Délmagyar logó

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 7°C

Egykori gázlók nyomában a Tiszán

Ki hinné el – első ránézésre – a Tiszáról, hogy a törökbecsei duzzasztó működésbe lépte előtt át lehetett gyalogolni egyik partjáról a másikra a Kiskőrössy halászcsárdánál? Pedig így volt. A Maroson kis víznél azonban csak a torkolat fölötti néhány kilométeren át érezhető a duzzasztó hatása.
– Gyermekkorom nyarain kisvízkor rendszeresen átgyalogoltunk a Tiszán az újszegedi oldalról a Kiskőrössy halászcsárdába, a Maros-torkolat alatt. S persze vissza is gyalogoltunk. Ez volt a szegedi gázló – emlékszik vissza Keller Péter, az Atikövizig folyószabályozási ügyintézője a duzzasztás előtti időkre. A gázló azért alakulhatott ki, mert a gyors folyású Maros a lassabb folyású Tiszába érve itt rakta le hordaléka egy részét. A másik, nagyon sekély vizű szakasz Gyálarétnél volt, itt halmozódott föl a vízfenéken a Marosból származó hordalék további része. Mindez még a törökbecsei duzzasztó működésbe helyezése, 1976 előtt volt. A duzzasztás óta azonban egészen Csongrádig érzékelhető a törökbecsei vízmélységnövelő hatása.

A Tisza duzzasztás nélkül nem a mai képét mutatná; a kanyarok belső ívén itt is, ott is szárazra kerülnének – régen szárazon is voltak – a bársonyfinom homok alkotta „porondok" vagy „porongok" (hol így nevezi őket a népnyelv, hol úgy). A rendkívül kisvizes 1946-os évben Szegeden mínusz 250 centit mutatott a vízmérce – mondja Lázár Miklós hidrológus. A duzzasztás utáni időszakban 1983-ban volt legalacsonyabb a víz, ekkor plusz 24 centi volt a vízszint a szegedi mérce szerint. Jelenleg egyébként plusz 148 centis a vízállás, ez megfelel az ilyenkor szokásos átlagvízszintnek. Duzzasztás nélkül másfél-két méterrel lenne alacsonyabb most a Tisza.

A Marossal kapcsolatban mi a helyzet? Ilyenkor, kisvíznél legföljebb a torkolat után öt-tíz kilométerig érezhető a duzzasztás vízoszlopmélyítő hatása. Az efölötti szakaszon ugyanúgy néz ki a Maros, mint 1976, a duzzasztás beindulása előtt. A Maros esetében a 2003-as év hozott szélsőségesen kevés vizet, a makói mérce szerint akkor mínusz 107 centis volt a vízállás; ugyanott most mínusz öt, ez átlag másfél méter mély vizet jelent. Gázlóból Makón túl most is több akad, de vigyázni kell: előfordul, szinte a túlpartig átér az ember gyalog, közvetlenül a túlpart előtt azonban jócskán elborítja a víz.

Csónakkal, zátonyok közt

A Marost évről évre „újra kell tanulni" – mondja Szetei László szegedi csónakkészítő-mester, a folyó nagy ismerője. Rendszeresen fölmegy motorcsónakkal a Maroson – ameddig lehet. Mert hol eddig lehet, hol addig. Hol itt bukkannak föl zátonyok, hol ott. Állandó, fákkal is benőtt szigetből legalább öt található a Maroson, legismertebb a Klárafalva és Ferencszállás közti Illés-sziget, amely Flórián Illésről, az egykor itt tanyázott, azóta már elhunyt halászról kapta a nevét. – A szigettől jobb felé eső folyóág széles, és olyan sekély, hogy a mostani vízállásnál már el-elakad a csónakmotor. A bal parti ág keskeny és mélyebb, ott el tud haladni a csónak – ismertet egy jellegzetes területet.

A makói híd előtt másfél-két kilométerre egy hatalmas fűzfa van elakadva a meder kellős közepén. Ott ilyenkor, több mint egy futballpályányi területen alig tíz-húsz centi mély a víz. A kanyarok tájékán legalább két-három sóderzátony már ki is látszik ilyen vízállásnál a mederből. Gyakori, hogy a kanyar belső ívétől szinte a túlpartig „porong" látszik ki a vízből – vagy ha a mostani vízmélységnél még nem látszik ki, nemsokára kilátszik, ahogyan megy egyre lejjebb a víz –, s csak a kanyar külső ívénél mély a folyó, de ott annyira, hogy az embert jócskán ellepi. Ahol vonalzó egyenes a folyó, sokszor teljes szélességében alig ér derékig.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ásványvízteszt a Sajtóházban

Az újból kitört hőségriadó adta az apropót: végigkóstoljuk, milyen palackos vízzel olthatja szomját,… Tovább olvasom