Délmagyar logó

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -2°C | 5°C

Élesben vizsgáznak a mobil partfalak

Szeged - Szentendrén most dacol az évszázad dunai árvizével az első magyarországi mobil gát: a szegediek a tévében nézhetik, milyen és mit bír el az a szerkezet, amelyhez hasonló 2015-től védi őket is. A szentendrei 300 méteren, a szegedi mintegy 2 kilométeren tartja majd kordában a haragos folyót.

– Már a kiviteli tervek ellenőrzésénél tartunk – mondta Igaz Ágnes, a szegedi önkormányzat fejlesztési irodájának vezetője a szegedi, 1,8 milliárd forintos partfalberuházásról. – Utána kiírjuk a közbeszerzési eljárást a kivitelezésre: ha eredményes, szeptemberben elkezdődhet az építkezés. Hogy hol, melyik ponton, nem tudjuk, hiszen a Tisza egy élő folyó, a kivitelező dönt majd a munkálatok sorrendjéről. Az új árvízvédelmi rendszernek 2015. március 31-éig kell elkészülnie.

Szentendrén 300 méteres a mobil gát, Szegeden 2 kilométeres lesz 2015-re. Fotó: MTI
Szentendrén 300 méteres a mobil gát, Szegeden 2 kilométeres lesz 2015-re.
Fotó: MTI

Ez a projekt Magyarországon árvízvédelmi főműként egyedülálló, és az első olyan monumentális építkezés, amellyel ugyan állami kezelésben lévő védmű újul meg, mégis – a terület tulajdonosaként – az önkormányzat a beruházó. Szeged az EU-tól elnyert 1,5 milliárd forintos pályázat kedvezményezettjeként több mint 300 millió forinttal kipótolta a befejezéshez szükséges összeget, hogy még egyszer ne forduljon elő a 2006-os kritikus helyzet.

Legó

A mobil gát elemeit – amelyeket egy kölni cég gyárt majd – veszélyhelyzetben 24 óra alatt szerelik össze: először az alumínium támoszlopokat állítják fel, utána vízszintesen rögzítik az alumíniumgerendákat. A közöttük lévő gumiszigetelés nem engedi, hogy akár egy csepp víz is átszivárogjon. Hasonló mobil partfallal több európai városban védekeznek, például Frankfurtban, Ulmban, Kölnben, Drezdában, Prágában, Krakkóban. Egyszeri beszerzési költsége kevesebb, mint amennyibe az egész 2006-os árvízi védekezés került, mintegy 300 ezer, egyszer használatos homokzsák. Árvízmentes időkben a mobil gát elemeit közel a partfalhoz, tárolókban őrzik.

Többször megírtuk: a szegedi belvárosi szakaszon, az árvízi emlékmű és a Bertalan híd között először 3–4 méter mély „szigetelés", vasbeton szivárgásgátló résfal épül. Ennek lesznek járdaszintből kimagasló részei, akárcsak a mostaniak: a klinikák előtt a Roosevelt térig, és a Kőrösytől a Bertalan hídig tartó szakaszon. Ezeken a pontokon a jelenlegihez hasonló lesz a látvány, a mellvédre építenek fel veszélyhelyzetben 60 centi magas mobil elemeket. A mintegy 400 méteres Stefánián azonban eltűnik a mostani beton mellvéd, a résfalból se látszik ki semmi. Itt a belváros felől a Tiszát, a Tisza felől a teljes belvárost látni lehet majd, és ha jön az ár, egyedül a mobil gát véd, amelyet erre a résfalra építenek fel.

– A vasbeton létesítmények legalacsonyabb szintje a Stefánián lesz – magyarázta el a tervező Tóth László, a Mélyépterv Komplex Zrt. vezérigazgatója. – A 2006-os rekord árvíz szintjére, 1010 centiméterre épül ki a mobil falszerkezet csatlakoztatását biztosító vasbeton talpgerenda, vagyis felemelik a járdaszintet. Az árvizes időszakokban erre erősítik a mobil falszerkezetet, amely 11 méter és 30 centiméter magasságig védi a várost.

Illesztik az elemeket – mobil gát védi Szentendrét is az ártól. Fotó: MTI
Illesztik az elemeket – mobil gát védi Szentendrét is az ártól.
Fotó: MTI

1880, 1974, 2013

A 2006-os 10 méter 9 centis vízszint döbbentette rá a döntéshozókat is arra, hogy nem lehet tovább halogatni a szegedi belvárosi védmű felújítását. Rések keletkeztek az 1970-es árvíz után, 1974–79 között készült beton partfalon, de átengedi a vizet a föld alatti, 1880-as támfal is, amelyet az 1879-es nagy víz után építettek.

Olvasóink írták

43 hozzászólás
  • 43. GondaIstván 2013. június 11. 18:47
    „MTI: "Bevált, "kitűnőre vizsgázik" a szentendrei a mobil árvízvédelmi fal, már negyedik napja tartja a megáradt Duna hatalmas víztömegét - mondta a város polgármestere. A városvezető hangsúlyozta, hogy a szakemberek egyöntetű véleménye szerint a Magyarországon még új árvízvédelmi rendszer, a 2013 márciusában elkészült mobil gát "hibátlanul működik" a Duna történelmi áradásakor. A város 2009-ben döntött arról, hogy az óvárost és azon belül a Duna-parti korzót olyan védművel óvják meg, amely láthatatlan, ha nincs árvízi helyzet. A korábbi, 1965-ben készült gát jóval az utcaszint fölött volt, így a városnak megszűnt a kapcsolata a folyóval."
    Így a városnak megszűnt a kapcsolata a folyóval. No ez lesz nálunk is, ha hagyjuk, hogy megemeljék még egy méteres földhányással a Stefánia folyó felöli végét.”
  • 42. GondaIstván 2013. június 10. 08:32
    „39. SP : A szentendrei mobilgát nagyon jól vizsgázott
    http://galeria.index.hu/belfold/2013/06/09/elontott_hazak_szentendre_mellett_a_es_a_pap_szigeten/2?openwith=4369014
    http://www.origo.hu/tudomany/20130609-szentendrei-sziget-legifoto-2013-junius-arviz.html
    http://www.rtlklub.hu/hirek/belfold/video/210243

    40. studyfy: Ami meg a vésztározókat illeti: Cigánd (2008), Tiszaroff (2009), Hany-Tiszasüly (2012), Szamos-Kraszna (2013), Beregi (2014). Így már megnyugtató?”
  • 41. Beroesz 2013. június 10. 06:05
    „Valaki megmon dta már a szegedieknek, hogy a mobilgát miatt 20 méteres szélességben le kell majd tarolni az épülő mobilgátunk környékét, mivel a felázott talajból kiforduló fák rádőlhetnek az aluminium palánkra, így elöntve a várost?”
  • 40. studyfy 2013. június 09. 21:55
    „Tisztelt Gonda Úr! Kérem sorold már fel a kész tározókat és a tervezetteket, átadási határidővel. Félek - ismerve az árvízvédelemmel kapcsolatos projekt- költségeket, hogy túl optimista vagy a tározókkal kapcsolatban.”
  • 39. SP 2013. június 09. 20:06
    „38. Go
    "".... tiltakozom az ellen, hogy dombot építsenek a Stefánia....""

    A mobilkát telepítés egyik indoka az volt,
    hogy kvázi megnő a meglévő betonkerítés bontásával a ráláthatóság a Tiszára. Kitárul a panoráma. Turizmus, városkép stb.

    A járdadomb építése viszont ezzel ellent mond.

    A dombosítás is arra utalhat,
    hogy a tervező sem bízik feltétlen a mobilgátban, a fő feladatot a hagyományos falra bízza.

    Nem véletlen,
    hogy az akadémia a mai napig sem adta ki az alufalat minősítő szakvéleményét Tarlósnak.”
  • 38. GondaIstván 2013. június 09. 17:28
    „12. CID: "miért akarják megmagasítani a Stefániánál a járdát, és arra rakni a mobilgátat, ha nagyobb mobilgátat is lehet készíteni"
    Csatlakozom hozzád, és tiltakozom az ellen, hogy dombot építsenek a Stefánia és szeretett Tiszánk közé! Még a most meglevő kb. 1 m-e földhányást is le kellene bontani, hogy a Stefánia szintje menjen végig, egészen a résfalig. És arra kellene rátenni a mobilgát csatlakozó pontjait. Egyébként már nem lehet rekordáradásokra számítani a Tiszán, mert megépült/megépül a 9 árvízi szükségtározó, és az a szegedi maximumot jó másfél méterrel lejjebb viaszi.
    Tehát a mostani terv túlzó, pénzpazarló és esztétikailag tragikus a városra nézve.”
  • 37. omg 2013. június 09. 12:06
    „Iszonyat jó dolog ez a mobilgát, aki az ellenkezőjét álltja, az az a típusú ember aki mindig mindenben a negatívat látja, és folyton csak ellenkezni tud, mert Ő jobban tudja...

    Szegedre is jöjjön csak ez a megoldás, ezerszer jobb lesz mint a mostani széjjelmállott ocsmány betonfal.”
  • 36. macs 2013. június 09. 10:49
    „Nem értem, mi a probléma a mobil gátakkal, mert Ausztriában, Németországban és a cseheknél is eredményesen alkalmazzák, tehát nem ördögtől való megoldás.”
  • 35. laalika 2013. június 09. 09:28
    „Kedves Rubicon! Nem tudtad, hogy "minden ember egyenlő, de vannak egyenlőbbek!" Ez itt is igaz.
    Ezt egy általam igen igen nagyra becsült-, de nem mindeki által ismert- ember mondta. És, hogy mennyire igaza van!
    Mondjuk az az újszegedi félig aszfaltozott utca is ezt bizonyítja.”
  • 34. CID 2013. június 09. 09:02
    „32. Gondoltak, csak rájöttek, akkor kevesebb pénzt lehet elsíbolni;)”
  • 33. tzs_szeged 2013. június 09. 06:51
    „Egy-két dolog talán itt
    http://index.hu/belfold/2013/06/08/embermagassagu_vizet_tartanak_a_romai_maszek_mobilgatjai/
    jobban látszik, mint másutt.”
  • 32. Rubicon 2013. június 08. 23:10
    „Eszembe jutott, hogy ezeket a mobil partfali elemeket az ország egész területén egy szabvány, méret, előírás szerinti méretben kellene gyártani, beépíteni és így szükség esetén a helyileg betárolt elemek, alkatrészek átcsoportosíthatók, bárhol felhasználhatók, ahol szükség van rá. Ritka eset, hogy a Duna és a Tisza mentén egyszerre van árvízi helyzet. A tárolt Alu védelemek könnyen szállíthatók, bárhol beépíthetők lennének. Legrosszabb esetben, együttes árvízi helyzetben, ahol kell, pakoljuk a homokzsákot. Lehet, hogy feltaláltam valamit? Remélem, nálam okosabbak gondoltak ilyenre is.”
  • 31. Rubicon 2013. június 08. 22:34
    „28. laalika
    "Remélem Újszegeden is laknak fontos emberek,......"
    Igen, laknak! Minden ember fontos valakinek és minden ember élete, vagyona egyforma védelmet érdemel.”
  • 30. történész 2013. június 08. 21:55
    „http://www.dunaprojekt.hu/aktualis.php
    Milyen a sors fintora..az ország milliókat költ az árvízvédelemre egy olyan időszakban amikor már az árvízveszély valószínűsége max 20°%
    A fenti címen meg lehet nézni hány helyen folynak a Duna partján az új árvízvédelmi töltések, műtárgyak építése,erősítése,és a természet közbe szól.ez az eset tipikusan az az eset amikor leszeded a tető cserepedet és akkor egész idő alatt szakadni kezd az eső.”
  • 29. történész 2013. június 08. 21:47
    „http://nol.hu/ajanlo/bezarjak-e_a_gyori_korgatat

    Itt esik szó a szerencsétlen körülmények között elbontott gátakról.”
  • 28. laalika 2013. június 08. 21:14
    „Remélem Újszegeden is laknak fontos emberek, akik miatt utcát is aszfaltoztak, remélem itt se lesz baj.
    Úszni nem kell akkor, visz a víz.”
  • 27. SP 2013. június 08. 20:46
    „OK.
    De.
    Minden ami új söprű söpörhet jól is. Új alugát vetekedhet a homokossal.

    Mi van, ha
    többszörösen erőszakot vett rajta már a kavargó ár?
    Hogyan
    amortizálódik le az értéke, de főleg a megbízhatósága?

    Minden szerkezet,
    ami tömítést tartalmaz összeszerelés és üzemeltetés után újra és újra megbontják, annak a megbízhatósága rohamosan csökken.

    Az előző tömített egyenetlen felület
    soha többet nem találkozik ugyanúgy mint korábban. Bontott tömítés nem tömítés.”
  • 26. tzs_szeged 2013. június 08. 19:39
    „"24. Légiós 2013.06.08. 19:30
    Széchenyiék ezt megoldanák , bár ök igaz magyarok voltak szereték a hazájukat )))"

    A problémát részben az ő tevékenységük okozta. - Ha jól emlékszem a folyószabályozással kapcsolatos tanultakra.”
  • 25. queenmargareth1 2013. június 08. 19:39
    „22. tzs_szeged 2013.06.08. 19:25 oké, ezt láttam, olvastam, de a leszedett panelekről senki nem írt még semmit.És gondolom ez is tényező...Mert, ha elmozdítható a partfal, akkor azt el is fogják mozdítani mások is.Szerintem be is tudják firkálni, ha akarják.
    Nem szép sem a beton, sem ez a szürke fal.És a magyar találmányról miért nem beszél itt senki?az olcsóbb...”
  • 24. Légiós 2013. június 08. 19:30
    „Széchenyiék ezt megoldanák , bár ök igaz magyarok voltak szereték a hazájukat )))”
43 hozzászólás
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vártunk, vártunk, vártunk, esett

Villámcsődületet hirdettek pénteken kora estére a Dugonics térre a könyvhétre. Lelkesek voltak, megtartották. Tovább olvasom