Délmagyar logó

2017. 02. 23. csütörtök - Alfréd 5°C | 14°C Még több cikk.

Énekórát tartott a Muzsikás együttes Ruzsán

Ütőgordon, hosszúfurulya, a népzene gyógyító ereje – egy rendhagyó énekóra kellékei. A ruzsai, öttömösi, pusztamérgesi iskolásokat a Muzsikás együttes tanította.
Hangszerbemutató, koncert, áhitat, jó hangulat a rendhagyó órán. Fotó: Segesvári Csaba
Rendhagyó énekórát tartott ruzsai, öttömösi és pusztamérgesi általános iskolásoknak a Muzsikás együttes. A gyerekek a ruzsai művelődési házban gyűltek össze, hogy megtudják, melyik a leghosszabb furulya és elénekeljék a Hej Dunáról fúj a szélt.

– Minél nagyobb egy hangszer, annál mélyebb a hangja. A leghosszabb furulyát Somogyban faragják, hosszú kéz és nagy termet kell a megszólaltatásához – magyarázta alkalmi tanítványainak Hamar Dániel, az együttes vezetője. De nem csak az elmélettel, a gyakorlattal is megismerkedtek: Éri Péter szólaltatta meg a hangszert, pásztornótákat adott elő. A 10-20 évvel ezelőtti, gyerekeknek szóló ismeretterjesztő tévéműsorok hangulatát idéző órán a következő téma maga a zene volt. Létrejötte, eszközei, a vonó, a nagybőgő – melynek húrja birkabél. A gyerekek kicsit fanyalogtak, a birkabelet csak kolbászhéjként viselik el. Bár nem ismerték fel, de tetszett nekik a tambura és a csángók hangszere, az ütőgordon, és tetszettek a dél-dunántúli dallamok is. A legmélyebb szomorúság enyhítésére való muzsikát sem kevésbé értékelték, tapsoltak, tomboltak és táncoltak közben. A Muzsikás felhasználta energiájukat: a csujogatásban benne voltak. Főleg a kisebbek. A nagyobbak a hátsó sorokban nevetgéltek és egymást lökdösték.

A Muzsikás tavaly óta járja az országot a rendhagyó énekórával. A fellépést ingyen vállalják, a kiadásokat saját maguk illetve szponzorok állják. Hogy miért vállalkoznak az országjárásra?
– Amikor még gyerekek voltunk, az iskolai oktatás fontos része volt az énektanítás. Kodálynak volt egy elképzelése: olyan országot kellene létrehozni, ahol a zene mindenkié, ahol ugyanúgy tudják az emberek a zenét olvasni, ahogy a könyvet. A zene nem csak szórakozás. Fontos eszköz arra, hogy a lelkünket tisztán tartsuk, hogy a koncentráló képességünket, az agyunk kapacitását növeljük. Az iskolai énekóra tehát nem elvesz, hanem, hozzáad az oktatáshoz – magyarázta Hamar Dániel.
A gyakorlat azonban mégis azt mutatja, hogy az énekórák háttérbe szorulnak, és a zenész szerint ez hamarosan zenei analfabétizmushoz vezet. A Muzsikás ezt úgy próbálja megállítani, hogy zenei élményt nyújt a gyerekeknek, akik így képessé válhatnak arra, hogy a rengeteg zajból kiválasszák azokat a zenéket, amelyekre szükségük van.

– A jó zenére elementáris igény van. A népzene jó zene, olyan, mint a gyógyfű. A mezőn lévő füvekből csak a hasznosakat szedik le az emberek. A népzenében is azokat a dallamokat őrizte meg a nép, ami hasznos, bevált. A dallamok nem csupán mulattatnak, gyógyítanak is.

– A gyerekek épp a szomorú, gyógyító dallamokat tapsolták szét – vetettük közbe, de Hamar szerint ez nem baj, sőt természetes, ha furcsán fogadják a számukra idegen zenét. – Mindenkit tanítani kell. Mi beletesszük a lelkükbe a zenét, azzal, ha látják, hogy hiszünk benne. A gyerekek vágynak arra, hogy lássanak valakit, aki hisz valami értékesben. Bármerre járunk, ennek a zenének óriási hatása van.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Műemléki védelem a belvárosnak

Hamarosan befejeződhet az az eljárás, amelynek végén Szeged belvárosát műemléki védettség alá… Tovább olvasom