Délmagyar logó

2017. 10. 22. vasárnap - Előd 10°C | 20°C Még több cikk.

Eltűnt világok nyomában Trogmayer Ottóval

Szeged - Nem csak az a tudomány, ami érthetetlen – bizonyítja ismeretterjesztő szenvedéllyel Trogmayer Ottó nyugalmazott múzeumigazgató. A régész eltűnt világokról – véres kutyaesküről, al-dunai szentélyről – anekdotázott Szegeden.
– Nem kötik már hozzá, noha a „cserebere fogadom" gyerekmondóka az ősi véres kutyaesküre vezethető vissza – idézte legújabb, Köddé vált tegnapok című kötetét Trogmayer Ottó. A szegedi Móra-múzeum nyugalmazott igazgatója, Széchenyi-díjas régész-muzeológus folytatta a véresen komoly gyerekversikét: többet vissza nem adom, / hogyha visszakéred, / kutya lesz a véred. Az esküt 10–11. századi források írják le. Eszerint a nomádok kutyára tettek fogadalmat, mégpedig úgy, hogy kettévágtak egy élő állatot, és a kiömlő kutyavérre megesküdtek, hogy kutyává változik, aki a cseretárgyat visszakéri.

– Az angliai Stonehenge-hez fogható jelentőségű al-dunai mitikus szentélyt nem ismeri szinte senki, annak ellenére, hogy a hazai régészet kulcsfontosságú leletegyüttese – elevenítette fel kezdő régész korának egyik eredményét Trogmayer Ottó.

Az al-dunai Lepenski Vir szentélye. Fotó: DM/DV
Az al-dunai Lepenski Vir szentélye.
Fotó: DM/DV

Akkori vitájukat, miszerint a Peloponnészosztól Szolnokig terjedő őskori Délkelet-Európa első lakói átvették az állattenyésztést vagy maguk találták ki, ez a szenzációs régészeti felfedezés döntötte el. Mielőtt vízi erőművet kezdtek építeni a hatvanas években, a belgrádi régészek leletmentő feltárást végeztek, rohamtempóban. Dragoszlav Srejovics akkor bukkant rá Lepenski Virre a Déli-Kárpátokban. Ott telepedtek le 8-10 ezer évvel ezelőtt Európa őskori lakói. Juhot tenyésztettek és árpát termeltek, ahogy másoktól ellesték. A belgrádi régész a Duna-parton fura gömbölyű kőfejekre figyelt fel, amiket a munkások sorra behajigáltak a vízbe. Kiderült, egy, a Móra-múzeumnál ötször nagyobb, trapéz alakú szentély közepén az oltárt díszítették. Törzsi generációk sora áldozott ott ősszel és tavasszal. Trogmayer Ottó tíz évre rá már friss múzeumigazgató volt, amikor „visszaköszöntek" a kőkobakok. Egy dunavecsei horgász vitt be neki egy kipecázott kőfejet. Ma a vásárhelyi múzeum kincse; azt bizonyítja, hogy az Al-Dunánál áldozó törzsek jóval északabbra is elvándoroltak a folyó mentén.

– Ha juhok, kecskék eredetileg nem is „teremtek" Délkelet-Európában, honos volt viszont az oroszlán – hallottuk a jelenleg a fővárosban élő régésztől. A legkorábbi hazai „élő" oroszlán 6500 éves nyomára a Baranya megyei Zengővárkonyban bukkant Vörös István paleozoológus egy kőkori temetőben. Az állatok királya otthagyta egyik fogát.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vizihullát találtak a szegedi Belvárosi híd közelében

Szeged - Ismeretlen személy holttestére bukkantak csütörtökön reggel a Tisza folyóban Szeged… Tovább olvasom