Délmagyar logó

2017. 11. 20. hétfő - Jolán 1°C | 7°C Még több cikk.

Elhunyt Kiricsi Imre vegyész

Szeged - Prof. dr. Kiricsi Imre, a Szegedi Tudományegyetem kutatásfejlesztési és innovációs rektorhelyettese, a Természettudományi és Informatikai Kar Kémiai Tanszékcsoport Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára 2010. július 11-én elhunyt. A vegyészről, a tudósról, az oktatóról, tudományszervezőről – az emberről munkatársai vallanak.

– Humbold-ösztöndíjasak voltunk mindketten: megtanultuk, nem az állam adakozó kedvére kell hagyatkozni, hanem a kutatás finanszírozásának 30–40 százalékát az ipartól kell elnyerni. E megbízásokra tudományos tevékenység, publikációk alapozhatók. A felületi jelenségekkel kapcsolatos közös munkáink után együtt szerveztük az anyagtudományon belül a nanokémiát. Társprofesszorként közös előadásaink után most egy közös könyvet is elkezdtünk írni – emlékezik Dékány Imre professzor, az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága elnöke, akit tisztségének elfoglalásakor részben Kiricsi Imre követett az SZTE rektorhelyettesi székében, a munka innovációs részéért felelve. Közben együtt dolgoztak a Környezet és Nanotechnológiai Regionális Egyetemi Tudásközpontban vállalt feladataikon.

– Bolyai-kollégium: emeletes ágyak, egymásba nyíló szobák, 14 srác egy légtérben, ő harmad-, én elsőéves – innen ered, 1969-re datálódik ismeretségünk Kiricsi Imrével – néz a múltba Hannus István, aki – Halász Jánossal együtt – az alkalmazott kémiai tanszékre is követte Kiricsit. Sokáig ők hárman alkották az alkalmazott kémiai tanszék gerincét. – Integráló személyiségként szervezte a kollégium, aztán a tanszék életét. Különös képességének tartom, ahogy külföldi kapcsolatait ápolta. Mindannyian profitáltunk abból, ahogy a külföldön megismert módszereket hazahozta. Példaszerű a munkához való viszonya, munkabírása és munkatempója, vagy ahogy egyszerre több dologgal is foglalkozott. Bár többször mondta, „nincs pótolhatatlan ember", most, hogy elment: nagyon fog hiányozni.

Fiatalon ment el – ahogy családtagjai is mondják, az angyalokhoz. Fotó: DM/DV
Fiatalon ment el – ahogy családtagjai is mondják, az angyalokhoz.
Fotó: DM/DV

– Világszerte figyelemmel kísért munkát végzett Kiricsi professzor – többek között – a természetes zeolitok kutatása, a zeolitok szintetizálása terén. Ő vezette be tanszékén a környezetvédelmi gondolkodást és kutatást. A levegő nitrogénoxid-szennyezésének katalitikus csökkentése, illetve a szennyvíztisztítás az a két terület, ahol találkozott érdeklődési körünk – mondja Valyon József professzor, aki negyven éve dolgozik az MTA kémiai kutatóintézetben, s azóta kísérte figyelemmel Kiricsi Imre pályáját. Legutóbb az ivóvíztisztításra adtak be közös projektet.

– Egymástól vettük át a stafétabotot, többször is – jellemzi kapcsolatukat Molnár Árpád egyetemi tanár. A Szerves Kémiai Tanszék vezetője kiemeli Kiricsi Imrének a környezettudományi oktatás koordinálásában és a doktori iskola szervezése terén elért eredményeit. Sokat vállaló, nagy munkabírású, remek szervezőkészségű, ugyanakkor jó kedélyű, vidám emberként őrzi emlékezetében professzortársát. – Első szívinfarktusa után, idén májusban találkoztam vele, a szegedi Kárász utcán. Arról beszélgettünk: helyesen ítéli-e meg az ember munkabírásának határait... Fiatalon ment el – ahogy családtagjai is mondják – az angyalokhoz...

A mérnökkar új épületét Kiricsi Imréről nevezné el a volt rektor

 – Elévülhetetlenek Kiricsi Imre érdemei a szegedi mérnökképzésben – jelenti ki Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem volt rektora. Az élelmiszeripari főiskola oktatási főigazgató-helyetteseként teremtett hagyományt: ottani államvizsgaelnöknek egyetemi oktatókat hívott, így Kiricsi Imrét is. – A fiatal mérnök kollégák nem megijedtek tőle, hanem partnert láttak benne. Ezt az együttműködési készséget tapasztaltam akkor is, amikor együtt dolgoztunk: a Környezet- és Nanotechnogiai Regionális Egyetemi Tudásközpont tudományos igazgatója volt, számos sikeres kutatási téma, ipari kapcsolat kezdeményezője, szervezője volt. Ennek tárgyi emlékét is őrzöm. A nanotechnológiai hasznosulása az antibakteriális felsőruházat kifejlesztése, ami szabadalmaként készült. S e nagyszerű termék egyik mintadarabját a kis unokám is megkapta... Az SZTE rektorhelyetteseként, igazi természettudósként a legapróbb tárgyalásokról is feljegyzést készített. Kulcsszavakból is értettük egymást... A kutató-egyetemi projektet a nevével jelezzük továbbra is. Mint ahogy azt fogom javasolni az SZTE szenátusának, hogy a Mérnök kar Moszkvai körúti új egyetemi épülete vegye fel Kiricsi Imre nevét...

A barát, Kühn János

Barátként egyetemistakoruk óta összetartozik a vegyész Kiricsi Imre és a matematika–fizika szakos Kühn János, a Tömörkény-gimnázium igazgatója.

– Megszállottként készült pályájára: diákként is állandóan kísérletezett, kutatott, a laborban készült hivatására Imre. Így is bizonyította édesanyjának: vegyészként is doktor, híres ember lehet – mondja Kühn János, aki a Bolyai-kollégiumból eredezteti barátságát Kiricsi Imrével. – Világhírű tudós volt, nem véletlenül hívták Németországtól Japánig. Megérdemelte volna az akadémikusságot... Igaz, sose volt az a „simulékony típus", aki bratyizott volna valamiféle előmenetelért. Szívből utálta a protokollt.

– Miután megnősült, feleségével az Eötvös-kollégiumban laktak. Oda született az első gyermekük, s amikor meglátogattuk, az volt az első mondata: „Fia, az van a madárnak is. De lánya csak az embernek van" – emlékszik mosolyogva Kühn János, amit másodszor akkor hallott, amikor megszületett Kiricsi Imre második lánya. – Tenyerén hordozta a gyerekeit, azon volt, hogy még boldogabbá tehesse őket. Igaz, sokat dolgozott a laborban, de ha a családdal lehetett, teljes egészében velük volt. Egyik lánya vegyész, a másik orvos lett. Három unokájának már most, a nyáron elkészítette a karácsonyi ajándékot...

– Humora közismert. Vágott az esze, mint a borotva. Sziporkázó elme volt. Ha mindenki olyan lenne, amilyen Kiricsi Imre volt, béke lenne a Földön.

Tanítványok a mesterről

A képességek és a munkabírás alapján választott diákjai közül közeli tanítványokat Kiricsi Imre, aki egyedüli vagy társtémavezetőként éppenséggel 18 PhD-munka elkészítését irányította.

– Szakdolgozóként jártam Kiricsi Imréhez – utal az első, az 1985-ös találkozásokra Rákhely Gábor, a szegedi egyetem Biotechnológiai Tanszékének docense. – Tanszékén olyan családias légkört ismertünk meg, ahol a munkatársak együtt dolgoztak, de időnként együtt szórakoztak is. S bennünket, fiatalokat – például évfolyamtársaim közül Magyar Lászlót, Tasi Gyulát – is egyenrangú partnernek tekintettek. Olyan ember volt, aki nagyon szigorúan tud nézni, de huncutul mosolyogva is... Közismert anekdota, hogy egyik speciálkurzusa végét egy vendéglátóhelyre hirdette meg. Igen ám, de kiterítette a tételeket, kezdődött a vizsga, s aki vette az akadályt, sört csak az rendelhetett... A jó képességek mellett a munkabírás döntő szempont volt munkatársai kiválasztásakor. Tudtuk: nagyon szereti a családját, de a tudományért kész az áldozatokra. Kiricsi Imre szellemiségéből kiemelkedőnek tartom a manapság ritka integrált gondolkodásmódot.

– Partnernek tekintette az egyetemi hallgatókat. Saját példájával tanított Kiricsi Imre, aki azt várta tőlünk: találjuk meg önmagunkat kutatási témánkat kiválasztva – fogalmaz Kónya Zoltán. A szegedi egyetem Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszékének docense 1994 óta dolgozott együtt mesterével, gyakran szombatonként is, a laborban. A „prof" őt nevezte meg munkája folytatójaként a játékban: „előttem az utódom".

Dátumokkal keretezett életút

Kiricsi Imre 1948-ban született a Hajdú megyei Tégláson. Gyermekkorát és ifjú éveit Szombathelyen töltötte, itt végezte az általános és a középiskolát, ez utóbbit a Nagy Lajos Gimnáziumban. 1966-ban felvételt nyert a szegedi József Attila Tudományegyetem (JATE) Természettudományi Karának (TTK) vegyész szakára. Tanulmányait 11 hónapos, Kiskőrösön eltöltött előfelvételi katonai szolgálat után kezdte meg 1967-ben.

Kiricsi Imre 1972-ben okleveles vegyészdiplomát kapott, a JATE TTK Alkalmazott Kémiai Tanszékén kezdte felsőoktatási pályafutását tudományos segédmunkatársként. 1975-ben védte meg egyetemi doktori értekezését (summa cum laude eredménnyel) a radio-gázkromatográfia mérésmódszerének kidolgozása területén. Kandidátusi értekezését 1982-ben védte meg.

1986–1987-ben a Humboldt Alapítvány ösztöndíjasaként 15 hónapot a Hamburgi Egyetem Fizikai Kémia Intézetében töltött, ahol Horst Förster professzor laboratóriumában dolgozott. Az elért eredmények képezték a tudomány doktora fokozat megszerzésére benyújtott disszertációjának főbb téziseit, amelyet 1992-ben 100 százalékos minősítéssel védett meg.

Tudomány és kitüntetés

Kiricsi Imre tudományos munkásságát összefoglalóan 15 könyv, illetve könyvfejezet, több mint 300 SCI által referált dolgozat, nemzetközi és hazai konferenciákon több száz előadás és poszter, 18 szabadalom, több mint 2700 független hivatkozás és a 29-es Hirsch-index jellemzi. Tudományos, tudomány- és oktatásszervezői munkáját számos elismeréssel, kitüntetéssel ismerték el: 1997-ben Széchenyi professzori ösztöndíjat, 2003-ban Mestertanári kitüntetést, 2006-ban a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét, 2010-ben pedig Szent-Györgyi Albert-díjat vehetett át.

1992-től két évig Milánóban az Eniricerche SpA tanácsadójaként dolgozott. 2000 októberétől kezdődően egy évet töltött Somorjai Gábor professzor laboratóriumában (University of California, Berkeley).
Kiricsi Imre a tudomány szervezésében, a tudományos közéletben is aktívan vett részt. A kezdetektől aktív tagja volt az MTA Katalízis Munkabizottságának, ennek elnöki tisztét két cikluson keresztül (1999–2005) töltötte be. Tagja volt az MTA Környezeti Kémiai és Fizikai Kémiai Bizottságának. Az MTA-közgyűlés választott doktori képviselője volt 1998–2001, illetve 2004–2007 között.

Kezdeményezője a Magyar Zeolit Társaság megalapításának (1992), ennek első titkára volt (1992–1998), majd elnöke.

Kiricsi Imrét 1993-ban nevezték ki egyetemi tanárrá, 1996-ban választották meg a JATE Alkalmazott Kémiai Tanszék vezetőjének. A tanszék neve 1998-ban (javaslatára), a kutatási terület kihangsúlyozására Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszékre módosult.
Három ciklusban volt vezetője a JATE TTK Kémiai Tanszékcsoportjának, majd az SZTE TTK Környezettudományi Intézetének vezetőjévé megválasztották (2004– 2009). Tisztségeiből eredően közel két évtizedig volt tagja a TTK Kari Tanácsának és Elnökségének, valamint aktív tagja volt a TT(I)K Tudományos Tanácsának és a Doktori Tanácsnak.

Az 1990-es évek elején, néhai Burger Kálmán professzor kitartó, céltudatos tevékenysége eredményeként alakult a Környezettudományi Doktori Iskola. Halála után helyét Kiricsi Imre vette át, akinek vezetésével a korábbiakhoz hasonló tartalmas és eredményes munka folyt, amelynek sikeres működését 50 fölötti megvédett PhD munka bizonyítja. Mindezek mellett tanított is. Az egyetemi képzésben kezdetben laboratóriumi gyakorlatokat, szemináriumokat vezetett, majd főkollégiumként kémiai technológiát (kémiatanár, vegyész szak) és környezetvédelmi technológiát (környezettudományi, környezettan szak) tartott, speciális kollégiumként Nanotechnológia, Zeolitkémia, Petrolkémia és Heterogén katalízis című kurzusokat oktatott. Hat egyetemi jegyzet társszerzője.

Nagyon jó kapcsolatépítő volt, a tudományos együttműködés meggyőződéses híve. A Kémiai Kutatóközpont Kémiai Intézetével (KKKI), az Izotópkutató Intézettel igen szoros kapcsolatot alakított ki. 2002–2003-ban a KKKI Mikropórusos és Mezopórusos Anyagok Osztályának vezetője volt.

A 2006 júliusában Miskolcon megalapított BAY-NANO Nanotechnológiai Kutatóintézet tevékenységében is aktív szerepet vállalt mint a Nanodiszperziós Osztály vezetője.

A tudományos aktivitás és a hazai nemzetközi kutatói kapcsolatai mellett a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazását is alapvetően fontosnak tartotta, ezért lett 2007 áprilisától megbízott, majd 2007. július 1-jétől kutatásfejlesztési és innovációs rektorhelyettes. Kezdeményezője, létrehozója és aktív gyarapítója volt az SZTE szabadalmi portfóliójának.

Kiricsi Imre kiváló ember volt, tréfálkozó, őszintén jókedvű, tele életkedvvel, sportszeretettel. Jó családapa, nagyapa, „főnök" és barát volt.

Hirtelen távozása megdöbbentő, feldolgozhatatlan, hiánya fájó; emlékét mindörökre megőrizzük.

Természettudományi és Informatikai Kar Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék

Olvasóink írták

  • 9. Kallod. 2010. július 28. 12:00
    „Ilyen kiváló kolléga eltávozása nemcsak a munkatársaknak, az Egyetemnek veszteség, hanem az egész magyar vegyésztársadalomnak is, mert nagyon hiányozni fog - az oktatásról nem is szólva - a kutatás-fejlesztés olyan fontos területein mint a katalízis, a zeolitkémia és a környezetkémia.
    Őszinte részvétemet fejezem ki a gyászoló családnak a férj, az apa és a nagyapa elvesztéséért.
    Kalló Dénes”
  • 8. öregvegyész 2010. július 25. 16:35
    „Tanítványom volt és igy mint apa is siratom halálát,Nehéz időkben nem tudott nemet mondani töle nagyon idegen megbízatásoknak és ezen örlődött, Mert lelkiismeretesen helyt akart állni. Szerettem és tiszteltem,de nem értettem,miért vállalt magára olyan feladatokat melyeket rajta kivűl intéztek el.Végül magára hagyták. Tiszteltessék emlékezete,de ne a volt rektor értékelje,mert akkor...szóval akkor a kezem ökölbe szorul és sirni szeretnék, hogy hol vagy régi egyetem..........”
  • 7. dasza 2010. július 21. 20:34
    „Tavaly még volt szerencsém meghallgatni egy nagyon jó hangulatú előadását.
    Nyugodjon békében.”
  • 6. vki-vki 2010. július 21. 16:13
    „részvétem a családnak, elsősorban feleségének a volt igazgatónőmnek!”
  • 5. SP 2010. július 21. 15:17
    „A textiliparban az ezüst innovatív alkalmazásával, gyakorlati hasznosításával már a hétköznapi életben is találkozhatunk.”
  • 4. Esovaro 2010. július 21. 14:50
    „69-ben az elso ember volt akit megismertem Szegeden a Bolyai Kollegiumban amikor mint elsoeves vegyeszhallgato elkezdtem a sulit .Aztan joval kesobb a nagyobbik fiam nala volt diplomamunkas.”
  • 3. Lutetia 2010. július 21. 12:58
    „Nagyon szép megemlékezés, köszönjük szépen Újszászi Ilonának.
    Nyugodjék békében a Tanár Úr!”
  • 2. allegro 2010. július 21. 10:42
    „Mélyen megrendített a híre, őszintén sajnálom. Kiváló ember volt.
    Támogatom, hogy a Mérnök Kar új egyetemi épülete az ő nevét viselje.”
  • 1. gróf 2010. július 21. 07:48
    „Többek között kikísérletezték, hogyan lehet hazai alapanyagból jó minőségű gyufa mérget készíteni...ezzel munkahelyeket teremtettek.(annak aki nem tud az alkalmazott kémiával mit kezdeni)
    Végtelenül egyszerű, kedves és alkalmazkodó ember volt...az a típus aki a takarítónőnek is előre köszönt az egyetemen.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Későn érik és igen drága a dinnye

Egy hónapos késéssel kezdődött idén a dinnyeszezon, hiszen a hazai termést csak most kezdik betakarítani a földekről. Tovább olvasom