Délmagyar logó

2017. 04. 30. vasárnap - Katalin, Kitti 5°C | 16°C Még több cikk.

Életmű a hídeszme jegyében - Fenyvesi István 80 éves

Szeged - A nyelv és az irodalom tanulását személyes élménnyé avatni, a költőt és írót emberként megismertetni – ezt adta meg több száz tanítványának Fenyvesi István. A szegedi egyetem szlavisztika tanszékének nyugalmazott tanára, a népszerű magyar–orosz szlengszótár szerkesztője 80 éves.
– Kiterjedt ismeretségeim révén, a Magyar–Szovjet Baráti Társaság fő koordinátoraként moszkvai, leningrádi, voronyezsi, tyumenyi, szibériai, odesszai alkotókat fogadtam Szegeden – mondja Fenyvesi István. A szegedi egyetem szlavisztika tanszékének nyugalmazott oktatója elárulja: a Moszkvában 1963-ban megismert Féliksz Dallada melódiáin lett igazán az „övé" Jeszenyin. De a feljövő poétanemzedék megismertetését is küldetésének érezte. Ám ezt a „plusztananyagot" egyesek politikai üggyé próbálták felfújni – emlékezik Fenyvesi tanár úr, akinek 1956 utáni száműzetéséből nem volt egyszerű visszatérnie a felsőoktatásba.

– Amíg hat évig általános iskolában tanítottam, egyetlen sort sem publikálhattam az orosz irodalomról. 1958 táján tárlatrecenziókkal meg fordításokkal csempészett be a Tiszatájba Dér Endre segédszerkesztő barátom. Amikor pedig 1962-ben a főiskolán megüresedett az orosz tanszék vezetése, Csukás István igazgató professzornak én, a leningrádi diplomával hazajött pártonkívüli voltam oda a megnyugtató megoldás. Számomra az első naptól kezdve a legfontosabb az volt, hogy a végzőseinknek oroszul kell jól tudniuk. 1967-ben ment ki az első részképzésre egy nagyobb kontingens. Amikor hazatértek, már megeredt a nyelvük. A Druzsba-klubban esténként beszélgethettek szinte a Szegeden „fellelhető" valamennyi fajta orosszal, tolmácsoltak sok, a városba érkező delegációnak is – meséli a kapcsolattörténet nagy alakja.

Fenyvesi István szlengszótárt adott a magyaroknak és az oroszoknak. Fotó: Karnok Csaba
Fenyvesi István szlengszótárt adott a magyaroknak és az oroszoknak.
Fotó: Karnok Csaba

– Az orosz irodalom csaknem százéves szegedi jelenlétét a hallgatók segédmunkája révén tártuk fel. Nemrég összegzett bibliográfiám szerint eddig több mint félezer alkalommal fejtettem ki nyomtatásban a szakmai mondanivalómat. Legfontosabb munkám a 2001-ben megjelent Orosz–magyar és magyar–orosz szlengszótár. Mintegy 13 ezer szócikkbe sűrített 16 ezer szót és több mint 3000 szólást tartalmaz részletes orosz–magyar szótár formájában. A Belénk sajdult Odessza… című kötetem az ország és tágabb perifériája viszonyáról szóló olyan könyvek sorába áll be, amelyek a közelmúltban jelentek meg Krakkó, illetve Fiume helyéről a magyar művelődéstörténetben. Napvilágot lát hamarosan az Időséta: Szentes, Szeged, szlávok című önéletírásom. A művelődéstörténet, az irodalom, a nyelvészet, az oktatás témájú szövegekben mi a közös? Szinte mindegyiket a magyar és orosz kontaktusok iránti vizsgálódás – a már régebben „rámolvasott" hídeszme jegyében.

Tanítványok

Fenyvesi István sok száz diákja közül néhány ma már díjazott költő, prózaszerző, ifjúsági író, három diplomata, tizenegyen magyar egyetemek és főiskolák tanárai, köztük az ELTE orosz tanszékét vezető professzor; néhányan európai és amerikai egyetemeken tanítanak.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ma újra Szegeden vendégszerepel a Katona József Színház társulata

A Katona József Színház társulata Zsámbéki Gábor rendezésében ma este 7 órától a Mesél a bécsi… Tovább olvasom