Délmagyar logó

2017. 11. 20. hétfő - Jolán 1°C | 8°C Még több cikk.

Ej, haj száll az ének – minden nap dalolhatnak az iskolákban

Fellendítené az ének-zene oktatást az iskolákban az Emberi Erőforrások Minisztériuma, csak még az nem tiszta, hogyan tenné ezt. Szó volt már a mindennapos éneklésről és a tanárok képzéséről is. Az ötletgazda mindenesetre nem kötelező tehernek szánta tervét, csupán zenei analfabétaságunkat szerette volna megszüntetni.
Úgy tűnik, a mindennapos testnevelés után az ének-zenét helyezik majd előtérbe az iskolákban. Hogy pontosan hogyan, az egyelőre nem tisztázott. Tavaly májusban Doncsev András, az Emberi Erőforrások Minisztériumának akkori politikai államtitkára vetette fel ezt először. Úgy fogalmazott, esély mutatkozik a mindennapos zenetanulás lehetőségének megteremtésére az alapfokú oktatásban, az új kerettantervben növelik az ének-zene órák számát.

Néhány napja ismét előkerült a téma, Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter hozta szóba a mindennapos énekórákat. Később azonban némiképp visszakozott. Elmondta, nem pluszórákkal szeretnék növelni a diákok terhét, de szeretnék, ha minden iskolának lenne kórusa, és szükség van a zeneoktató szakemberek fejlesztésére is.

Balog nyilatkozata után viszont Mindszenty Zsuzsánna, a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetségének elnöke bejelentette: munkacsoportjuk készen áll arra, hogy a miniszter elképzelései szerint kidolgozzon egy kétéves munkatervet a mindennapos éneklés megvalósítására. A mindennapos éneklés programja tartalmazza majd a tanárképzés, valamint a tanári továbbképzések tartalmi megújítását és megfelelő énekes segédanyag kidolgozását.

Cél a kedvcsinálás 
Az tehát, hogy miképpen viszik végbe az ének-zene oktatás fejlesztését, egyelőre nem egyértelmű, a szándék azonban immár világosan látszik. Az ötletgazda Doncsev András ezt örömmel fogadta. Lapunknak elmondta, ő soha nem kötelező, mindennapos énekóráról beszélt.

– Ha valami kötelező, az általában ellenérzést vált ki. A kezdeményezésnek viszont éppen az volt a célja, hogy kedvet csináljunk az énektanuláshoz. Erre pedig nagy szükség van, hiszen minden tekintetben az európai lakosság sereghajtói vagyunk a zeneiség terén.

Nem énekelnek a magyarok
Doncsev András, aki ma már a Nemzeti Kulturális Alap alelnökeként dolgozik, egy jelentésből idézett, amely megállapította, a magyar lakosság kevesebb mint 20 százaléka látogat koncerteket. Ami ennél is szomorúbb, rendszeresen mindössze 5 százaléknyian énekelnek, míg a listavezető dánok 35 százaléknyian, hangszeren pedig a lakosság 2,8 százaléka játszik, szemben a svédek 18 százalékos arányával.

– A Cseh Tamás Programban 100 millió forintot különítettünk el, kifejezetten zenepedagógiai célokra. Mi így tudunk a zenetanítás fellendítéséhez hozzájárulni, és örülök, hogy az ügy mellé immár a minisztérium is odaállt – mondta Doncsev.

Értelmetlen, ha más tantárgy rovására megy
Egy általunk megkérdezett, név nélkül nyilatkozó pedagógus azt mondta, tény, hogy jelenleg kevés az ének-zenei tananyag, de heti 5 óra akkor is értelmetlen lenne, főleg, ha az a szabadidő vagy más tantárgy rovására menne.

– Ez egyelőre csak egy ötlet, de hogy mi van mögötte, senki sem tudja – fogalmazott az általunk megkérdezett énektanár, aki így nem tudott véleményt mondani. – Az viszont biztos, hogy az 5–6. évfolyamosok kifejezetten szeretnek énekelni, és igénylik is, amit ki lehetne jobban használni. Hetedik–nyolcadik osztályban inkább már csak zenetörténet van, ami unalmas számukra, így nagyon kevés az élményszerű énekóra. Ráadásul középfokon egyedül a gimnáziumokban van énekóra, ott is csak az első két évfolyamon, valóban lenne tehát mit alakítani a rendszeren – mondta Varga Noémi.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megint zöld lett a szőke Tisza

Ismét nagy foltokban fedi a békalencse és a rucaöröm a Tiszát - merülőfalakkal próbálják visszatartani, de csak egy részét sikerül. Tovább olvasom