Délmagyar logó

2016. 12. 06. kedd - Miklós -5°C | 3°C

Egyre több a fiatalkorú bűnöző

Szeged - 249 fiatalkorú ellen emeltek vádat tavaly Csongrád megyében. Nagyon sok büntetőügy már a vádemelés előtt befejeződött, amikor az ügyész például megrovást alkalmazott.
– A Csongrád megyei járásbíróságokon 2011-ben 246, 2012-ben 222, tavaly 249 fiatalkorú ellen indult első fokon büntetőügy. Ez azonban csak a vádemeléssel zárult eljárások száma: nagyon sok büntetőügy már a vádemelés előtt befejeződik, az ügyész például megrovást alkalmazott. Összességében emelkedik a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények száma, amelyek egyre durvábbak és brutálisabbak – mondta lapunknak Joó Attila, a Szegedi Törvényszék Büntető Kollégiumának vezetője a Fiatalkorúak a büntetőeljárásban című konferencia után pénteken Szegeden.

Magyarországon a jelenlegi szabályok szerint fiatalkorúnak számít minden 14 és 18 év közötti, ám bizonyos bűncselekmények – emberölés, rablás, kifosztás, zsarolás és életveszélyt okozó testi sértés – esetén bíróság elé állhat már a 12 éves gyerek is, ha cselekménye elkövetésekor belátási képességgel rendelkezett.

A bíróságok tapasztalatai alapján a fiatalkorúak leginkább személy elleni erőszak és lopás miatt kerülnek bíróság elé – sokszor azt sem tudják, hogy amit tesznek, az rablásnak, ha többen követik el, csoportos rablásnak minősül a jog szerint.

– Egyeseknél a lopás életvitelszerű cselekmény. Olyat is tapasztaltunk, hogy családon belül tanítják be és használják fel a gyerekeket bűncselekmények elkövetésére – mondta Joó Attila. Csongrád megyében 12 és 14 év közötti fiatal ellen még nem emeltek vádat, ám az országban már 19 ilyen korú gyereknek kellett bíróság elé állnia: egyikük életellenes bűncselekményt követett el, a többi rabolt.

– A legtöbb bűncselekményt fiúk követik el, de a rákospalotai lánynevelő intézet bűncselekményt elkövető lányoknak kialakított részlege is szinte tele van – mondta Vaskúti András kúriai bíró, az OBH gyermekközpontú igazságszolgáltatás munkacsoportjának vezetője.

A fiatalkorú bűnelkövetőket szabadságvesztésre csak a legritkább esetben ítélik.

– A bíróságnak a leghumánusabb szankcióra kell törekednie, amilyen a megrovás és a próbára bocsátás. Szabadságvesztés kiszabása csak a súlyosabb bűncselekmények elkövetőinél és a visszaesőknél alkalmazható.

Tapasztalatunk, hogy a visszaesés megrovás vagy próbára bocsátás kiszabása után nem jellemző. A bíróságnak az a felelőssége, hogy egy rossz cselekedet következményeit ne vigye magával stigmaként egész életében a fiatal. Attól, hogy felrúgott valaki két kukát 14 évesen, még lehessen belőle orvos vagy bíró. Tőlük kell elválasztani azokat a fiatalokat, akik valóban súlyos bűncselekményeket követtek el – mondta Joó Attila.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kállay Bori újra Szegeden

Gyönyörű virágoskertet gondoz otthonában Kállay Bori. Tovább olvasom