Délmagyar logó

2017. 04. 24. hétfő - György 3°C | 15°C Még több cikk.

Elkaszálta az Alkotmánybíróság a szegedi tankönyvkiadót

Magyarország, Szeged - Nem érték a tankönyvkiadói és -forgalmazói tevékenység az Alkotmánybíróság szerint, így a piac államosítása nem sértette a nagy vesztes Mozaik Kiadó érdekeit. A cégvezető Strasbourgban bízik.
Elutasította az Alkotmánybíróság (Ab) egy szegedi indítvány alapján a tankönyvellátásról szóló rendeletek megsemmisítését – tömören ez áll az Ab honlapjára felkerült határozatban. A kiadó adatait ugyan letakarták, de a dátumból és a leírt körülményekből arra lehet következtetni, hogy a Mozaik Kiadó az érintett. Ez a szegedi cég volt a legnagyobb vesztese a tankönyvellátás tavalyi államosításának.

Megírtuk: az állam tavaly 8,7 milliárdért megvette az Apáczai Kiadót és a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadót. Emellett 1,3 milliárddal kistafírozta a harmadik állami kiadót, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetet, és rátestálta a tankönyvfejlesztést. Az állami általános és középiskolák választási lehetőségét leszűkítette tantárgyanként 2-2 kiadványra, túlnyomórészt államiakra. Ezáltal a korábbi piacvezető Mozaik az évi 15 milliárdos tankönyvpiac szélére szorult.

Az Ab-nak írt 12 oldalas indítványában többek között azt írta a szegedi cég, hogy hosszú ideje kiterjedt tankönyvkiadói és -forgalmazói tevékenységet folytatott. Szerinte a jogalkotó a rendelkezéseivel súlyosan piackorlátozó módon, a jogállamiság elvével ellentétesen avatkozott be a tankönyvellátás rendjébe, sértve ezzel az ő tulajdonhoz való jogát. Kifogásolta a jogszabály alkalmazására vonatkozó felkészülési idő tartamát is, mert szerinte azalatt nem lehetett felkészülni az új szabályozás gazdasági következményeire.

Strasbourg következik

Reményfy Tamás, a szegedi Mozaik Kiadó ügyvezető igazgatója kérdésünkre így kommentálta a döntést: „Az Ab a trafikosok ügyében is rendben találta a jogszabályokat, de a strasbourgi bíróság ezzel éppen ellentétes következtetésre jutott. Ami a tankönyvesek ügyében hozott alkotmánybírósági határozatban kimondottan biztató, hogy három alkotmánybíró is különvéleményt fogalmazott meg. Ezek részletes jogi indoklással támasztják alá a mi álláspontunkat: a szabályozás sérti a tulajdonhoz való jogot, a jogszabályok egyes pontjai visszaható hatályú törvénykezést valósítanak meg, a jogszabályok több pontja diszkriminatív, és az új rendszer bevezetésével a jogalkotó nem biztosított kellő felkészülési időt az érintett szereplőknek, azaz a tankönyvkiadóknak."

Az Ab indoklásában az áll, hogy a tankönyvkiadói és -forgalmazói tevékenység nem tekinthető megszerzett tulajdonnak, még ha azt a cég hosszú ideje folytatta, és rendszeres jövedelme származott is belőle. Ezért az állami kiadók és az állami fenntartású iskolák választási lehetőségének korlátozása nem sértette a cég vállalkozáshoz való jogát. Ugyanígy a tulajdonhoz való alapjog nem garantálja a vállalkozások által a gazdasági tevékenység végzéséhez szükséges ráfordítások és eszközök megtérülését, piaci értékállóságát. A felkészülési időt is elegendőnek látta az Ab. A határozathoz Czine Ágnes, Kiss László és Lévay Miklós alkotmánybíró különvéleményt, míg Pokol Béla és Stumpf István alkotmánybíró párhuzamos indoklást csatolt.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Aranykezű tamarin ikrek a Szegedi Vadasparkban

Már a szerencsésebb látogatók is megfigyelhetik azt az aranykezű tamarin (Saguinus midas) ikerpárt,… Tovább olvasom