Délmagyar logó

2016. 12. 02. péntek - Melinda, Vivien 1°C | 8°C

Életfogytiglan - könyv a Csillag lakóiról

Szeged - Rengeteg tévhit, legenda él a hazai börtönökről - mondta a kötetet Arató Lászlóval együtt jegyző Bátyi Zoltán.
Az ország legszigorúbbnak tartott fegyházáról és az ott évtizedekig őrzött vagy akár örökre rácsok mögé zárt bűnözők életéről készített Életfogytiglan címmel könyvet két újságíró; a művet a riportkötet helyszínén, a szegedi Csillag börtönben mutatták be kedden.

Az emberekben az amerikai filmek és a bulvármédia híradásai nyomán rengeteg tévhit, legenda él a hazai börtönökről - mondta a kötetet Arató Lászlóval együtt jegyző Bátyi Zoltán az MTI-nek.

Hozzátette: még 2005-ben azzal a szándékkal kezdtek hozzá a könyv írásához, hogy az érintetteket - az elítélteket és a velük dolgozó szakembereket - is megszólaltatva reálisan mutassák be a hazai börtönviszonyokat az olvasóknak.

A közvélemény keveset tud arról, hogy a Szegedi Fegyház és Börtönben - közkeletű nevén a Csillagban - komoly szakmai munka folyik. Kövessen el valaki bármilyen súlyos bűnt is, hacsak nem tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítélik, előbb vagy utóbb visszatér a társadalomban. A Csillagban dolgozók, fegyőrök, nevelők, pszichológusok, papok célja így az, hogy az itt fogvatartottak, akiknek átlagos büntetési ideje 14 év, a hosszú büntetés után "tiszta fejjel" kerüljenek ki a rácsok mögül.

Schmidt Andrea, Arató László, Bozó Bea és Bátyi Zoltán a könyvbemutatón. Fotó: DM/DV
Schmidt Andrea, Arató László, Bozó Bea és Bátyi Zoltán a könyvbemutatón. Fotó: DM/DV

2000 óta Magyarországon csaknem kétszáz embert ítéltek életfogytiglani szabadságvesztésre, közülük százhetvenet Szegeden őriznek, és itt raboskodik annak a tucatnyi elítéltnek a többsége is, akiket tényleges életfogytiglani szabadságvesztéssel sújtott a bíróság.

Bátyi Zoltán szerint Magyarország sajátos helyzetben van: ugyan néhány európai országban is létezik tényleges életfogytiglan, máshol jellemzően azonban nem szabnak ki ilyen büntetést. A riportkötetben e büntetésfajtáról elmondják egymástól igencsak különböző véleményüket azok a szakemberek is, akik nap mint nap találkoznak a hátralévő életüket rács mögött töltő elítéltekkel.

A másik szerző, Arató László elmondta, igyekeztek válaszokat keresni arra, miként formálja át az embereket a hosszú szabadságvesztés, és bemutatni, hogyan küzdenek meg a büntetés-végrehajtási szakemberek azzal a feladattal, amit az ilyen elítéltek fogva tartása jelent.

A - Schmidt Andrea fotóival illusztrált - könyvben megszólal több mint egy tucatnyi fogvatartott is. A rabok között voltak, akik megnyíltak az újságíróknak, volt olyan, akivel egy hetet beszélgettek a szerzők, majd visszavonta az általa elmondottakat, s voltak, akik csak pénzért adtak volna interjút, ők azonban nem kerültek be a kötetbe. "Tőlük úgy sem kaptunk volna őszinte válaszokat" - vallják a szerzők.

Olvasóink írták

  • 4. anatole 2009. december 03. 10:26
    „Egy picikét térjünk rá az emberi jogokra!
    Külföldön van joga egy elözetesen letartoztatott embernek, hiszen még ártatlan, igy nem használnak bilincset sem, még a tárgyalló termekben sem, csak amikor az itéletet közlik. Magyarországon azonnal egy letartoztatott gyanusitottra ráteszik a derekára-csuklójára, lábára, majd igy szállitják. A tárgyalló teremben is vasban ücsörög, igy ha jól megnézzük, tiz évvel ezelött nem volt ilyen. Tehát, Magyarország halad vissza a középkor felé, vissza fog jönni a kéz és láb levágások ideje, a nyelv kiszabása, és a többi nyalánk kinzási forma. Brüsszelben amikor elmondtam Magyarországon milyen a börtön és maga az igazságszolgáltatás rendszer olyan csodálkozó pillantást kaptam minrt egy igazi felfedezetlen büdös bogár. Halotti csend volt a majd húsz fönyi hallgatóság körében. Igy az emberi jogokról nem illik beszélni, főleg amikor külföldit vertek meg mert focizott és a lasztit kirugta egy másik rácsos udvarkába, iszonyú volt ahogy orditott, féltünk a szegedi börtönben. természetesen ezen adatok feljegyezve mert azért a bizonyitékokat jó ha elrakom.
    Tisztelettel
    Anatole Hongrois
    Auteur-Schriftsteller
    Iró-költő-operettszerző
    Hamburg-Lyon. ( Most Szeged a biróság huzása végett.)”
  • 3. anatole 2009. december 03. 10:13
    „Sokat éheznek, a tisztálkodásra is több figyelmet kellene forditani, a szemetes egy rossz festékes doboz, koszosak az ágyak, az asztalokat nem szabad szinte megfogni mert kifizettetik a rabbal. Nincs WC papir ha valakinek a számláján van egy forint, igy a tisztálkodási dolgok is alulmaradnak. a napi 5-8 ezer forintos rab dij amit az álam ad az kacsa. Minden eltünik a raktárakból, tehát, a magyar rabság egy káosz beli tömöritett komédia. Gondolom nem ezt irta meg a két szerző, mint a jólakott ovisok beszélgettek a rabokkal a sok selejtes szöveg ürességéről. Pedig, sok baj és gond van, de nem az amit irtak, az igazságot kellene leirni amik a falakon belül márványfalba vannak bezárva s ezért iszonyú kemény és fekete, kilátás nélküli. Nagyon sok ügyet irtam le, volt olyan amiben a biró rossz adatokat irt le, vagy az értesitések tömege, egy gyilkos-egy szabálytalansáagot elkövető, vagy egy CCŐD büntettes UGYAN azon dokumentumot kapja, mondjuk hónap-évi megirással de más névvel csak. tehát az irodai káosz is nagy, sokszor azt sem tudják kiknek küldik az itéleteket. Lehet megjegyezni, miért nem irnak a szervezetknek, kérdeztem én is. Nos, az itt takaritok is elmondták, rengeteg hasonló levelet találtak az irodákban a szemetesekben, a sok ügyét leiró is panaszkodott, sohasem kapott váálaszt, s ezt le is irtam, akta számokkal. természetesen német és francia nyelven mert szóltak a rabok, ellenörzik az irásaimat, igy megmaradtak s nem tüntek el. Gondolom egyenlöre ennyi s az én könyvem nem tudom mikor fog megjelenni mert az ijen tények tiltó lstán vannak, hiszen az EU-hülyére lehet igy venni, főleg ha a szegedi biróság még a Shengeni egyezménynek is hazudik, mint esetemben. akit érdekel a téma, szivesn elküldöm a leirt tényeket a börtön falain belüli igazságra.
    Anatole Hongrois
    Auteur-Schriftsteller
    Iró-költő-operettszerző
    Hamburg-Lyon”
  • 2. anatole 2009. december 03. 10:00
    „Igen, de milyen könyvről beszélnek, mert ez nem az.
    EZ AZ EGÉSZ EGY NAGY MARHASÁG4
    Ugyanis, soha sem fog megnyilni egy rab, föleg aki kivülről jött, vagy netán beköltözött a riporter a cellába. Mert, az a hiteles aki valóban köztük él. A szegedi biróság aljas huzása végett, megirtam a korrupcióit, a hamis-rossz itéleteiket beutalt egy pár hétre. valódi képet kaptam rolluk. Éheznek, napi kettő konzerv reggelire-vacsorára, a felhigitott leves vagy a kevéske ebédtől nem nagy kedve van a beszélgetésre. De esetünkben, a rabok egy-egy beszélgetésre azonnal jobb kaját kapnak s ha szépen beszélnek még ajándékot is bezsebelnek. Volt sok példa, ha jöttek több országból ellenörzésre, kihajtották a rabokat egy távol eső helyre, csak azért, nehogy rosszat mondjanak s igy a magyar börtön viszonyokat vegyék rosszabb helyzetbe mint ahogy most áll. természetesen remek a helye a magyar börtönöknek, rend van, igen, de milyen áron. Ha VÉLETLEN a biró rossz itéletet hoz, vagy aljasul bánnak vele azonnal irhat Straszburgnak-Hágának-Brüsszelnek és pár helyre, de sohasem kapják meg mert megsemmisitik még a börtönökben, kérdezzenek rá, megtettem. Folytatva, az ellenöröket beviszik olyan cellákba amik rendben vannak, no nem sok, de ott virágok-könyvek tömege-sok bügyürü, s ezt megetetve a sok külfőldi ellenörrel vigyorogva távoznak főleg mert a megirt mesét z ott lévő pár rab elhadarta.
    Folytatom.”
  • 1. flexsnake 2009. december 02. 16:42
    „Jó de a cíkk miről szól? Hol a könyvesbolt címe? Hol a webáruház linkje ahol meg lehet rendelni? Hol az időpont amikor dedikálják? Így ez nem ér semmit. Marketinget tessék tanulni.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mikuláskor Botka háza előtt védik a demokráciát

Szeged - Gyertyaláng és buldózer címmel vasárnap békés demonstrációt szervez a Szegedi Civil Fórum a… Tovább olvasom