Délmagyar logó

2017. 03. 24. péntek - Gábor, Karina 10°C | 21°C Még több cikk.

Egységesek a nyelvvizsgák

Sokféle a nyelvvizsga Magyarországon, ráadásul nem egyformán nehezek. 2005-ben megkezdték azonos szintre emelni a vizsgákat, hogy mindenhol egyforma színvonalú tudásért kapjunk azonos értékű bizonyítványt. A Pitman- és a TELC- vizsgát a magyar állam már nem ismeri el.
A Fókusz könyvesboltban bőséges a választék idegen nyelvű tankönyvekből Fotó: Segesvári Csaba
Az első és sokáig monopolhelyzetben lévő hazai nyelvvizsgarendszer az ITK ORIGO volt, amit köznyelven a „rettegett" Rigó utcaiként ismerhetünk – kezdi a navigálást a nyelvvizsgák útvesztőjében Varga Ilona angolnyelvtanár, tolmács és szakfordító. – A magyar rendszer mellett 2000 körül jelentek meg további nyelvvizsgarendszerek. Mára már több tucatból lehet válogatni. Annyira sokszínű a paletta, hogy a rafináltabbak vagy éppen az időhiányban szenvedők kiokoskodták, hogyan juthatnak könnyebben nyelvvizsga-bizonyítványhoz.

Magyarországon a nyelvvizsgákat gyakran kritizálták eltérő nehézségük miatt. Azonos értékű papírt ugyanis eltérő tudásra adtak. Az ilyen esetek kiküszöbölésére szabályozták, hogy mely nyelvvizsgatípusokat fogadják el. Megvizsgálták a nyelvvizsgákat, akadtak olyanok, amelyek nem feleltek meg a feltételeknek.

Nem fogadták el például a Pitman Qualifications szervezésében letett nyelvvizsgát és a TELC (The European Language Certificates) vizsgát, utóbbi július 1-jén tarthatta meg az utolsó, régi rendszerben működő
Utolsó mohikánok

– Számomra közepesen nehéz volt a megmérettetés, számol be tapasztalatairól Geczó Kornélia, aki július 1-jén vizsgázott a TELC utolsó, régi minőségben megtartott próbatételén. – A magnóhallgatásos feladat volt a legnehezebb, a többi közepesen erősnek számított. Hallottam az ismerőseimtől, milyen nehezek a nyelvvizsgák, de én a TELC esetében kellemesen csalódtam. 
vizsgáját. Ha a vizsga nem felel meg az előírt követelményeknek, nem jelenti azt, hogy a szolgáltató megszűnne létezni. A nyelviskola folytathatja az oktatást a régi színvonalon, de így vállalniuk kell nekik és diákjaiknak is, hogy a magyar állam nem fogadja el az általuk kiállított bizonyítványt, a nemzetközi elismertségük azonban megmarad. A másik lehetőség, hogy átdolgozzák a feladatokat, így megfelelhetnek az előírásoknak.

Jelenleg a legnívósabb nyelvvizsgák közé tartozik az Európai Unió nyelvi konzorciuma által alapított ECL típusú nyelvoktatási eljárás és vizsgáztatás.

Ez a vizsga tekinthető az egyik leggyakorlatiasabbnak, mind az oktatás, mind a vizsgáztatás terén – állítja Varga Ilona.

Fülöp Ágnes két nyelvvizsgával rendelkezik.
– Első alkalommal a Rigó utcai vizsgát tettem le. A második vizsgának már az ECL-t választottam, és sokkal gyakorlatiasabbnak, életszerűbbnek tartom az utóbbit – mondja Ágnes.

– Régóta szükséges volt azonos szintre hozni a nyelvvizsgákat – érvel a nyelvtanár. Varga Ilona szerint először mindenki számára egyenlő feltételeket kell biztosítani a vizsgák kavalkádjában, másrészt egyetlen vizsgarendszer sem engedheti meg magának, hogy erős alapfokú színvonalra középfokú bizonyítványt állítson ki. Elég, ha csak azt vesszük alapul, hogy az Európai Unió országai átjárhatók mindenki számára, és aki munkavállaláson vagy külföldi továbbtanuláson töri a fejét, annak mérlegelnie kell, mennyire erős nyelvvizsgát választ.

Barna Krisztina
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Régi helyén a Tas-dombormű

Befejezték a januárban ellopott, majd néhány nap múlva megkerült pusztaszeri Tas-dombormű… Tovább olvasom