbséghez tartozónak vallották magukat. A szisztéma korrigálásának célja az úgynevezett etnobiznisz megszüntetése volt, s hogy ez mennyire sikerült, az most kiderül. Annyi már most látszik, hogy a választáskor kevesebben vallották magukat valamelyik történelmi, vagy az etnikai kisebbséghez tartozónak, mint a legutóbbi népszámláláskor.

Aktív civilek


Több párt, civil és kisebbségi szervezet aktivizálódik az önkormányzati választáskor, mint az országgyűlési döntés idején. Ennek oka – a politológus szerint az –, hogy a magyarországi civil szervezetek nagy része lokális ügyek megoldására épül.

Megnő a függetlenek száma a polgármester és a képviselőjelöltek között – különösen a kisebb településeken. Ennek oka, hogy e helyeken csak látens módon jelentkezik a pártpolitika. Aztán azt is látni kell, hogy a kisebb helyeken kevésbé, a nagyvárosokban inkább pénz, pénz és pénz szükségeltetik a kampányhoz. Ugyanakkor a szavakban jelentkező „politika ellenességnek" ellentmondanak a számok – mutat rá Kovács László Imre: a pártszimpátiát kifejező országgyűlési választások részvételi aránya azt mutatja, hogy a nagyjából nyolcmillió szavazójoggal rendelkező ember közül 5-6 millió fős bázist tudhatnak magukénak a pártok.

Revánslehetőséget látnak az önkormányzati voksoláskor az országgyűlési választásokon alulmaradt pártok, ráadásul a tavasszal történtekhez képest jól láthatóak a különbségek. Ez az oka, hogy egy általános pártpolitikai kampány kíséri az önkormányzati választást – véli a politológus.

Kisebb részvétel

Alacsonyabb a részvételi hajlandóság az önkormányzati voksoláson – a parlamenti választásokhoz képest. Ez megfelel az európai trendnek, illetve a magyar hagyományoknak.
Itt – szemben például az amerikai politikai kultúrával és közgondolkodással – sokkal inkább az országos és nem a helyi ügyekre irányul a választói figyelem. Vagyis a helyi ügyekről és azok intézőiről sokkal kevesebbet tudnak, mint a nagypolitika témaköreiről és szereplőiről.

Sokan bizonytalanok abban, hogy érdemes-e részt venni e közös döntésben – mondván: egyetlen szavazat nem oszt, nem szoroz. Pedig egyetlen voks is eldöntheti, hogy az adott választókerületben ki lesz a képviselő. De viszonylag ritkán fordul elő, hogy sorsdöntő legyen egyetlen szavazat – teszi hozzá a politológus, aki szerint egy szabad országban természetes, hogy valaki nem kíván élni a választás szabadságával.


Választási kronológia

Az október 1-jén esedékes önkormányzati választás finiséhez érkeztünk: lejárt a jelöltállítás határideje, elkezdődött a kampány. Érdemes áttekinteni a felkészülés és a választás további menetrendjét.

Szeptember 16–28.: A helyi közszolgálati műsorszolgáltatók a jelölés, illetve a listaállítás arányában legalább egyszer ingyenesen közlik a jelölő szervezetek, továbbá a polgármesterjelöltek politikai hirdetéseit.
Szeptember 22.: A választási bizottságok megbízott tagjait 16 óráig jelentheti be a választókerületben jelöltet, illetőleg listát állító jelölő szervezet vagy független jelölt. Ugyaneddig az időpontig jelenthetik be a kisebbségi jelölő szervezetek a helyi választási bizottság megbízott tagjait.
Szeptember 23-ától október 1-jén 19 óráig: nem szabad nyilvánosságra hozni a választással kapcsolatos közvélemény-kutatás eredményét.
Szeptember 26.: E napig lehet igazolást kérni ajánlott levélben a nem állandó lakóhely szerinti tartózkodási helyen történő szavazás érdekében.
Szeptember 29.: E napon 16 óráig lehet igazolást kérni személyesen, vagy meghatalmazott útján a nem állandó lakóhely szerinti tartózkodási helyen történő szavazás érdekében. Igazolást ebben az ügyben legkésőbb ezen a napon lehet kiadni. Ugyaneddig az időpontig tekinthető meg a polgármesteri hivatalban a módosított névjegyzék. Az országos közszolgálati műsorszolgáltatók is eddig a napig adják közre annak a nyolc jelölő szervezetnek a választási összefoglalóját, amelyek országos összesítésben a legtöbb képviselő- és polgármester-jelöltet állították.
Szeptember 29.: 24 órakor véget ér a választási kampány.
Szeptember 30-án 0.00 órától október 1-jén 19.00 óráig: kampánycsend.
Október 1.: A választás napja. Ugyanezen a napon az illetékes választási irodának meg kell semmisítenie az ajánlószelvényeket és a technikai nyilvántartást, a jelölő szervezetnek pedig a névjegyzékből teljesített adatszolgáltatás adatait.
Október 2.: E napig az illetékes választási bizottság a szavazatszámláló bizottságok jegyzőkönyvei alapján összesíti a szavazatokat és megállapítja a választási eredményt.
Október 4.: E napon 16.00 óráig tekinthető meg a szavazóköri jegyzőkönyvek egy példánya az illetékes választási irodában. Ugyaneddig a napig az adatszolgáltatás adatainak megsemmisítéséről készült jegyzőkönyvet át kell adni az adatszolgáltatónak.
Október 31.: E napig köteles eltávolítani a plakátot az, aki elhelyezte, vagy az, akinek az érdekében elhelyezték.
December 30.: Eddig kell megőrizni a szavazólapokat a polgármesteri hivatalokban.

Ezután a választási iratokat – a jegyzőkönyvek kivételével – meg kell semmisíteni. A jegyzőkönyveket át kell adni az illetékes levéltáraknak. 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Máig adtak haladékot a háziorvosok

Az Országos Mentőszolgálat ígérete szerint a hét végéig kifizetik a szegedi háziorvosok elmaradt… Tovább olvasom