Délmagyar logó

2018. 06. 21. csütörtök - Alajos, Leila 20°C | 29°C Még több cikk.

Elkezdődött a nagyhét

Virágvasárnappal tegnap elkezdődött a nagyhét, a kereszténység legnagyobb ünnepére, a húsvétra előkészítő nagyböjt legintenzívebb időszaka. A hét napjai Jézus szenvedéstörténetét követik, a jeruzsálemi bevonulástól a feltámadásig.
Péntek este városi keresztúttal, ezzel a sajátos imaformával készülődtek a szegedi keresztény ifjúsági közösségek a húsvétra; 14 stációnál imádkoztak, például a börtönnél és a kórháznál, majd (II. János Pál pápa emlékére) a tizenötödikkel a feltámadást idézték fel. A tegnapi virágvasárnapon megszentelt barkaágakkal a kézben vonultak be a templomba, felidézve az örömujjongást, ahogy Jézust várták Jeruzsálemben. Ezzel megkezdődött Jézus szenvedése, amely kereszthalálában csúcsosodott, és kapuja lett az örök életnek.
Nagycsütörtökön Jézus – tanítványai körében ünnepelt – utolsó húsvéti vacsoráját elevenítik fel a templomokban. Jézus alázatos gesztusát felidézve, amellyel tanítványai lábát az ünnepi vacsora előtt megmosta, egyes plébánosok is megmossák híveik lábát. Amint azt Thorday Attila teológiai tanár, Szeged-Szentmihály plébánosa elmondta, ő is megmossa a lábát 12 kiválasztott hívőnek, a helyiközösség képviselőinek.

– Nagypénteken és nagyszombaton nem tart szentmisét a katolikus egyház. Az oltár lecsupaszításával Jézus kifosztottságára utalunk. A pénteki szertartásban szentírási szakaszokról elmélkedünk, könyörgéseket végzünk az egész emberiségért, és hódolunk a szentkereszt előtt – magyarázta a plébános.

Fiatalok meggyújtják  fáklyáikat a dómnál a péntek esti keresztút előtt: a sajátos imaformával a húsvétra készülődtek a szegedi keresztény ifjúsági közösségek. Fotó: Frank Yvette
Fiatalok meggyújtják fáklyáikat a dómnál a péntek esti keresztút előtt: a sajátos imaformával a húsvétra készülődtek a szegedi keresztény ifjúsági közösségek. Fotó: Frank Yvette

– Nagyszombaton napnyugta után kezdődik az a hosszú szertartás, amelynek elején a templomon kívül megszentelt új tüzet a homály fedte templomba visszük, hogy a gyertyafény továbbadásával szimbolizáljuk Krisztus világosságát, amely az emberi bűn sötétségét szétoszlatja. Ekkor hangzik fel az örömének. A vízszentelés szertartását követően több templomban felnőtteket keresztelnek. A szentmise végén éjjel vagy – mint Szentmihályon – a húsvétvasárnapi szentmise után tartják a feltámadási körmenetet. Ennek célja, hogy az élet győzelmét hirdesse a kívülállóknak a halál felett, amit a keresztény közösség megünnepelt a templom falai között.

Halottak húsvétja

A református közösségek a katolikusokkal egy időben tartanak nagyböjtöt, nagyhetet, és ünneplik a húsvétot. A görögkeleti egyház időszámítása két ok miatt is eltér: a nyugati új naptár helyett a keleti egyház az ónaptár szerint számolja ki a húsvét idejét. Abban is eltér a nyugatitól, hogy hosszabb a nagyböjt: 40 nap plusz a nagyhét. Idén és jövőre azonban kivételesen egy időben ünnepelnek a pravoszlávok is a római katolikusokkal. Különleges náluk a húsvéthétfő: az a halottak húsvétja. (Egy évben 5 alkalommal emlékeznek meg halottjaikról.) Örömteli sírszenteléssel a halottaknak is feltámadást hirdetnek, piros tojást visznek a sírokra.

A húsvétvasárnapot követi az úgynevezett fehérvasárnap. Az elnevezés abból az ókeresztény szokásból fakad, hogy akik húsvét éjszakáján keresztelkedtek, megújult életüket kifejezve egy hétig fehér ruhában jártak. Manapság ezt a napot az isteni irgalmasság vasárnapjának is nevezik.

A böjt nem fogyókúra

A farsangot lezárva, a hamvazószerdával kezdődik a húsvétvasárnapig tartó 40 napos böjti időszak. Emlékezünk arra, hogy maga Jézus is 40 napos böjtöt vállalva készült fel nyilvános működésére – mondja Thorday Attila. – Mivel a vasárnap mindig Krisztus feltámadásának ünnepe, csak a hétköznapok számítanak böjti napnak. A böjt a lelki megerősödés időszaka, az elmélyülésé és a befelé fordulásé. Étkezési szokások is kötődnek hozzá: péntekenként nem eszünk húst, hogy eszünkbe juttassa: Isten fia értünk adta önmagát. Bármilyen böjti vállalást lehet tenni, amit szeretetből és másokért végzünk. Van például, aki tévézés helyett beteget látogat, vagy 40 napra lemond a cigarettáról, alkoholról, hangos szórakozásról.

Jézus pálmaágon lépkedett be Jeruzsálembe

Virágvasárnap keresztény ünnepén a Vatikánban az olajágak körmenetén emlékeztek meg Jézus Krisztus bevonulásáról Jeruzsálembe. Követői annak idején pálmaágakat tettek a Megváltó lába elé – erre emlékeztet a fonott pálmalevelekkel díszített ág, amit XVI. Benedek pápa a kezében tart a virágvasárnapi miséje elején (képünkön).
A hazai éghajlati viszonyok között a pálmaleveleket helyettesíti a fűzfabarka a virágvasárnapi szertartásokon, barkaágat fogott a kezében Erdő Péter bíboros is az Esztergomban celebrált misén. Egyrészt a jeruzsálemi bevonulás emlékére szentelik meg azt virágvasárnap, s őrzik a megszentelt barkaágat otthon, hosszú időn keresztül. A barka a természet tavaszi újjáéledésének is hírnöke, tojásfának díszítve is egyre több helyen jelenik meg.

Virágvasárnap keresztény ünnepén a Vatikánban az olajágak körmenetén emlékeztek meg Jézus Krisztus bevonulásáról Jeruzsálembe. Fotó: DM/DV
Virágvasárnap keresztény ünnepén a Vatikánban az olajágak körmenetén emlékeztek meg Jézus Krisztus bevonulásáról Jeruzsálembe. Fotó: DM/DV

Lengyelországban több vidéken pálmának nevezett hatalmas, feldíszített népművészeti oszlopokat készítenek virágvasárnapra, amelyek közül ünnepélyes keretek között választják ki a legszebbet.

Az újjászületést és a termékenységet is ünnepeljük

A húsvétot régóta világszerte ünneplik, a locsolkodás viszont közép-európai találmány, és csupán százötven éves. Szeged környékén tojáshéjszórással vagy -elásással kértek a gazdák bő termést.

– Nagycsütörtökön vagy zöld csütörtökön szólal meg utoljára a templom harangja, nagyszombatig tartó némasága emlékeztet a keresztre feszítésre. Erre mondják: a harangok Rómába mentek – mondta Vincze Klára néprajzkutató, a szegedi és a makói múzeum munkatársa. – Ehhez a naphoz kapcsolódik a lábmosás hagyománya; a rituális tisz-
tálkodásnak betegségűző szerepet tulajdonítottak, hiszen ez a tavaszi újjászületés ünnepe, Krisztus megszületik bennünk, tehát magunkat és házunkat is megtisztítjuk. Nagypénteken régen munkatilalom volt; úgynevezett passió- vagy kálváriajárást tartottak, ahol felelevenítették Jézus keresztútjának stációit. Ez tetőzött a nagyszombati stációjárásban a templom körül és a temetőkben. Szombaton szentelnek tüzet és vizet, a gyertya jelképezi a feltámadó Krisztust, az örök világosságot. A hívek visznek haza is a szentelményekből. Húsvétvasárnap a feltámadás ünnepe, a parasztok határt kerültek, biztosítva a jó termést. Megszenteltették a tojást, sonkát, kalácsot. Szeged környékén tojáshéjból szórtak a veteményesre, és elástak a föld négy sarkába. Este báloztak.

A húsvétot régóta világszerte ünneplik, a locsolkodás viszont közép-európai találmány. Fotó: DM/DV
A húsvétot régóta világszerte ünneplik, a locsolkodás viszont közép-európai találmány.
Fotó: DM/DV

A hétfői locsolkodás a termékenységi varázslás része, hogy ne hervadjanak el a lányok, cserébe ők festett tojást adnak. A tojást már a 600-as években is használták húsvéti szimbólumnak; az élet jelképe, fehérsége Krisztus tisztaságára utal. A bárány az isteni bárány, maga Jézus Krisztus. A zsidók elsőszülettjeinek váltságára emlékeztet; az Úr az egyiptomiak elsőszülöttjeit halállal sújtotta, a zsidókét megkímélte, amiért bárányt áldoztak. Szokás volt a húszas évekig húsvétkor bárányt vinni a papoknak.

Locsolóversek régen és most.

Én kiskertész legény vagyok, rózsavízzel locsolkodok, szépen kérem az anyját, adja elő a lányát, hadd locsolom a haját.

Zúg a traktor, szánt az eke. Elvtársnő, locsolhatok-e?

Kossuth-téren jártam, nagy tömeget láttam. Nem akart oszolni, szabad-e locsolni?

A locsolkodás közép-európai hagyománya nagyjából 150 éves. Régen a hétfőt víztemetőnek hívták, mert a legények vödörrel és vízzel öntöztek. A második világháború után szelídült a népszokás kölnivizes locsolkodássá. Locsolóverses locsolásért locsolópénzt, tojást, ételt szokás adni. A versikék közt találni hagyományosat, de ki-ki tréfás, pajzán vagy politikai mondanivalót is rigmusba szed. Húsvéthétfő a rokonlátogatás ideje is. A húsvét utáni fehérvasárnapot imátkázó vasárnapnak mondták; a gyerekkori barátnők komatálat küldenek egymásnak kaláccsal, sonkával, tojással, borral, mondván: „ha élünk, ha halunk, mégis komák maradunk". Később a barátságból keresztszülőség lesz, így válnak a barátnők keresztkomákká.

A kisgyerekeknek a mesék alapján találták ki a huszadik századi felnőttek, hogy a nyuszi hozza a húsvéti tojást. Mindössze 15 éves a legújabb szokás: kertben elrejteni a tojást, hogy a gyerekek megkereshessék. A nyúl szaporasága, a tojás, a termékenység szimbóluma így fonódik össze.

Olvasóink írták

  • 2. dodó 2010. március 29. 11:28
    „"Elkezdődött a nagyhét ..." ...meg a SZÉDER!”
  • 1. csizmadialaszlo 2010. március 29. 11:10
    „A tojás elrejtése és gyerekek általi megkeresése emlékeim szerint több, mint 15 éve szokás a dunántúli sváboknál.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

10 látványosság a megyében

Csongrád megyében több olyan látványosság is található, amivel csak itt találkozhat a turista. 10 kuriózumot szedtünk össze, amit végiglátogathat az előttünk álló hosszú hétvégén. Tovább olvasom