Délmagyar logó

2017. 08. 23. szerda - Bence 15°C | 25°C Még több cikk.

Elégett iratokkal sem praktikus trükközni

Szeged - Bevett szokás manapság jól menő céget vásárolni és annak székhelyét egy eldugott tanyára tenni. Az adóhatóság keze azonban oda is elér – ez derül ki abból az esetből, amelyet az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatósága ismertetett lapunkkal, az adótitok miatt azonban nem közölte a vállalkozás nevét.
Áfafizetést ellenőriztek egy, már eddig is igen jelentős összegű adótartozást felhalmozó vállalkozásnál. Mivel az értesítés után nem jelentkezett senki, az adóhivatal székhelyellenőrzést tartott a Csongrád megyei tanyavilágban. Nem volt egyszerű helyrajzi szám alapján tájékozódni: párórás zötykölődés után végül olyan – ugató kutyákkal védett – düledező tanya tárult az ellenőrök elé, ahol gazdasági tevékenységre utaló jeleket nem találtak. A helyszínen kapott információk szerint a keresett képviselőt már másfél éve nem látták, lakcíme tehát fiktív.

A revizorok végül egy felkutatott telefonszámon érték el az adózót, aki nyilatkozattételre készségesen befáradt a hivatalba. „Egy újsághirdetés alapján vettem a céget másfél éve, mert legalább 2 éve működő, jól menő vállalkozásra volt szükségem, hogy autópályára mehessek dolgozni" – nyilatkozta a fiatalember. Az adásvétel óta a volt ügyvezetőt nem tudta elérni, a kapott iratanyagot sem tudta az ellenőrök rendelkezésére bocsátani, mert később vette csak észre, hogy a tanya – ahol tárolta azokat – leégett.

A jogszabály ezzel kapcsolatban úgy rendelkezik, hogy legalább 8 évig, olvasható formában – a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon – kell megőrizni a számviteli bizonylatokat. Amennyiben pedig káresemény következtében ez meghiúsul, a káresemény tényét és a részéről elvárható kellő körültekintést az adózónak kell bizonyítania.

Ha a társaság képviseletére jogosult tisztségviselő a cég iratait, bizonylatait, könyvelési anyagát nem tudja az ellenőrzés rendelkezésére bocsátani, az adóhatóság becsléssel – vagy a rendelkezésre álló áfabevallás alapján – állapítja meg az adóalapot. A bevallás alapján történő adóalap-megállapítás esetén azonban a levonható adó összegét okirati bizonyíték hiányában az adóhatóság – természeti, illetve az adózó érdekkörén kívül álló katasztrófa bekövetkeztén kívül – elfogadni nem tudja. Ebben az esetben a fizetendő áfa összegét valószínűsítik a vállalkozás adófizetési kötelezettségének.

Tekintettel arra, hogy az adózó a szükséges iratanyagot nem tudta a revizorok rendelkezésére bocsátani, illetve a káresemény tényét és az elvárható körültekintést sem tudta bizonyítani, az adóhatóság az ellenőrzés eredményeként végül közel 50 millió forint áfakülönbözetet állapított meg.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vidékfejlesztés kitolt, január 10-i határidővel

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium – eleget téve az érdeklődők és a Leader… Tovább olvasom