Délmagyar logó

2017. 05. 28. vasárnap - Emil, Csanád 13°C | 25°C Még több cikk.

Élőhely-rehabilitáció a Tisza–Maros-szögben

Vizesélőhely-rehabilitációt hajtott végre pályázati pénzből a Tisza és a Maros szögében a természetvédelmi egyesület, együttműködve a vízgazdálkodási társulással, települési civil szerveződéssel, s a tápéi gyékényesekkel. Nemcsak a természet jár jól, hanem a résztvevők is, a környékbeli gazdálkodókkal együtt.
A Tápéi réten az ember segítségével születik újjá a természet. Fotó: DM/DV
A Tisza–Maros szögében, a Tápéi réten négy, egykori természetes ér található, a Porgány-, a Bogdány-, a Sulymos- és a Csíkos-ér. A folyószabályozások óta csatornaként működnek, a belvizet vezetik le, s nyaranta kiszáradnak.

Nádak, erek

– Sem az ember, sem a természet számára nem volt jó az eddigi állapot igazán. A gazdálkodók folyton sürgették a vízgazdálkodási társulást, mikor vezetődik már le a csatornán a belvíz, és sosem voltak igazán elégedettek. A természet számára meg azért nem volt ideális a helyzet, mert amint a víz lefolyt a csatornákon, rögtön ki is száradtak. Ezt az állapotot sikerült az erek „vissza természetesítésével" följavítanunk, mindenki számára elfogadhatóbbá tennünk, pályázati pénzből – mondja Paulovics Péter, az ötletgazda és pályázó természetvédelmi egyesület társelnöke. Az egyesület 760 ezer forintot pályázott a Természeti Örökségünk Alapítványtól e célra.

Miként zajlott-zajlik az élőhely-rehabilitáció? A civil egyesülettel együttműködő Tisza–Maros szögi Vízgazdálkodási Társulás zsilip beépítésével és homokzsákokkal elérte: a csatornákban mindig maradjon bizonyos mennyiségű víz. Nemsokára jön a környékbeli illegális szemétlerakók fölszámolása – ezt a maroslelei Községfejlesztők Dél-alföldi Egyesülete végzi –, a szemetet a hódmezővásárhelyi hulladéklerakóba szállítják.

Gyékényszövők, gazdák

A csatornapartokra fűz-, nyár-, tölgycsemeték kerülnek, a leleiek az
ültetésben is segítenek. A tápéi gyékényszövők pedig hogyan kerülnek ide? Úgy, hogy az állandósult vizű csatornákban nemsokára elszaporodik a valaha itt tömegesen termett keskenylevelű gyékény, lesz nyersanyag számukra bőven – amit jelenleg a Hortobágyról kell hozniuk Tápéra.
De nemcsak ők járnak jól, hanem a környékben mezőgazdasági művelést végzők is. A Csemete és az együttműködő partnerek már Maroslelén és a tápéi réten is tartottak lakossági fórumot, melyre sokan eljöttek. A földjeiket a duzzasztás hatására megszaporodó víztől féltő gazdák érdeklődéssel hallgatták a szakembert, aki tájékoztatta őket az agrár-környezetvédelmi program lehetőségeiről, arról, hogy ha a területet zavartalanul hagyják, és nem művelik, azért pénz jár.

Sulyom, csíkhal


De az is jó megoldás lehet, ha gyékényt termesztenek – hisz a közelben a fölvevőpiac. Egyébként – mint az idei nyáron kiderült – félméteres duzzasztás hatására is csak egy-két hektár területet borít el a víz, azt sem összefüggően, hanem négy-öt helyen. S a természet számára mi az egészben az eredmény? Az állandósuló vizű csatornákban újraalakul az egykori élővilág. A környéken vörösgémtelep van – lakóinak létszámnövekedése is várható. És talán eljön az az idő, mikor a Sulymos-érben ismét elszaporodik a sulyom, a Csíkos-érben pedig a réti csík.


Nyugaton már gyakorlat

Nyugat-Európában már több, mint évtizede zajlanak vizesélőhely-rehabilitációs programok. Egész folyószakaszokat hoznak ismét természetes állapotba a szakemberek – ott, ahol ez nem fenyeget emberi érdekeket, s ugyanakkor újjászülethet az eredeti környezet már-már megszűnni látszott élővilága. 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Életeket is menthet a gázszerelő

Itt az újabb fűtési szezon. Kétévente célszerű átvizsgáltatni a ház kéményét, gázkészülékeit. Rossz… Tovább olvasom