Délmagyar logó

2016. 12. 07. szerda - Ambrus -5°C | 3°C

Ellenőrzött százalékok az iskolaigazgatóknak

Az iskolák érdekeltek abban, hogy minél több külső forrásból jussanak bevételhez, egyszerűen azért, hogy fenntarthassák magukat. Pályáznak, kiadják tantermeiket, rendezvényeket szerveznek. De ezekből a pénzekből az igazgató nem utalhat saját magának „sikerdíjat". Az általunk megkérdezett vezetők állítják: tavaly egy fillért sem vettek fel.
Szigorú a kormányrendelet és az önkormányzat saját rendelete is azzal kapcsolatban, mire fordíthatják az iskolák azokat a pluszbevételeiket, amelyekhez például rendezvényszervezésből, helyiségek bérbeadásából jutnak hozzá. Mennyit lehet bérként elszámolni, és mennyit dologi kiadásokra, például karbantartásra fordítani. Az energiaköltségekhez például kötelezően hozzá kell járulni ezekből a pénzekből is.

Nem volt ez mindig így: még 2004-ben is aláírhattak olyan szerződéseket az intézmények egy külső céggel, amelyek azt tartalmazták, hogy az első számú vezető közreműködőként hány százalékban részesülhet a bevételből. Ezt hívja a köznyelv sikerdíjnak, és használjuk mi is, annak tudatában, hogy ez a kifejezés hivatalosan sehol sem szerepel, de nem is szerepelhet.

A szegedi polgármesteri hivatal költségvetési osztályának vezetője, Bereczky Judit elmondta, minden pénzzel, ami egy iskola költségvetésének a részét képezi, fillérre el kell számolni. Amint például a rendezvény lebonyolítása után megérkezik a bevétel, azt az iskola felosztja, de az igazgató magának nem vehet ki belőle százalékot. Ha az intézmény vezetése úgy dönt, hogy az igazgató is részesülhet az összegből, mert ő maga személyesen közreműködött a feladatban, akkor csak a munkáltató, vagyis a polgármester írhat alá vele szerződést. Vagyis nagy a szigor.

A megkérdezett igazgatók egyformán azt mondták, nem részesültek „sikerdíjban" az iskolák külső bevételei után. Deák Attila, a szegedi Fodor József Élelmiszer-ipari Szakközépiskola igazgatója sem pályázat elnyerésekor, se a „termelésből" származó nyereségből nem kap részesedést, és 2005 előtt sem kapott. A péktanulók termékeinek nyereségéből azon tanárok jutnak keresetkiegészítéshez, akik tanítják a szakmát. Miklós Mátyásné, a szegedi Móra Ferenc Szakközép- és Szakmunkásképző igazgatója állítja, egy fillér nem járt neki, holott 82 millió forintos külső bevételük volt pályázatokból, terembérletből, szakképzési hozzájárulásból. Egyedül a pedagógusnapon kapott jutalmat.

Gál Bélától, a Radnóti gimnázium igazgatójától azt kérdeztük, miért „hajtják" a külső bevételeket, ha személyesen nem részesülnek belőlük. Az igazgató kijelentette: „egy pedagógus nem a pénzért dolgozik", továbbá, ha nem jutnának ilyen forrásokhoz, súlyos mínuszokkal zárnák a költségvetést.

Bereczky Judit megjegyezte: az igazgató csak abban az esetben juthat hozzá személyes díjazáshoz, ha olyan munkát végzett el, ami nincs benne a munkaszerződésében. llyen rést azonban nehéz találni: hiszen például a vagyonnal való gazdálkodás – tehát egy terem bérbeadása – is az első számú vezető feladata.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Sírrablók is jártak az elhagyott kriptában

Ismeretlenek megbontottak egy kriptát a szegedi Belvárosi temetőben. Az elhanyagolt, szemetes… Tovább olvasom