Délmagyar logó

2017. 05. 30. kedd - Janka, Zsanett 14°C | 30°C Még több cikk.

Embercsempészet: albán kézben

Szabadka - Szabadka a délvidéki embercsempészet központja. A vajdasági városban sokan abból élnek, hogy lakásukat pihentető helynek adják ki. A rendőrség szerint a szerb–magyar bűnözői köröket egyre inkább albánok váltják fel, akik vállalják, hogy két-háromezer euróért Nyugatra csempésznek embereket.
– Csongrád megye szerb határszakaszán az embercsempészet hatvan százaléka már albán kézben van – nyilatkozta lapunknak Juhász Bóka László alezredes. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság felderítő osztályának kiemelt főreferense szerint a hatvan kilométeres szakaszon tartósan kell számolni a migrációval. Ezt bizonyítja, hogy tavaly háromszorosára nőtt a zöldhatáron az illegális átlépések száma, valamint tizenhatszorosára nőtt azok száma, akik hamis okmányokkal próbáltak átjutni Magyarországra.

– Az illegális határátlépők húsz százalékát Szerbiában, Nis közelében élő cigányok teszik ki, míg egytizedük szerb és grúz állampolgár – tette hozzá.

Az embercsempészést többnyire bűnszervezetek hajtják végre. Egy személy hozza az embereket Koszovótól a szerb–magyar határig, ahol egy másik személy „átsétáltatja" őket Magyarországra, ahol az „emberanyagot" egy újabb személy veszi át és szállítja el.

– Korábban a szállítást és a sétáltatást többnyire magyarok hajtották végre, azonban tavaly óta az a tendencia, hogy ezeket a tevékenységeket egyre inkább külföldiek végzik – albánok, ukránok, csehek és szlovákok – mondta az alezredes.

A hét végén albán illegális határátlépőket fogtak el a zöldhatáron. Nyugatra indultak.
Fotó: megyei rendőr-főkapitányság

Garantált embercsempészet

Az embercsempészek még Koszovóban két-háromezer eurót elkérnek a migránsoktól. A szervezés egyik központja Szabadka, ahol sokan élnek abból, hogy lakásaikat kiadják pihentető helynek. Beazonosítható azoknak a bűnözőknek a köre is, akik már évek óta embercsempészetből élnek. Juhász Bóka László szerint ebben is egy radikális fordulat történt az utóbbi évben.

– Míg korábban szerb–magyar bűnözői körökkel volt dolguk a szerbiai hatóságoknak, addig most azt látjuk, hogy Szabadkán is albánok kezdik átvenni a szervezést. Nagyüzemi módon folytatják az embercsempészést.

Jegyzőkönyvek bizonyítják, hogy a kitoloncolt személyek szinte már másnap újra nekiindulnak a szerb–magyar határnak. Az elmúlt egy hónapban például három „ismétlővel" találkoztak a magyar határrendőrök. Egyiküket december 28-án küldték haza és január 17-én újra elfogták a zöldhatáron.

– Elmondták nekünk, hogy ez ki is van fizetve, így ha visszaküldjük őket, addig próbálkoznak, amíg nem sikerül átjutniuk – mondta az alezredes. Hozzátette: döntően Ausztria, Németország és Svájc a célállomás.

Indiánok és gyerekmesék

Ásotthalom és Mórahalom környékén az albánok hozzák át az embereket, míg a szerb cigányok előszeretettel használják a röszkei és a tiszaszigeti zöldhatárt. Hatos-nyolcas csoportokban jönnek. Akár csak az indiánfilmekben, a határon nem hagynak maguk után nyomot. Az utolsó ember egy faággal tisztogatja el a cipőnyomokat, és kínosan ügyelnek arra is, hogy senki ne dobjon el semmit.

Egyre több munkájuk van. Fotó: Schmidt Andrea

– Az albánoknál problémát jelent, hogy anyanyelvükön kívül semmilyen más nyelvet nem beszélnek. Egyáltalán nem akarnak együttműködni velünk. – Első osztályos gyerekmesékkel próbáltak bennünket kábítani: elindultak gyalog Koszovóból, és egyszer csak a magyar határon találták magukat – jegyezte meg tréfálkozva Juhász Bóka László, aki szerint egy részük rendkívül iskolázatlan, de tapasztalataik szerint – előzetesen – jól felkészítik őket. A legtöbb esetben semmilyen irat nincsen náluk.
– Bemondás alapján próbálunk adatokat felvenni, de kollégáimmal ott tartunk, hogy már csak az ujjlenyomatoknak hiszünk. Az adatbázisunk kidobja, hogy az illetővel milyen neveken és hányszor találkoztunk már.

Határőr statisztikák

2006-ban összesen másfél száz illegális határátlépőt fogtak el a szerb–magyar határon és csak öten próbálkoztak azzal, hogy hamis okmányokkal lépjenek át. A tavalyi évben 450 felnőttet és 34 gyereket fogtak el a szerb–magyar zöldhatáron. Ebből 72-en hamis okmányokkal próbáltak átjutni Magyarországra. 2007-ben a határőrség szegedi bűnügyi és felderítő szolgálata összesen tizennyolc embercsempészügyben harminc embert vont büntetőeljárás alá.

A forró nyomok gyorsan kihűlnek


Ezeknek az embereknek alig van esélyük arra, hogy legális munkahelyeken tudjanak elhelyezkedni. Németországban, Ausztriában és Svájcban feketemunkából próbálnak megélni, de nagyon sokan bűnözők lesznek. Például Svájcban a helyieket és az évek óta ott élő emigránsokat egyaránt zavarja az albánok jelenléte. Sokuk kábítószer-csempészetből és prostitúcióból él. De vannak, akik visszaszállnak a kevésbé rizikós embercsempészésbe is.

Egy svéd állampolgárságú albán házaspár különös módszerrel próbálkozott embereket átcsempészni Röszkénél. Az apa összeszedte felesége és a három gyereke útlevelét, és lement Koszóvóba, ahol egy családot „állított össze". A határon azonban lebukott.

– Amióta Magyarországon kiépítették az autópályákat, a forró nyomok nagyon gyorsan kihűlnek. Az embercsempészek a déli határról négy-öt óra múlva Győrben vannak, és kereshetjük azt a botot, amivel a nyomukat ütjük – mondta az alezredes.

Olvasóink írták

  • 2. péter g. 2008. január 23. 11:33
    „Némi remény felcsillan a cikkben: "...a cigányok... kínosan ügyelnek arra, hogy senki ne dobjon el semmit...". Ugye jóravaló népség, csak előítéletek sujtják őket!”
  • 1. joy 2008. január 23. 08:38
    „1973-tól két évig voltam SUK Röszkén.
    Álmunkban nem gondoltuk volna akkor, hogy valaki magyarországra akarjon illegálisan beszökni, nemhogy tömegével!!!
    :o)))”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Eltűnt az idős asszony egymilliója

Szeged - Néhány napon belül két nyolcvan év feletti asszonyt is meglopott papírgyűjtés ürügyén két férfi. Zsákmányuk összesen majd másfél millió forint volt. Tovább olvasom