Délmagyar logó

2016. 12. 10. szombat - Judit 0°C | 9°C

Élhetőbb város élhetőbb Tisza főutcával

Nem vízió a Tiszát Szeged főutcájává változtató elképzelés, hanem kész projekt: a folyón menetrend szerint közlekedő kis hajók szállítanák az utasokat, és a megállókban helytörténeti látványosságok köszöntenék. Budapesten is eladhatónak látják a Tiszát, több olyan országos tervezet létezik, amelyekhez praktikus csatlakozni. Nem mindegy azonban, melyikhez.
Ma még nincs mozgás a Tiszán, bal és jobb partja egyaránt lakatlan. Fotó: Karnok Csaba
Egy hónapja sincs, hogy Schilsong János, az Oskolás Intézet Kft. innovációs vezetője igencsak szemléletesen azt fejtegette, hogyan népesülhet be a ma még halott folyó a tavasztól őszig tartó időszakban, hogy lehetne viszonylag kis ráfordítással, de a Tiszával kapcsolatban álló intézmények összefogásával turisztikai attrakciót létrehozni. Természetesen a zöldterületek megőrzésére, a helytörténetre alapozva.

Az önkormányzat megrendelésére készült hatalmas tanulmányban – amelynek megvalósítására a második Nemzeti fejlesztési tervtől (NFT) remélhet forrásokat Szeged – a folyón a két part között széltében és hosszában hajók cirkálnának, amelyek például biciklistül vennék fel az újszegedi oldal túraútvonalairól a kerékpárosokat, és szállítanák a középkori hangulatot árasztó Boszorkányszigetre, vagy a régi sóház előtt felállított hajómalomra. A rakpart lépcsőin – ahová ma még meredeken tűz a nap a kánikulai nyarakon – teraszok, lugasok fogadnák a szomjas vendégeket, és így tovább.

De nem csak Szeged rendelkezik Tisza-tervvel: Schilsong János nemrégiben Szegedet képviselte a Magyar Turizmus Rt. és az Aquaprofit Rt. tiszai vízi turizmus fejlesztési programjának bemutatásán. Kiderült, hogy a Turizmus Rt. a Balaton és Budapest ellenpontjaként a Tisza 600 kilométeres, viszonylag alacsony vízszint mellett is hajózható magyarországi szakaszára kíván koncentrálni. Ide szeretné csábítani azokat a turistákat, akiket az őstermészet, a horgászat, a fürdés vonz, oly módon, hogy azok minél hosszabb szakaszon menjenek végig. Ezen az úton valódi csemegéket kínálhat Szeged a maga tíz kilométeres Tisza-szakaszával.

Schilsong János azonban kifejtette: a második Nemzeti fejlesztési tervben mindenképpen koncentrálni kell az erőket, és nem szétforgácsolni – mint ahogy a cél érdekében ezt a helyi lobbisták is teszik. Szeged ugyanis a biológiai, biotechnológiai ipar fővárosaként, biopoliszként remélheti, hogy a fejlesztési források milliárdos nagyságrendűek lesznek. A Tisza főutca projekttel tehát lehet ugyan kapcsolódni az országos Tisza-tervhez – kell is, ha a folyó „idehozza" az NFT-t és a pénzt –, de igazi helye a kitörési pontként emlegetett biopolisz, a biológiailag élhető város mellett van – szögezte le Schilsong János.


Ötvenéves a Tisza-kutatás

A Szegedi Akadémiai Bizottság székházában holnap jubileumi konferenciával emlékeznek arra, hogy Kolozsváry Gábor professzor 1955-ben elindította a szegedi egyetemen a szervezett Tisza-kutatást. Az akkor megalakult Tisza Kutató Bizottság ma már csak nevében létezik, ám az azóta eltelt 50 év alatt rendkívül fontos eredményeket értek el a folyót kutató biológusok, ökológusok és vízügyi szakemberek. 

Olvasóink írták

  • 1. x 2013. június 04. 22:31
    „http://www.delmagyar.hu/forum/nem_vizio_a_tiszat_szeged_foutcajava_valtoztato_elkepzeles/26/2267/?action=kifejt”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bezárt a Fekete Ház

Több mint két hónapig nem látogatható a szegedi Fekete Ház. Az épület felújításának kezdetén ugyanis… Tovább olvasom