Délmagyar logó

2018. 01. 17. szerda - Antal, Antónia -1°C | 8°C Még több cikk.

Elültették a Tudomány Fáját a Nobel-díjasok

A szegedi Szent-Györgyi-konferencia szombati napján megemlékeztek a tbc világnapjáról, és beszéltek a hirtelen szívhalál okairól is. A konferencia keretében elültették a Nobel-díjasok a Tudomány fáját.

Nobel-díjas kutatók közreműködésével elültették a Tudományok fáját, egy kocsányos tölgyet szombaton a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Tanulmányi és Információs Központjának parkjában.

A Tisza-parti városban csütörtökön kezdődött négynapos konferencia abból az alkalomból, hogy az egyetem egykori professzora és rektora, Szent-Györgyi Albert hetvenöt éve kapott Nobel-díjat kutatásaiért.

Kemény Lajos, az SZTE orvoskarának dékán-helyettese az ünnepségen elmondta, azért választották az emlékezés e módját, mert a faültetés az oktatáshoz és kutatáshoz hasonlóan hosszú távú befektetés.

Az emlékfa az egyetem füvészkertjében nevelt kocsányos tölgy. E fafaj példányai kétszáz évig is élhetnek, így az évtizedek alatt terebélyessé fejlődő tölgy hosszú ideig őrizheti Szent-Györgyi Albert és a tiszteletére rendezett konferencia emlékét.

Elültették a Tudomány Fáját a Nobel-díjasok. Fotó: Schmidt Andrea (galéria)

A tanácskozáson résztvevő kilenc Nobel-díjas közül öten - Andrew V. Schally, Peter. C. Doherty, Eric Wieschaus, Aaron Ciechanover, és Bert Sakmannnéhány – néhány lapát földet is szórtak a fa tövére.

A tölgy mellett immár egy emlékmű – melyet Fritz Mihály és Novák István tervezett - is hirdeti Szent-Györgyi Albert örökségét.

A tanácskozáson harminc ország több mint ezer kutatója vesz részt. A konferencián a Nobel-díjas vendégek plenáris előadásokat tartottak, emellett a szekcióüléseken orvosbiológiai témákról – kardiológia, immunológia, genetika és molekuláris biológia, neurobiológia, gasztroenterológia és a tuberkulózis – esik szó.

Elültették a Tudomány Fáját a Nobel-díjasok. Fotó: Schmidt Andrea (galéria)

A tudományos tanácskozást művészeti és kulturális programok kísérik: Sebestyén Márta népdalénekes a Duna Művészegyüttessel, a Magyar Állami Népi Együttes zenekarával és a Szeged Táncegyüttessel adott közös műsort és Szegeden koncertezik Szentpéteri Csilla zongoraművész, Varnus Xavér orgonista is.

Évente egymillió hirtelen szívhalál

A nyugati világban évente egymillió ember halálát okozhatja hirtelen szívhalál, a hozzávezető okok közül sokat ismerünk, tudásunk azonban korántsem teljes - indokolta Varró András professzor, a szegedi Szent-Györgyi Konferencia kardiológiai szekciójának vezetője, hogy miért éppen a hirtelen szívhalál témáját állították a tanácskozás középpontjába.

Kilenc Nobel-díjas tudós plenáris előadásai mellett a Szegedi Tudományegyetemen megtartott Szent-Györgyi Konferencián - amelyet a C-vitamin feltalálója emlékére rendeznek, aki éppen 75 éve vette át a Nobel-díjat - hat tudományterület képviselői is ismertették szakterületük legfrissebb eredményeit. A kardiológián kívül a gasztroenterológia, az immunológia, a molekuláris biológia, az idegtudomány és a tuberkulózis a nemzetközi konferencia szekcióinak témája.

A hirtelen szívhalálnál a létfontosságú szerv elsősorban az elektromos működés zavara miatt megáll vagy olyan gyorsan és rendszertelenül húzódik össze, hogy a vért nem tudja kipumpálni a test különböző részeibe.

A tanácskozáson - amelyen 33 magyar és külföldi kutató ad elő - elemzik a hirtelen szívhalált befolyásoló tényezőket, szóba kerül, milyen szerepe lehet a géneknek a hirtelen szívhalál beálltában, és ismertetik a szív iszkémiás stresszre adott adaptív válaszára vonatkozó legújabb vizsgálatok eredményeit.

A meghívott kutatók többsége elméleti kardiológus, de a programban klinikai szakemberek is szerepelnek. A kongresszus elsősorban a megelőzést állítja a középpontba, mert vannak, akik az átlagnál nagyobb kockázattal élnek.

"A megelőzés lehet például gyógyszeres kezelés vagy életmód változtatáson alapuló terápia kidolgozása, esetleg egy arra alkalmas defibrillátor beültetése" - összegezte Varró András, a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese az Orvostudományi Kar Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetének vezetője.

Mint mondta, döntő, látványos áttörést nem ért el az utóbbi években a kardiológia, ez is lehet az oka annak, hogy jelenleg nincs élő Nobel-díjas, aki a területtel foglalkozna.

A tanácskozáson a Sanofi gyógyszergyár életműdíját adományozták Matos Lajos professzornak a Magyar Szívszövetség, a Szív Világszövetség Klinikai Kardiológiai Tanácsa elnökének, a Magyar Kardiológiai és Hipertónia Társaság, az Amerikai Kardiológiai Társaság tagjának a kardiológia és az oktatás terén kifejtett több évtizedes kiemelkedő munkásságáért.

A 2001-ben alapított díjat azok kaphatják, akik kimagasló eredményeket értek el az emberek, betegek gyógyításában, egészségszemléletének alakításában.

"Matos Lajos professzornak a fő kutatási területe az egészséges életmód és táplálkozás hirdetése, a szív és érrendszeri betegségek megelőzése, a hirtelen szívhalál kutatása és kezelése és más klinkai kutatások (...). Én magam is sokat tanultam és fogok is tanulni tőle, mint oly sok diák, orvos, szakember és tudós az elmúlt 50 évben, nemcsak kizárólag az orvostudományt, hanem etikát, tisztességet, szerénységet is" - hangoztatta laudációjában Erős László, a Sanofi orvos igazgatója, átadva azt  szobrot, amely egy öreg kezet ábrázol, amint egy fiatal kéznek átadja a tudás gömbjét.

Szent-Györgyi-konferencia: tuberkulózis evolúciójáról a tbc világnapján

A tuberkulózis evolúciójáról szóló szegedi nemzetközi tanácskozás szombati napján különleges évfordulós eseményre is sor került: megemlékeztek a tbc világnapjáról, amely Robert Koch német bakteriológus 130 évvel ezelőtti felfedezéséhez kapcsolódik.

Kilenc Nobel-díjas tudós plenáris előadásai mellett a Szegedi Tudományegyetemen megtartott Szent-Györgyi Konferencián - amelyet a C-vitamin feltalálójának emlékére rendeznek, aki éppen 75 éve vette át a Nobel-díjat - hat tudományterület képviselői is ismertetik szakterületük legfrissebb eredményeit. A tuberkulózison kívül a gasztroenterológia, az immunológia, a molekuláris biológia, az idegtudomány és a kardiológia a nemzetközi konferencia szekcióinak témája.

A tbc világnapja alkalmából elhangzott előadásokon Jakab Zsuzsanna, a WHO európai főigazgatója a gyógyszerrezisztens tbc-baktériumtörzsek elleni nemzetközi küzdelem lehetőségeit ismertette, de szó volt a hazai tbc-helyzetről és a tbc elleni gyógyszerfejlesztés újdonságairól is.

"A szekcióba 17 országból 102 résztvevő érkezett, a legtöbben a társrendező Franciaországból" - közölte Pálfi György a szekció vezetője, a Szegedi Tudományegyetem TTIK Embertani Tanszékének tanszékvezetője.

A tanácskozáson a molekuláris genetika és különleges köztes tudományterületek, így a paleomikrobiológia és a paleopatológia szakemberei is megosztották egymással a tuberkulózisnak és kórokozóinak evolúciójával kapcsolatos eredményeiket. "Bemutatták az eddig ismert legrégebbi, több mint 9 ezer éves tbc-baktérium DNS-maradványainak vizsgálati eredményeit, a régi múmiák és csontvázak adatai alapján felállítható tbc-evolúciós trendeket és a tbc-baktériumok kialakulásának korai szakaszára vonatkozó modern genetikai elméleteket" - összegezte az MTI-nek a szegedi kutató.

A tanácskozás további részében számos hazai érdekességet is bemutatnak, köztük a híres váci múmia-együttes rendkívüli tbc-fertőzöttségét és a több ezer, sőt talán több tízezer éves magyarországi tbc-s antropológiai leleteket - utóbbit éppen Pálfi. A párizsi Pasteur Intézet egyik vezető kutatója, a tbc evolúciós genetika talán legkiemelkedőbb képviselője, Roland Brosch francia professzor pedig a tbc-baktériumok evolúciójával kapcsolatos legújabb eredményeket ismerteti.

Szóba kerülnek a sok ezer éves maradványok új kémiai vizsgálati technikái, a legmodernebb orvosi képalkotó technikák és 3D rekonstrukciós eljárások paleopatológiai felhasználási lehetőségei is.

Olvasóink írták

27 hozzászólás
12
  • 27. Felhőfejes 2012. március 26. 21:55
    „kispacni
    Nem értem, hogy világosan megfogalmazott véleményemre miért kapok értetlenkedő és ferdítéseket tartalmazó /valamint általam nem kinyilvánított gondolatokon gúnyolódó/ indulatos ellenvetéseket, ezért polémiánknak ebből a részéből tisztelettel kiszállnék /utalva csak a témával kapcsolatos széleskörű eszmecserékre, szakirodalomra/.
    Ami viszont a - tervezetthez képest - 20%-os /véletlenül 20 milliós/ költségcsökkenés magyarázatát illeti, az még tovább növelte kételyeimet mind a tervezés mind a végrehajtás profizmusa tekintetében. Csak röviden. Számomra egyáltalán nem életszerű, hogy a konferenciaszervező egyetem részét képező TIK /reálisan vagy nem reálisan?/ felszámolt költségeit később - hatalmi szóra - /"ingyen apport" címén/ annulálják, s ezzel a költségvetés kiadási oldalát csökkentik. Ettől, persze, azok a költségek megmaradnak, s előbb-utóbb az egyetemnek rendeznie kell - csak esetleg nem a konferencia költségei között jelennek meg. Ami pedig a résztvevők számának előkalkulálhatóságát illeti, a rendezvény előtt két héttel - főleg nemzetközi rendezvény esetében/?!/ - profi rendezvényszervező pontos létszámot tud mondani /akár már fél évvel előtte is/. Az afölötti öröm tehát, hogy sikerült nullszaldóssá tenni a konferenciát, valamint, hogy ,,egyetlen forintjába sem került az egész az egyetem költségvetésének" ebben a környezetben egyszerűen nem vehető komolyan. /A Forrás Szállóval kapcsolatos - dehonesztáló - kitételt meg egyszerűen nem értem: a termekért felszámított díj ugyanis kedvezményesnek mondható./ Azt már fel se hozom, hogy kispacni ,,elszámolásából" még mindig nem ismerjük 12 millió Ft sorsát - már a tervezetben szereplő 100 millióhoz képest.
    Száz szónak is egy a vége: szakszerű szervező szakszerű költségvetési tervet készít - és szakszerű és ellenőrizhető végelszámolást. A jelek alapján itt talán nem ez történt. Csak remélni szeretném, hogy nem erről van szó, s ezt a képzetet csupán nem kompetens kommentelő partnerem hozzászólásai váltották ki bennem...”
  • 26. fotelagy 2012. március 26. 20:28
    „Te városi ember... Mostmár kimagyaráznád, csűrnéd, csavarnád. Szóval akkor ez már fel is ment...”
  • 25. kispacni 2012. március 26. 20:04
    „"a mai orvoslás és a gyógyszerlobby igenis a betegségekre és azok állítólagos gyógyítására koncentrál."
    Továbbra sem tudok mást mondani, összekevered a szeont a fazonnal.
    1.Tetszik nem tetszik adott az, hogy a lakosság angy része beteg lesz. ha őket nem gyógyítják meg gyógyszerekkel, vagy egyéb nonfarmakológiás módszerekkel, akkor nagy részük meghalna, ha csak aegy egészégnevelésre koncentrálnánk.
    2. Az is tény, hogy rengeteg egészégvédő szereteket is készítenek a gyógysegyárak, pl a Szent-Györgyi általal felfedezett C vitamin, vagy más étrend kiegészítő szerek. Ezek kifejezetten egészségvédelemről szólnak. Minden győgyszergyár hatalmas pénzeket költ egészéginformációkról, szponzorál sporttevékenységet, de az adott ember hülyeségét nem tudja megoldani kedves felhőfejes. nem hiszem, hogy a gyógysegyári lobbi nyomja be a cigit a gyerkek szájába, hogy majd tüdőrák vagy ne adj isten nikotintapszt kelljen gyártani. nem hiszem, hogy a gyógyszegyári lobbi tart vissza akárkit, hogy megállíton elmenni szaladni, úszni, vagy csak egyáltalán mozogni.

    De ha már vannak betegségek, mert ilyen a világ természesetesen etsznek érte, hogy másként már nem lehet, de gyógyszerekkel, és nemfarmakológiás módszerekkel gyógyítsanak. És igenis az elmult 100 év sikertörténet. A tudomány sikertörténete. Évszázadokon keresztül a akár lakosság felét is elpusztító betegségek tűntek el, mert voltak olyan semmirekellő csak laborban üldögélő és semmit nem ülő senkiháziak (ahogy fotelagy nevezi a Nobel dijasokat), akik vagy gyógystreket, vagy vakcinákat, vagy olyan nonfarmakológisá terápiás eszközöket fejlesztettek ki mint a különböző pacemakerek, vagy pl a transzplantáció. És hoyg ti ebből csak annyit láttok, hogy ez csak azért volna így mert a gyógyszerlobbi így akarja, elképesztő szűklátókörüség. Szegény Fleming ha hallaná ezt kiborulna, hogy ti itt azt mondjátok, hogy azért fejlesztete ki (melelsleg teljesen véletlenül) a pennicilint, hogy ebből gazdag legyen egy gyógyszergyár.”
  • 24. kispacni 2012. március 26. 19:47
    „Fotelagy:
    Nem ellenvéleményed miatt fogalmaztam ilyen keményen, hanem az alaptalan suylos vádad miatt. Egyyszerűen azt mondtad, hogy a gyógyszergyári lobbi, csaló gyilkos társaság. Akkor mi mást mondhattam Neked, minthogy Isten ments, hogy igénybe vedd a gyógyszergyárak termékét. Gondolkozz te is.
    Hatás - ellenhatás törvénye, a neve ennek :-)

    Minetegy 325 éves törvény, amit szintén egy olyan ingyenélő semmirekellő tudós fogalmazott meg almafák alatt üldögélt a tisztán csak kétkezi munkások adójából fenntartott jóléti rendszerben.”
  • 23. kispacni 2012. március 26. 19:41
    „"A március 5-i sajtótájékoztatón az alábbi hangzott el /tudtom szerint olyan nem nagyon fordul elő, hogy menet közben csökkennek a költségek"

    Történetesen itt azt történt mégis. Valamilyen sokak számára érthetetlen oknál fogva az egyetem nyolc millioért akarta ideadni a TIK-et a rendezvény céljára. Többhetes huzavona utén sikerült elérni a rektornál, hogy odahasson a gazdasági vezetésnél, hogy ingyen apportként adja be a TIKet a konferencia megrendezésére. Március elején ez még nem volt nyilvánvaló. Valamikor a mult hét elején dőlt el, hogy nem kell fizetni a TIKért majd miután már közröhej tárgyává vált, hogy a Forrás 200 ezer forintért adja ide három teljes napra három konferenciatermét a párhuzamos szekcióra.
    A másik bizonytalansági fakotr a résztvevők végleges száma volt. Sajnos nagyon bonyolut előre bkalkulálni mindent. A végleges költségvetés valamikor március 15-ki ünnep idején készült el ha nem tévedek. abban az állt:
    KöltségeK 82 millió
    Bevétel: 81 millió.
    vagyis ténleg hatalmas eredmény volt, hogy sikerült nullszadóssá tenni a konferenciát, és egyetlen forintjába sem került az egész az egyetem költségvetésének. A résztvételi díj is alacsony volt,és a meghívottaknak (nemcsak a Nobel díjasoknak), szinte minden költségét (beleértve a reptéri transzfert) is a szervezők fizették.”
  • 22. Felhőfejes 2012. március 26. 16:50
    „Elnézést kérek, mert bár a 20. alatt közölt forrás a költségekre vonatkozóan szintén helyesen informál, ám az idézet mégis itt található: http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/nobel-dijas_tudosok_szegeden/2267836/”
  • 21. Felhőfejes 2012. március 26. 15:11
    „17. kispacni
    Örvendek, ha egy egyetemi kutató azért dolgozik, hogy a gyógyszerfejlesztés biztonságosabb legyen. Nem hiszem egyébként, hogy bármiféle szezont és fazont összekevernék akkor, amikor azt állítom, hogy a mai orvoslás és a gyógyszerlobby igenis a betegségekre és azok állítólagos gyógyítására koncentrál. Mert ez ad neki életteret, ebből van haszna! Ezzel szemben ismételten hangsúlyoznám, hogy az egyedül tisztességes - és emberközpontú - hozzáállás az lenne, ha magára az egészséges emberre, az ő egészségére koncentrálnánk. S arra, hogy ennek érdekében milyen életmódot kellene folytatnunk /felvilágosítás, megelőzés/. S ami szintén nagyon fontos, hogy: alapvetően mi vagyunk felelősek a saját egészségi állapotunkért!
    Persze, amikor az egészség szinte csak és kizárólag üzleti szempontból érdekes, amikor egész iparág épül a betegektől nyerhető profitra, akkor ennek az iparágnak egyszerűen üzleti érdeke fűződik ahhoz, hogy ezt a folyamatot minél tovább fenntartsa. S az ehhez alapvetően szükséges /magáért felelősséget nem vállaló, gyermeki/ embertípust megerősítse abban, hogy bajára-problémájára az általa menedzselt orvos és gyógyszer az egyedül üdvözítő. Igenis, a pénzéért /szívesen!/ átveszik tőle a felelősséget is a saját életéért-egészségéért. S nem kis pénzért, hisz közismert, hogy a gyógyszeripar a legnagyobb profittermelő a világon, nagyságrenddel megelőzve a hadiipart is.
    Abból, hogy mi magunk vagyunk a felelősek az egészségünkért, már következik - amennyiben ezt a felelősséget vállalni tudó felnőttek vagyunk -, hogy annak megromlása esetén is elsősorban magunk tudunk segíteni /az okok feltárása után/, öngyógyítással. Tehát külső személy /segítő, gyógyító/ ebbe a folyamatba csak olyan léphet be, aki önmaga is egészséges, s képes az egészséggel kapcsolatos tudását, tapasztalatát átadni.
    Nem akarnám ezt tovább ragozni: véleményem szerint a jelenleg általánosan ,,működő" és a kommentben is vázolt rendszer semmilyen elemében nem felel meg ezeknek a kritériumoknak, s ezért számomra elfogadhatatlan. /Természetesen elismerem, hogy ettől még lehetnek tisztességes szándékúak a ,,betegségközpontúak" között is.../”
  • 20. Felhőfejes 2012. március 26. 14:20
    „18. kispacni
    Köszönöm a nagyvonalú kiegészítéseket, helyreigazításokat és információkat. Sorban reagálni is fogok rájuk. Kezdjük a költségekkel. A március 5-i sajtótájékoztatón az alábbi hangzott el /tudtom szerint olyan nem nagyon fordul elő, hogy menet közben csökkennek a költségek/:
    "Kemény Lajos professzortól, az SZTE ÁOK dékánhelyettesétől megtudtuk: a TÁMOP-pályázaton túl a Richter gyógyszergyár, a szegedi önkormányzat és több cég is támogatja a mintegy 100 millió forintos költségvetésű rendezvényt."
    Forrás: http://szegedma.hu/hir/szeged/2012/03/marcius-vegen-szegedre-figyel-az-egesz-tudomanyos-vilag.html”
  • 19. fotelagy 2012. március 26. 12:28
    „Mondom én! Nem érhetünk mi fel kisemberek a nagy fennkölt tudomány képviselőinek lábköröm-piszkához sem! Egyszerűen értéktelenebbek vagyunk (különösen én, mint infarktus és rákjelölt, aki erre rá is szolgált ellenvéleménye miatt). Kész, passz, ilyen ez, na.”
  • 18. kispacni 2012. március 26. 08:59
    „15-bejegyzéséhez kiegészítés.
    A konferencia költségvetése 80 millió forint volt. Ebből 40 millió abszolút cimkézett projektpénz volt. Amikor a Szegedi Tudományegytem elnyerte 2 évvel ezelőtt a Kutatóegytemi címet, kapott 3 milliárd forint pályázati forrást, kutatási tevékenységeihez. A források tisztán EU Strukturális alapokból érkező pénzek. ENnek az összegnek egyharmada az infrastrukturális fejlesztésekre (ERFA keret) és a másik 2/3 keretet pedig a kutatási körülmények (bérek, dologi költségek, és kutatói mobilitás). Tehát másra nem is lehetett elkölteni. Debrecenben, Budapesten és Pécsett is ugyanennyi állt rendelkezésre, és el is költötték. Erről ezért nem lehetett hallanai, mert ők sok kis konferenciát, továbbképzést rendeztek.
    Az orvosi kar ugy döntött, hogy a mobilitási keret egy részét 40 millió forintot egy nagy központ rendezvényre költi el, és nem aprózza el. Szenzációs alapötlet volt Szent-Györgyi Albert Nobel díjának 75 évfordulója, és még mi a szervezők is tulajdonképpen megmosolyogtuk, hogy Nobel díjasokat hívunk. Nem hittük, hogy lehetséges. És aztán egyszerre beindult a gépezet, és megjöttek szándéknyilatkozatok, hogy ez is, az is elfogadta a meghívást. És nyolcnál megállt a játék. Már el is kezdődött a munka a 8 Nobel díjassal. Előzetes programfüzet szállodáfoglalás stb, amikor megérkezett a 9 jelentkezés is. Sosem gondoltuk, hogy ennyian fogadják el a meghívást, sé azt meg különösen nem, hogy el is jönnek, nem történik semmi vis maior.
    Ja igen szóval 80 millió volt a konferencia költségvetse. Ebbőll tehát 40 millió cimkézett EU TAMOP pénz volt. VAGYIS VAGY KONFERENCIÁT SZERVEZÜNK, VAGY VISSZAADJUK. a másik 40 millió pedig tisztán szponzori pénz volt. Tehát a Szegedi Egyetemnek egyetlen központi költségvetési forintjába sem került. A Nobel díjasok teljes ellátását a csúnya beteggyilkos Richter Gedeon fizette. Gondolom azért, hogy fotelagyat és felhofejest jobban meg tudja utána pumpálni. 15 millió forintot szavazott meg Szeged Városa, mert ők hála Istennek úgy gondolták, hogy megér annyi a városnak, ha 4 napra felkerül a világ térképére. És az összeget mint a két nagy frakció megszavzta, sőt a Polgármester külön fogadást szervezett kiemelt mintegy 200 fős vendégnek a városházán. De lehet, hogy rosszul tették, ha egyesek ilyen szűk-látókörűen gondolkoznak mint itt :-)”
  • 17. kispacni 2012. március 26. 08:36
    „"s annak ürügyén inaktív, nyugdíjas Nobel-díjasokat meghívni"
    Legalább elolvasnád a DM cikkeket mielőtt írnál.
    Mindegyik meghívott Nobel dijazott aki eljött mondhatni szuperaktív. Még a 85 éves Andrew Schally is aki jelenleg is rákkutató intézetet vezet Floridában. Előadásában legalább 20 olyan új eredeti saját szabadalmaztatott kísérletes rákellenes vegyületet mutatott be, amely a gyógyszerfejlesztés különböző fázisaiban van. És nincs saját gyógyszercége.

    "talán üdvösebb lenne, ha az orvostudomány /és a háttérben nyomuló gyógyszerlobby/ a minden áron való betegségszemlélet helyett inkább az egészségre koncentrálna, s tevékenységének súlypontját a megelőzésre helyezné. Ja, és a személyes példaadásra! Az is igaz, hogy ezért tenni is kellene valamit, és az ,,eredmény" - az egészséges emberek - kevésbé érdekesek, ha a betegségipar termelte bevételeket tekintjük elsődlegesnek. /Sajnos, hasonló mentalitást vélek felfedezni 4. kispacni sorai mögött is./"

    Elképesztő vagy. Honnan tudod milyen mentalitásom van ?
    Olvasd el fotelagy sorait, arra refelktáltam. Szószerint azt írta le, hogy a gyógyszergyárak szándékosan olyan gyógyszereket fejlesztenek, amivel oylan betegségeket provokálnak, amelyekre már van egy másik gyógyszerük.
    Ezt kritizáltam hevesen pedig hidd el nem vagyok gyógyszergyáras lobbi. Eddigi munkám során is azzal foglalkoztam EGYETEMI kutatóként, és nem gyógyszergyári alkalmazottként, hogy a gyógyszerfejlesztés biztonságosabb legyen) De ilyen rágalmat nem engedhetek meg a gyógyszergyárak felé. Aki ilyet ír nem ért a gyógyszerfejlesztéshez, fogalma sincs milyen törvényi feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy egy vegyület receptre irható gyógyszer legyen.
    Másrészt összekevered a szezont a fazonnal. Honnan veszed, hogy a gyógyszerlobbi csak a betegségekkel foglalkozik és nem az egészségesebb élettel ? És mondd, ha már valaki mindezek ellen beteg lesz, akkor azt nem kell meggyógyítani, hanem hagyni kell meghalni ? Mert ezt mondtad valahol, olvasd el soraid :-)
    Másrészt miért a gyógyszergyárakra kened, hogy az emberek betegek lesznek, és nem esetleg magukra az egyénekre, akik semmit sem tesznek, hogy egészségesek legyenek. Egészségtelenül táplálkoznak, dohányoznak, nem mozognak, stb.
    Diabetólogus barátom szokta mondani, hogy húsvét hétfő utáni napokon egyetlen betege sem mer elmenni a diabetológia ambulanciára rendelésre, mert félnek a dokitól, hogy lecseszi őket, hogy megint hülyére zabálták magukat. Hogyan lehet ilyen embert akkor meggyógyítani?
    Amugy szerinted az is a gyógyszerlobbi munkájának az eredménye, hogy nagyon sok beteg már eleve ugy áll hozzá, hogy nem kell semmit tenni, hanem csak elmenni a dokihoz, aki ad egy ilyen meg olyan bogyót és már egészséges leszek, és magának a páciensnek sem jut eszébe, hogy a gyógyszer csak akutan megoldja a vészhelyzetet, de a problémát nem szünteti meg, azt a betegnek a helyes és egészséges élettel kell megoldani.
    Hisz magad is elismerted, hogy a nyolc Szegedre jött Nobel díjas szemel láthatóan egészséges ember.”
  • 16. KamuNeni 2012. március 26. 00:28
    „Hat remelem az allam vezetosege ellatogat a tudomany fajahoz. hatha ragad rajuk valami.”
  • 15. la-za 2012. március 25. 22:52
    „13.Felhőfejes 2012.03.25. 20:32

    Milyen inaktív, nyugdíjas Nobel-díjasokról beszélsz? Nézz már utána a témának, amihez hozzászólsz.... Mindegyik aktívan dolgozik, kutat...

    Állandóan előjön ez a 100 milla. Te fizetted??? Nem!!!! Hátakkor??????!!!!!”
  • 14. asztenoszsz 2012. március 25. 22:25
    „Lelki szegények (meg agyi...), akiknek még ez az esemény sem kedvére való. Jobban örültetek volna, ha söjtöri ebédre, vagy napbarnítottak segélyezésére ment volna el ez a pénz? Magas szintű tudományos konferenciával volt egybekötve ez a találkozó. Igaz, nektek ez semmit nem jelent, hiszen a "tudomány" számotokra megállt a 8. osztály végén...”
  • 13. Felhőfejes 2012. március 25. 20:32
    „Hát, nem tudom... Elültettem már néhány fát - mindenféle hajcihő, fotósok és márvány emléktábla nélkül. Valszeg hibáztam, hogy nem próbáltam az esemény köré tudományos konferenciát szervezni, s annak ürügyén inaktív, nyugdíjas Nobel-díjasokat meghívni. Igaz, nem is került az egész 100 millába...”
  • 12. nelek 2012. március 25. 20:32
    „Lehet, hogy a vegyszerek így úgy amúgy (amúgy minden anyag vegyszer), de azért az átlagéletkor a vegyszer előtti idők óta csak megnőtt. Persze vissza lehetne térni a TBC-s vérbajos időkbe, de sokkal jobb nekünk itt a rák és a szív meg érrendszeri dolog, meg ami még majd jön.”
  • 11. NP1 2012. március 25. 20:26
    „Az ilyen rendezvények nagyon sok hasznot hoznak az országnak és a városnak - persze nem azonnal mint a kapálás....”
  • 10. fotelagy 2012. március 25. 19:00
    „4.
    Egyébként istenkomplexus kicsit befigyel? Jó kehet, ha valaki mindenható.”
  • 9. asztenoszsz 2012. március 25. 15:07
    „Nagy élmény volt látni élőben ennyi Nobel-díjast együtt. Kívánom, hogy legyen még több magyar köztük.
    Ők megérdemlik a tiszteletet. Nekik nem napi 8 óra volt a munkaidejük. Az emberiséget ők viszik előre.”
  • 8. Felhőfejes 2012. március 25. 12:03
    „Nem akarnék feltétlenül állást foglalni a vitában, de annyi azért kikívánkozik belőlem, hogy annál kevés ártalmasabb dolog van, mint előre prognosztizálni bizonyos betegségeket és erre hivatkozva félelemben tartani embereket. Alaptétel, hogy egészségről csak az ejtsen szót, aki maga is egészséges, kiegyensúlyozott - és ezt az állapotát nem a különféle szereknek, hanem az életmódjának köszönheti. Láttam-hallottam én már - a kor előre haladtával - bizonyosan /!/ bekövetkező szív- és érrendszeri betegségekről ,,ismeretterjesztő előadást" egy olyan, középkorú prof. asszonytól, aki /feltűnő túlsúlya stb./ miatt alig volt képes felkapaszkodni a pulpitusra /s amikor végül sikerült neki, még percekig tartott, míg visszanyerte rendes légzésritmusát/. Illetőleg, bocs, egyből felálltam és elmentem: eleve hiteltelennek tartottam tőle mindent. Talán üdvösebb lenne, ha az orvostudomány /és a háttérben nyomuló gyógyszerlobby/ a minden áron való betegségszemlélet helyett inkább az egészségre koncentrálna, s tevékenységének súlypontját a megelőzésre helyezné. Ja, és a személyes példaadásra! Az is igaz, hogy ezért tenni is kellene valamit, és az ,,eredmény" - az egészséges emberek - kevésbé érdekesek, ha a betegségipar termelte bevételeket tekintjük elsődlegesnek. /Sajnos, hasonló mentalitást vélek felfedezni 4. kispacni sorai mögött is./
    De hogy a témánál maradjunk /bár fölöslegesnek tartom az ilyesféle rendezvényeket 100 millióért/, utalnék arra, hogy se pocakos, se behízott arcú tokás nincs a Nobel-díjasok között. Egészségesen biztosan jobban ment nekik /anno/ a tudomány is - jó nézni őket! Idős koruk ellenére láthatóan ma is életvidámak és frissek - ezt is tanulni lehetne tőlük.”
27 hozzászólás
12

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Víz világnapja a víztoronyban: csak a szokásos

Ha már ma dolgozni, tanulni kellett, akkor jó pár iskolában gondolták úgy a tanárok, ne üljenek benn a srácok a padban, hanem nézzék meg a Szent István téri víztornyot. Tovább olvasom