Délmagyar logó

2018. 10. 20. szombat - Vendel 10°C | 20°C Még több cikk.

Először hoztak ítéletet Magyarországon kényszermunka ügyében: bűnös a gazda, de nem kell börtönbe vonulnia

Makó - Bérüket nem költhették el szabadon, és embertelen körülmények között laktak, akiket a vád szerint a Makó környéki gazda a farmján dolgoztatott. Az idős férfit fogházra ítélték, büntetését felfüggesztették.
– Nem csinálom tovább, akkor mi van? Hova mennek? – az ítélet kihirdetése után az idős vádlott láthatóan nem értette, hogy miért találta őt bűnösnek a bíróság.

Látszott rajta, hogy felfogni sem bírja, hogy egy év fogházat kapott, nem tűnt megkönnyebbültnek amiatt, hogy a büntetését négy évre felfüggesztették.

Korábban is előfordult, hogy kényszermunka ügyében hozott ítéletet a bíróság, de valamilyen bűncselekménnyel kapcsolatban tette ezt, például emberkereskedelemmel vádoltak meg valakit, aki a sértetett dolgoztatta. 2013. június elsejétől azonban önállóan szerepel a kényszermunka a büntető törvénykönyvben. Éppen 11 nappal a törvény hatálybalépése után mentek ki a rendőrök a gazda Makó környéki tanyájára, ahol őrizetbe is vették a férfit. Éppen ezért a vádnak azt kellett bizonyítania, hogy ebben a 11 napban dolgoztak a gazdánál rabszolgaként a sértettek.

Mi lenne velük a gazda nélkül?

– Minek mentem volna be a faluba – ezt még egy korábbi tárgyaláson válaszolta a bírónő kérdésére az egyik férfi, akit a farmon dolgoztattak. A bírónő azt próbálta kiszedni a tanúból, hogy miért nem ment szórakozni szabadidejében, ha egyszer nem zárták őket be. Lapunkban meg is írtuk, hogy az egész teremben értetlenül fogadta a hallgatóság ezt. A gazda védője és maga a gazda is azzal védekezett, hogy bármikor elmehettek volna, nem voltak bezárva, rendesen kaptak enni. Ráadásul olyan is előfordult, hogy néhányan elmentek máshova dolgozni, ám visszatértek, mert a másik gazdánál rosszabbul ment soruk.

Az ügyvéd az Alkotmánybírósághoz fordulna

– Nem világos a tényállás – Dávidházi Richárd, a gazda védője szerint nonszensz az, hogy a kényszermunkát a törvény szerint vagy erőszakkal, vagy anélkül lehet magvalósítani. Kényszer nélkül viszont nincs kényszermunka – állapította meg az ügyvéd. Dávidházi szerint az, hogy a munkások visszatértek a gazda földjére, alátámasztja azt, hogy senki nem kényszerítette a sértetteket. Az ügyvéd szerint ez egy munkaügyi per tárgya lehetne, nem pedig büntetőé.

Nem voltak bezárva, de szöktek

Feltétlenül üldözendő a kényszermunka – hivatkozott a nemzetközi egyezményekre Tóth-Horváth Imola bírónő, amelyek miatt bűncselekménnyé vált Magyarországon is. Az ítélet indoklásában a bírónő kiemelte, hogy valóban nem voltak bezárva a sértettek, de amikor a bíróság előtt vallomást tettek, akkor mind arról beszéltek, hogy szöktek. A tanúk elmondása szerint a gazda goromba volt, tartottak tőle. Bár kaptak bért, azt a gazda felesége gyűjtötte egy dobozban, a boltban pedig azt vehettek, amit az asszony megengedett. A bírónő azt is hangsúlyozta, hogy a sértettek valóban gyengébb akaratúak voltak, kiszolgáltatottak lelki értelemben is, alacsony a képzettségük, és család sem áll mellettük. Hajlító kényszernek nevezte a bírónő azt a szituációt, amikor ugyan lenne más választása a sértettnek, de végül a kényszerítő akarata érvényesül. Magyarul, nem kell erőszakot alkalmazni ahhoz, hogy valakit munkára kényszerítsenek.

A Makói Járásbíróságon kedden első fokon hoztak ítéletet, amely ellen fellebbezést nyújtott be a védő, így az ügy másodfokon folytatódik majd.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megbecsülik, de nem tudják megfizetni - Senki sem akar takarító lenni

A minimálbér-emelés jelentette nyomás növeli a takarítók fizetését, vele a munkaadók bérköltségét, miközben a megrendelő felé ezt nehéz érvényesíteni. Tovább olvasom