Délmagyar logó

2017. 08. 23. szerda - Bence 15°C | 25°C Még több cikk.

Életeket mentenek a patológusok

Szeged - A patológusok nem csak boncolnak: élő emberből és holttestből vett szövetmetszeteket vizsgálnak, diagnosztizálnak, tanítanak, és új betegségeket fedeznek fel –vagyis életeket mentenek.
Hűvös csend fogadott bennünket, amikor a Szegedi Tudományegyetem Pathologiai Intézetének Tisza-parti épületébe léptünk. Első utunk az izgalmasnak és rejtélyesnek tűnő boncterembe vezetett.

Egy idős nő feküdt az egyik boncasztalon: daganatos betegségben hunyt el, de nem tudták, hogy milyen típusúban. Ilyenkor törvényi előírás a boncolás – a szövettani azonosítás miatt. Úgy dolgoznak, hogy utána a boncmester a holttestet rekonstruálni tudja: felöltöztetve, a temetésen már ne látszódjon semmi.

– Nem boncolunk fel mindenkit, mert nincs rá kapacitásunk, és felesleges is lenne. Csak akkor, ha a hozzátartozó kéri, esetleg a patológus vagy a klinikus úgy ítéli meg, hogy szükség van rá – mondta Ragó Péter patológus.

Naponta két-három boncolást végeznek, a nem tisztázott kérdésekre keresik a választ – ide a klinikai esetek kerülnek. Egy 70 férőhelyes, plusz 4 fokra lehűtött kamrában tárolják a holttesteket. Ez a régió egyik legmodernebb intézete, a fokozott biológiai veszélyt jelentő eseteket is itt vizsgálják (például szivacsos agylágyulás, fertőző májgyulladás).

Munkában a patológus. Rágó Péter egy 20 grammos emlődarabot vizsgál. Fotó: Karnok Csaba
Munkában a patológus. Rágó Péter egy 20 grammos
emlődarabot vizsgál. Fotó: Karnok Csaba

A boncolás valójában a munka 10 százalékát teszi ki. Az itt dolgozók fő feladata a sebészeti diagnosztikus patológia: sebészeti preparátumokat dolgoznak fel. A laborban Ragó Péter egy húszgrammos emlődarabot emelt ki a formalinból. Ez a metszetkészítés és az orvosi észlelés első lépése.

– A sebészek által kivágott szövetdarabokból és a járóbeteg-rendelésen vett kenetekből vékony metszetet készítünk – ezek a mikroszkópszobába kerülnek, ahol a patológusok megvizsgálják azokat – magyarázta Kurai Andrea citológiai szakasszisztens. A patológiai munka az egyik legjobban dokumentált terület: a blokkokat legalább 10, a metszeteket több mint 10 évre elteszik – a leletekkel együtt.

A mikroszkópszobában kimondják a diagnózist, ezt közlik a klinikával, majd az orvosok eldöntik, hogy szükséges-e további kezelés, esetleg az adott szerv eltávolítása. Egy nap 50–100 esetet vizsgálnak, minden második további kezelést igényel.

A szegedi patológiai intézetben évente 20 ezer sebészi szövettani mintát, és 35 ezer nőgyógyászati citológiai mintát vizsgálnak. Kórboncolást 800–1000 esetben végeznek. Harmadéves orvostanhallgatókat oktatnak: 250-et magyarul, 50-et angolul.

Műtét közben

Tiszlavicz László docens „valami érdekeset" nézett a mikroszkópon: műtét közben egy sebész nem tudta eldönteni, milyen indulatú elváltozást talált a beteg tüdejének felső lebenyében. Mintát vett belőle, és egy futár átrohant vele a patológiára. Lefagyasztották, megfestették, mikroszkóp alá tették. Közben a sebészek vártak. A patológus telefonált a diagnózissal (egy jóindulatú elváltozásban keletkezett egy rosszindulatú), kiterjesztették a műtétet: az egész felső lebenyt eltávolították. A gyorsfagyasztott eljárás 10–15 percig tart.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Cseresznye nagyságú jég esett Mórahalmon

Szeged - A szerda délutáni heves esőzés és szél miatt Tiszaszigetnél egy fa dőlt a közútra - ezt a tűzoltóknak kellett eltakarítaniuk az útból. Tovább olvasom