Panaszkodnak a művészeti intézmények, alapítványok vezetői: a gazdasági válság következményeképp szinte megszűnt a mecenatúra. A korábbi szponzorok eltűnésével nehéz helyzetbe kerülhetnek azok a szervezetek, amelyek költségvetésük tervezésekor eddig a gazdasági szférából származó támogatásra is számíthattak.
– Már nemcsak azok a cégek vonulnak vissza, amelyek eddig pénzbeli támogatást adtak társulatunknak, hanem azok is, amelyek szolgáltatásokkal segítettek, például gépkocsit biztosítottak számunkra. Elveszítettük a fő szponzorainkat, akik hosszú éveken át több millió forinttal járultak hozzá az együttes működéséhez – mondja Pataki András, a Szegedi Kortárs Balett igazgatója, aki úgy fogalmazott: ezzel költségvetésük egyik lába megroggyant. – Túlélésre kell berendezkednünk, vissza kell fognunk a költségeinket, ami nehéz feladat, hiszen eddig is minimális létszámmal dolgoztunk, nincs lehetőség csökkentésre. A fizetésekből nem vonhatunk el, mert fontos táncosaink jó közérzete.
– Az idei nyár legnagyobb kudarca az volt számomra, hogy a válság miatt két nagy szponzorunk is bejelentette: visszalép, nem tud bennünket a korábbi évekhez hasonlóan támogatni. Ez 20 millió forint veszteséget jelentett, amit tavaly, az üzleti tervünk elkészítésekor még nem tudhattunk – árulja el Bátyai Edina, a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatója, aki úgy látja, a kultúra támogatása a legelső, amit a cégek kihúznak a költségvetésükből.
 |
José Curában tavasszal még láttak fantáziát a szponzorok.
Fotó: Karnok Csaba |
– Mivel ez egy vízfejű ország, és szinte minden nagy cég központja Budapesten van, vidéken nehéz szponzorokat találni. A multikat nem nagyon érdekli, mi történik Szegeden – állítja Finta János, a Filharmónia helyi vezetője.
Szegeden szinte teljesen hiányzik az önzetlen mecenatúra, és a mindkét szerződő fél számára kölcsönös előnyökkel járó szponzoráció is folyamatosan csökken. A Szegedi Nemzeti Színház Makó Lajos-páholyának magasabb árú bérleteit a válság hatására tavaly már négy-öt céggel kevesebb vásárolta meg, mint korábban, tudtuk meg Nagy László ügyvezető igazgatótól. A szponzorációra felkért 90 cég 15–20 százaléka kívánt szerződést kötni a teátrummal. Egyszer-egyszer azonban akadt jó példa: José Cura áprilisi két Tosca-előadását két cég is támogatta. Legjobban a médiapartneri szolgáltatáscsere működik: a szegedi teátrum 15 országos és megyei médiummal kötött előnyös partneri szerződést. – A jó szponzor felértékeli a művészetet, nem a piaci értékén, hanem a remélt értékén kezeli – hangsúlyozza Nagy László.
A túlélés a tét– A KÉSZ Csoport sok éve intenzív mecenatúrát folytat, a sport és a művészet terén is jelentős támogatásokat adott. A gazdasági válság sok előremutató tervünket felülírta, ezért vissza kellett vennünk a támogatások mértékéből. Elsősorban a nemes célra létrehozott alapítványok támogatását tartottuk meg, bár idén is megrendeztük a Kecskeméti Acélszobrászati Szimpoziont, amelynek tárlatát a Dóm téren láthatták a szegediek. A gazdaság szereplői az elmúlt két évben elsősorban a túlélést tűzték ki célul, a KÉSZ-nek ez sikerült, és jövőre már új lehetőségek várnak ránk. Reményeink szerint a magyar gazdaság hamarosan talpra áll, így mecénásként továbbra is jelen kívánunk lenni a sportban és a művészeti életben is – mondja Pintyőke Marcell, a KÉSZ Csoport marketing- és kommunikációs igazgatója.
28°C - 
32°C 
Hozzászólok! 
