Délmagyar logó

2017. 11. 24. péntek - Emma 4°C | 11°C Még több cikk.

Elkezdődött a vadetetés

Javában tart a vadetetési szezon: mire megjön a tél, az állatok pontosan tudják majd, hol jutnak mindig eleséghez. Összesen 22 millió forint pályázati pénzből végeznek élőhelyfejlesztést a vadászok a megyében.
A tél ugyan még nincs itt, de a vadetetés már javában tart. Több okból is szükség van erre. Hiszen az őszi betakarítás után ugrásszerűen lecsökken a határban a táplálékmennyiség, és azért is, hogy tartaléktápanyagot el tudjanak raktározni az állatok, zsír formájában.

– De kiváltképp azért: mire eljön a tél, az őzek-nyulak-fácánok, s társaik már pontosan tudják, hol számíthatnak mindig eleségre, és mindig ide vegyék az irányt, ne fogyasszák energiájukat hiábavaló keresgéléssel a behavazott határban – mondja Szél István, az FVM Csongrád Megyei Földművelésügyi Hivatalának vadászati osztályvezetője. A vadetetést a vadgazdálkodással foglalkozók – vadásztársaságok, s más, vadászattal is foglalkozó szervezetek – végzik. Meghatározott mennyiségű takarmányt kell kijuttatniuk a területre, ősztől tavaszig – a mennyiség az állomány nagyságától függ.

Kiszámítása a táplálékfogyasztásban legmeghatározóbb őzállomány alapján történik. A táplálékínséges öt hónapon át összesen 2500 tonna szemes-, 450 tonna szálas-, 230 tonna lédús takarmány jut a vadetetőkbe, és mintegy 210 tonna táp is. Mindezt vadásztatásból, vadhús-, élőnyúl-befogásból származó jövedelmeikből igyekeznek kigazdálkodni a vadásztársaságok, s az egyéb vadászattal is foglalkozó szervezetek. Ha nem sikerül kigazdálkodni, a hiányzó összeget maguknak a vadászok fizetik be erre a célra.

A vadállomány – és egyáltalán, az erdő-mező különböző állatai – téli táplálásában nagy szerepet töltenek be az úgynevezett vadföldek is. Ezek olyan területek, amelyeken kimondottan a vadak számára vetnek takarmányt a vadgazdálkodással foglalkozók, s ezt az állatok folyamatosan, szükségleteik szerint fogyasztják el, és egyszersmind élőhelynek is megfelelőek számukra. Vadföldek, illetve a vadak számára búvóhelyet biztosító csenderesek – cserjés-bokros területek –, s vaditatók létesítésére minden vadgazdálkodási évben pályázni lehet. A mostani ciklusban összesen 22 millió forintot nyertek mindezekre élőhely-fejlesztési pályázaton a megyében a vadgazdálkodási egységek az FVM megyei hivatalától. A pályázat fogolykihelyezést is támogat – ennek az egykor oly gyakori madárnak az állománya drasztikusan lecsökkent, és csak szakszerű telepítéssel fejleszthető föl ismét.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Háromezer nyugdíjas kért távhőtámogatást Szegeden

Szegeden közel háromezer nyugdíjas kért távhődíj-támogatást november 15-éig. A jogosultak… Tovább olvasom