Délmagyar logó

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 7°C

Első nap az iskolában

A több mint két és fél hónapos vakáció után tegnap reggel ismét becsöngettek az általános-, és középiskolákban. Volt, ahol csak osztályfőnöki órákat tartottak az első tanítási napon, máshol már „nagyüzemben" folyt az oktatás.
A kicsik csak nehezen váltak meg szüleiktől az első óra előtt. Fotó: Schmidt Andrea
A szegedi Béke Utcai Általános Iskola diákjai közül volt, aki szükséges rossznak vélte az iskolakezdést, más örömét fejezte ki, hogy végre újra találkozhat rég nem látott osztálytársaival. Az első tanítási nap, mint minden évben, az első osztályosoknak telt a legizgalmasabban.

Az 1/a diákjai a grafitceruzájukkal, az olvasókönyvükkel és az időjárással ismerkedtek meg tüzetesebben. Osztályfőnökük, Ács Eleonóra a nap végén ablaknézésre és évszak-meghatározásra invitálta az osztályt. A kisdiákok, miután kitalálták, hogy már nincsen nyár, de még a tél sem jött el, megállapodtak, csakis őszről lehet szó. A hét végére még ennél is komolyabb feladatot kaptak. Arról a süncsaládról kell majd hétfőn minél többet mesélniük, amelyiknek az életével olvasókönyvükből ismerkedtek meg az első napon. – Ne felejtsétek el, hogy nektek már van házi feladatotok – figyelmeztette a kicsiket Ács Eleonóra arra, hogy az iskola felelősséggel jár együtt. – Kicsöngettek, kicsöngettek! – mozdult volna egyszerre az osztály a jelzőcsengő hangjára. Csalódott morajjal ültek vissza helyükre, amikor tanár nénijük elismételte, a jelző a tanárnak szól.

Lezser nagyok

A felsőbb évesek már nem voltak ennyire lelkesek, de mint azt a harmadikos Lőrincz Pétertől megtudtuk, legalább nem kellett tanulniuk. – Hiányoztak a barátok, jó újra találkozni velük. Mindenki elmesélte mi történt vele a nyáron, délután pedig számítógépen játszunk majd egymással. Még nem vettem át a tankönyveimet, amit ma meg kell tennem, hiszen hétfőtől már nincsen lazítás – magyarázta a fiú.

– Nekem ez azt is jelzi, hogy mindjárt mehetünk ebédelni – tette hozzá Hegedűs Alexandra. – És holnap mi lesz? – kérdezgették többen is, pedig addigra többször is megbeszélték: a hét végén nem kell iskolába jönni.
– Azért vártam az iskolát, hogy megtanuljak olvasni. Már mindenkivel megismerkedtem, de nagyon gyorsan elfelejtettem a neveket. Voltunk a játszótéren, a tanár néni megmutatta hol van a vécé, utána pedig a süncsaládról tanultunk – osztotta meg velünk első iskolás élményeit Vásárhelyi Viktor. A kisfiú azt is elárulta, az osztálytársai szépek, a tanár néni pedig aranyos.

Az elsősök végül háromnegyed tizenegykor szabadultak ki az iskolából, az előtérben izgatott szüleik várakoztak rájuk. A legaggódóbb édesanyák egyenesen az osztályterem ajtajáig szerettek volna felmenni, de a házirendet nekik is be kellett tartani: csemetéiket csak a lépcső alján fogadhatták. A kisdiákok, miután meglátták szüleiket, a teremben szigorúan előírt kettes oszlopot megbontva, lélekszakadva szaladtak hozzájuk. A nagy öleléseket nagy kikérdezések követték. Bodor Petra például azt újságolta el édesanyjának, hány barátnőt szerzett egy nap alatt, valamint hogy legközelebb innivalót is kell magával hoznia. – Talán az a legfurcsább, hogy nem lehet aludni – vázolta a kislány a legnagyobb különbséget az óvoda és az iskola között. Egyébként nem érezte magát elveszettnek, amit az is bizonyít, hogy a szintén az iskolában tanuló hatodikos bátyját nem kereste meg az első napon.


Vigyáznak az iskolásokra

A tanév kezdetén – október 15-éig – a Csongrád megyei iskolák környékén rendőrök, polgárőrök és városőrök vigyáznak a diákokra és segítik a közlekedést. Olyan intézményeknél, amelyek forgalmasabb út mellett vannak, ha kell átkísérik a gyereket a zebrán, a járművezetőknél pedig ellenőrzik a biztonsági öv valamint a gyermekülés használatát. 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hétfőtől járható a Bakay

Befejeződött a sínfelújítás a szegedi Kelemen utcán, a rakpartot viszont lezárták. Hétfőtől megint… Tovább olvasom