Délmagyar logó

2017. 05. 24. szerda - Eszter, Eliza 13°C | 24°C Még több cikk.

Emléknapon az 1956-os forradalom mártírjairól

Szeged - Fél évszázada volt tegnap, hogy kivégezték Nagy Imrét és vádlott-társait egy koncepciós pert követően. Tizenkilenc éve, hogy újratemették mártírtársaival együtt. A fiatalok alig ismerik a forradalom mártírjait.
Az ötvenhatos vértanúk emléknapján, tegnap a szegedi emlékhelyek közül csak az 1956-os miniszterelnök szobrának talapzatán hervadoztak virágkoszorúk. A fiatalok alig ismerik a forradalom mártírjait.

– A születésnapom június 16. Nekem ez jut eszembe a dátumról – mondta mosolyogva Székely Györgyné. A tegnap 73. születésnapját ünneplő asszony szegedi egyetemistaként élte meg 1956 őszének forradalmi napjait. Hallott Kováts Józsefről, a szegedi orvostanhallgatóról, akit 1958-ban kivégeztek forradalmi tetteiért. Mellszobrának rendszerváltozás utáni felállítására is jól emlékszik. – Méltatlanul végezték ki Nagy Imrét és társait! Nagy Imre kiállt az ország szabadságáért, meghalt az elveiért – mondta, miután megegyeztünk: az ötvenhatos vértanúk emléknapja is június 16.

Halálos ítéletet hajtottak végre 1958. június 16-án hajnali öt órakor: kivégezték Nagy Imre miniszterelnököt, Maléter Pál honvédelmi minisztert és Gimes Miklós újságírót. Az 56-os áldozatok újratemetését 1989. június 16-án tartották, amit akkor a nemzeti gyász és megemlékezés napjának neveztek.

Ketten politikusnak, a többség írónak vagy költőnek vélte Nagy Imrét a mártír miniszterelnök szegedi szobra mellett sétáló kisiskolások közül. Fotó: Karnok Csaba
Ketten politikusnak, a többség írónak vagy költőnek vélte Nagy Imrét a mártír miniszterelnök
szegedi szobra mellett sétáló kisiskolások közül. Fotó: Karnok Csaba

– Manapság nem lehetne forradalmat csinálni, annyira hiányzik a fiatalokból az összetartás – jelentette ki Gurabi Dóra ötödéves orvostanhallgató. Párja, Rónay Győző medikus elárulta: az orvosi oktatási épületből a klinikai órákra tartva gyakran elsietnek Kováts József mellszobra mellett, a feliratból tudják: az 1956-os forradalom egyik mártírja volt. Ellenben Kovátson, Nagy Imrén és Maléter Pálon kívül nem jutott eszükbe több név az 1956-os vértanúk közel háromszáz sort tartalmazó listájáról.

„Kegyelettel, főhajtással...", „Nagy Imrére, a mártírra emlékezve..." – aranybetűs feliratok a nemzetiszínű szalagokon, hervadt virágok a koszorúkon a szegedi Nagy Imre-szobor talapzatánál. A vakáció első napján, tegnap arra sétáltak a Hammido kézművestáborának – amúgy a Béke utcai, a Madách, a Rókusi Általános Iskolába járó – kisdiákjai.

Az 1958-ban kivégzett szegedi forradalmár, Kováts József mellszobránál nem találta az emlékezés virágait a mártírok napján a két mai orvostanhallgató, Gurabi Dóra és Rónay Győző. Fotó: Karnok Csaba
Az 1958-ban kivégzett szegedi forradalmár, Kováts József mellszobránál nem találta az emlékezés virágait a mártírok napján a két mai orvostanhallgató, Gurabi Dóra és Rónay Győző.
Fotó: Karnok Csaba

– Író volt – jelentette ki egyikük. – Inkább költő! – vélekedett a másik kisgyerek a Rákóczi téren magasodó szobrot méregetve. – Nagy Imre politikus volt. Ennyit tudok. A tatámmal szoktam beszélgetni a történelemről – hallatszik ki a zsivajból a legidősebb, a Madách ötödikesének, Török Reginának a hangja. – Nagy embernek számított – teszi hozzá bátran és sokat sejtetően a szegedi egyetem gyakorlójának második osztályosa, Szegedi Ákos, aki az anyukáját szokta kérdezgetni a magyar nagyságokról, leginkább a királyokról.

– A média is fújja, ezért kezd átmenni a köztudatba, hogy június 16-án a forradalom mártírjaira emlékezhetünk – vélekedett a művészeti iskola tanára, Somogyiné Andrikó Krisztina. Szerinte fontos, hogy tudjuk: voltak, akik felszólaltak, sőt meg is haltak a hazáért! A magát megnevezni nem kívánó kolléganője viszont úgy vélte: 1956-ról mondták már ezt, de mást is. A színét folyton váltogató politika miatt nehéz a múltat értelmezni.

Az ötödik koporsó

– Az ötödik koporsó az 1956-os forradalom 250-280 halálos áldozatára emlékeztetett 1989. június 16-án. Ki kellett harcolni ezt az „újratemetést", mert 19 éve is csak a Nagy Imre és társai elleni per mártírjaira akartak emlékeztetni a szervezők – mesélte Kiss Tamás. A forradalom első szervezete, a szegedi MEFESZ alapítója hangsúlyozta: tisztelője Nagy Imrének, akinek volt ereje a nemzet élére állni és vállalni a halált. Ugyanakkor Kiss Tamás – akit tegnap balatonedericsi otthonában hívtunk föl, mert 1989 óta először most nem vett részt hivatalos ünnepségen – az 52 éves szabadságharc közel háromszáz mártírjára emlékezett az 1956-os forradalom vértanúinak napján.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A csúcstartónak 435 napot kell szívkatéterezésre várnia

Szeged - A várólisták létében nem, csak a várakozási idők hosszában van változás a szegedi klinikai… Tovább olvasom