Délmagyar logó

2017. 12. 17. vasárnap - Lázár, Olimpia -3°C | 3°C Még több cikk.

Eltűnnek az akácos utak?

Szeged - Idegenhonos özönfajokra készül rendeletet hozni az Európai Bizottság, amibe az akác is belekerülhet. A Csongrád megyei méhészetek mindegyike foglalkozik akácmézzel, az alföldi Tüzép-telepeken pedig ez a fajta a legkeresettebb tüzelőanyag.
Idegenhonos inváziós faj az akác: ahol megtelepszik, onnan nehéz kiirtani, magja ötven évig megőrzi csíraképességét, gyökérről is sarjadzik, csak vegyszerrel irtható ki, a talajt nitrogénnal dúsítja, ami nem tesz jót más növényeknek, ráadásul több vizet párologtat el, mint amennyit megköt.Az Európai Bizottság ilyen növényekre készül rendeletet hozni a közeljövőben, ami akár a növény sorsát is végleg megpecsételheti. A fajta és az akácméz védelmére hazánkban nyomban meg is alakult az akáckoalíció, hiszen Európa akácerdeinek a fele Magyarországon található, és a kontinens akácmézforgalmának 70 százaléka is innen származik. Az alföldi Tüzépeken a vásárlók szinte csak az akácot keresik, az akácméz pedig minden szegedi mézesboltban megtalálható.

Akáckoalíció alakult az akác és az akácméz védelmére, miután természetvédelmi indokra hivatkozva kiirtanák ezeket az erdőket Európában. Európa akácerdeinek fele Magyarországon található, és a kontinens akácmézforgalmának 70 százaléka is innen származik.

Eltűnnek az akácos utak? Fotó: Schmidt Andrea (galéria(

Glattfelder Béla fideszes európai parlamenti képviselő elmondta: azért vált aktuálissá a kérdés, mert az Európai Bizottság rendelettervezetet készít elő az úgynevezett idegenhonos özönfajokkal kapcsolatban, és megvan a kockázata, hogy akácot is idesorolják. Magyarországon jelenleg 420-430 ezer hektáron található akácerdő. Bojtos Ferenc, a Csemete természetvédelmi egyesület irodavezetője elmondta: az akác már eddig is az inváziós fajok listáján szerepelt, nemcsak Magyarországon és az Unió más országaiban, hanem őshazájában, Észak-Amerikában is.

 Tűzifának

Miskolczi Mária, a szőregi Erdély-Fenyő Kft. Tüzép-telepének üzletvezetője elmondta: az Alföldön a legkeresettebb tűzifa az akác, az itt élő emberek ezt a fajtát istenítik, hiszen Szegeden és környékén régen szinte csak akácosokat lehetett találni. Az emberek ragaszkodnak ehhez a hagyományhoz, pedig fűtőértékben ez a fa csak a ranglista hatodik helyén áll. Nagy előnye azonban, hogy vizesen is lehet fűteni vele, és könnyen hasad.

– Ennek elsősorban az az oka, hogy ahol megtelepszik, onnan nehéz kiirtani, magja ötven évig megőrzi csíraképességét, gyökérről is sarjadzik, csak vegyszerrel irtható ki, a talajt nitrogénnel dúsítja, ami nem tesz jót más növényeknek, ráadásul több vizet párologtat el, mint amennyit megköt – magyarázta. Figyelmünkbe ajánlotta a debreceni egyetemen dolgozó Molnár V. Attila botanikus nemrég megjelent állásfoglalását a növényről, amelynek konklúziója szerint a rendelet tervezett szövege nem tartalmaz olyan előírásokat, amely a hazai akáctermesztés drasztikus derékba törését eredményezné. A tervezet éppen a széles körben elterjedt özönfajokkal kapcsolatos bánásmóddal foglalkozik, és féken tartó intézkedésekről szól, hiszen még teljes szándékegyezés esetén sem lenne annyi pénze az Uniónak, amennyiből egy valóban elterjedt özönfajt hatékonyan ki tudna irtani.

Szepesi Ferenc harminc éve foglalkozik méhészettel és méz árusításával. – Az akác nemcsak méhészeti szempontból hasznos, a fája is jó minőségű: nem véletlenül terjedt el széles körben. Aminek semmilyen gazdasági haszna nincs, azt a piac kiveti magából: ilyen például az ecetfa – mondta. A vállalkozó szerint az akácméz nem a legkeresettebb fajta üzletükben, a vevők az olcsóbb vegyes mézet jobban veszik. – Nem azért drágább az akácméz, mert beltartalmának nagyobb az értéke, hanem mert vegyes mézből jóval többet termelnek Magyarországon, mint akácmézből. Az akác Magyarország különböző tájain normális időszakban jó egy hét különbséggel virágzik délről északra haladva, így a vándorméhészetek egy évben akár kétszer is tudnak akácmézet gyűjtetni. A természet szépen kialakította, hogy az akác virágzásakor semmilyen más mézet termelő növény nem nyílik nagy számban, ezért természetesen megéreznénk, ha ez a fajta eltűnne a boltok polcairól, de valószínűleg hamar lehetne pótolni, mondjuk Kínából, ahol biztos nem fogják kiirtani a növényt, és a mézből is tömegtermelés folyik – magyarázta az őstermelő.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kijelzők tesztüzemben

Elkezdődött tegnap a kijelzők tesztüzeme a villamos- és trolimegállókban. Tovább olvasom