Délmagyar logó

2017. 04. 30. vasárnap - Katalin, Kitti 5°C | 16°C Még több cikk.

Elcsatolt városok nevét őrző szegedi utcák

Bár több tucat szegedi utca is őrzi Trianon emlékét, az itt élő emberek nem a békediktátum miatt Magyarországra menekülők leszármazottai. Legalábbis ez derült ki kérdezősködésünk során tegnap, Trianon 87. évfordulóján.
– Betelepült vagyok, de nem Bártfáról, csak a közeli Csengeléről jöttem Szegedre – mondta mosolyogva Marika néni, aki harminc éve lakik a fodortelepi Bártfai utcában. Kíváncsiak voltunk, hogy ő, vagy más fodortelepiek büszkélkedhetnek-e felvidéki felmenőkkel.

Nemcsak itt, a Rozsnyói, a Zólyomi, a Lőcsei és az Eperjesi utcában sem találtunk senkit, aki a trianoni békeszerződés miatt költözött volna a városrészbe. Marika néni még annyit mondott, az első itt lakók csak arról meséltek neki, hogy a környék a 30-as években kezdett benépesülni, előtte nád és erdő borított mindent.

– Negyven éve lakom itt, s mivel érdekelt, hova költözöm, utánanéztem az utca nevének. Megtudtam, hogy a környéket az elszakított magyar városokról nevezték el. Az utcanevekkel sem az itt lakóknak, de még az előző rendszer vezetőinek sem volt bajuk, hiszen nem változtatták meg azokat – mondta Fűzi Mihály.

Az egyetemnek költöznie kellett

A történetkutatók az 1872-ben I. Ferenc József által alapított kolozsvári egyetemet tartják a Szegedi Tudomány Egyetem elődjének, amelynek a trianoni országcsonkítás eredményeként „költöznie kellett" alapítóhelyéről. A magyar nemzetgyűlés 1921-ben Szegedet jelölte meg új székhelyéül. Az idetelepítésben nagy szerepe volt az egykori kultuszminiszternek, gróf Klebelsberg Kunónak, aki bizonyos volt abban, hogy a nagy múltú kolozsvári egyetem méltó jogutóda lehet a szegedi egyetem.

Mint azt Péter László egyetemi tanár is elmondta, az utcákat nem azért nevezték el így, mert egykor ide települtek volna be az elszakított területek lakói. A várostörténész elmesélte, 1929- ben állítottak fel egy bizottságot Szegeden, melynek feladata a város körül található mintegy kétszázötven névtelen utca elkeresztelése volt. A bizottság végül azt fogadta el, hogy minden utca „irredenta elnevezést" kapjon. Így Fodortelepen Felső-Magyarország, Újszegeden Erdély, Kecskéstelepen Bácska és a Bánát, Móravárosban pedig Nyugat-Magyarország trianoni békeszerződésben elszakított városairól neveztek el utcákat.

Ennek fényében nem volt meglepő, hogy a 20-as évek elején betelepülők után kutatva Kecskéstelepen sem jártunk sikerrel, ahol egyébként többek között az Újvidéki és a Zombori utca őrzi az egykori magyar városok nevét. – A portákat éppen a vesztes első világháború és Trianon után osztották ki a magyar hadiözvegyek között, ezért sem jöhetett ide senki a határok túloldaláról – mondta a 72 éves Szabó Lászlóné, aki születése óta lakik egy Zombori utcai kertes házban.

De milyen különös az élet! Bár az asszony nem tudott arról, hogy éppen nyolcvanhét éve kötötték meg a versailles-i Kis-Trianon palotában a győztes nagyhatalmak Magyarországgal a békeszerződést, pont tegnap került kezébe egy 1924-ben keltezett okmány. A dokumentum szerint apai nagynénje, Borsos Julianna szegedi lakos az 1921. XXXIII. törvénycikkel becikkelyezett trianoni békeszerződés értelmében a magyar állampolgárság fenntartására irányuló elhatározását Szeged szabad királyi város tanácsánál 1922. évi január hó 28-án bejelentette. – Hogy alig húszévesen miért jött át Eszékről, arról soha nem esett szó köztünk. Szegeden telepedett le, férjhez ment, de gyerekei nem születtek – mesélte a nyugdíjas asszony.


Megemlékezések

Mintegy 80-100 résztvevője volt a szegedi Fidelitas által szervezett tegnapi Trianon-megemlékezésnek az Aradi vértanúk terén. A 87. évforduló kapcsán Tóth József, a Fidelitas városi elnöke közölte: „a kormány minket nem képvisel, a határon túliakat semmibe veszi". Haág Zalán önkormányzati képviselő Horthy Miklósról beszélt: „Üzenjük Botka Lászlónak, lesz még Horthy Miklósnak szobra Szegeden" – mondta. Gyimesi László, a Fidesz ifjúsági tagozatának megyei elnöke úgy fogalmazott: „ha Trianon után sikerült talpra állni, akkor Gyurcsány Ferenc után is képesek leszünk rá". Este 6-kor a Jobbik is megemlékezést tartott ugyanezen a téren. Vona Gábor, a szervezet elnöke elmondta: „a trianoni sokkból megkezdődött a felébredés, hiszen 1945 óta nem volt annyi megemlékezés országszerte, mint idén". 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Haladék a bűznek és a legyeknek

Fellélegezhetne Szeged, ha a négy városszéli sertéstelep betartaná az októberi uniós határidőt,… Tovább olvasom