Délmagyar logó

2016. 12. 06. kedd - Miklós -5°C | 3°C

Érdekességek a magyar konyha világából

Mi a közös Pere uraságban, Hany Istókban és Rozi néniben? Mindannyian a nevüket adták egy-egy ételkülönlegességhez.
Pere uraság libacombja – az étel tálalva. Fotó: Frank Yvette
– A legtöbb ételnek komoly hagyománya van – mondja Mihály Zoltán, a makói Szent Gellért Borház és Étterem vezetője. Étlapjukon több érdekes nevű étellel lehet találkozni. Ilyen például a marhagulyás Hortobágy módra, ahogyan Hany Istók szerette. A marhafartőből készült ételre néprajzi leírásokban talált rá Mihály Zoltán. Éttermük komolyan foglalkozik régi receptek gyűjtésével, és próbálnak minél érdekesebb étlapot összeállítani. A vendégek azonban nem vevők erre a kezdeményezésre. – Nagyon egysíkú a rendelés, az emberek nem érnek rá arra, hogy elmerüljenek a gasztronómiában – mondja Mihály Zoltán.

Sándor Dénes, az Étrend – Magyar Konyhafőnökök Egyesületének elnöke elmondta: a legtöbb „neves" étel arról beszédes, hogy egy híres ember hogyan szerette. Vagy arról van szó, hogy egy konyhafőnök valakinek a tiszteletére keresztelte el. Az előbbire példa az Újházi tyúkhúsleves, ahogyan a színész Újházi Ede szerette. Kevesen tudják, hogy az eredeti levest nem csirkéből, hanem kakasból kell készíteni. Példa a másik va-
riációra: 1879-ben, amikor Gundel János megnyitotta éttermét, palóclevesüket Mikszáth Kálmán tiszteletére nevezte el.

Különleges ételekből a szegedi Vendéglő a Régi Hídhoz étteremben sincsen hiány. Rozi néni csirkéjéről akár azt is gondolhatnánk, az asszony nem is létezett. Ezzel szemben nagyon is valóságos személy volt. Illetve voltak. Kovács Zsolt, az étterem vezetője szerint 1900 és 1910 között Szegeden három szakácskönyvet adtak ki. Mindhárom szerző keresztneve Terézia volt.

– A Terézia becézése Rézi, innen már csak egy lépés volt a Rozi – lebbenti fel a fátylat Rozi néniről és a csirkéről Kovács Zsolt.
Pere uraság libacombját vele sült vecsési káposztával akár magával Pere úrral is elkölthetjük. – Ő egy balatonfüredi ismerősöm, aki legalább 150 kilót nyom, és remek disznótorosokra járunk hozzá. Ott kóstoltam először pirított savanyú káposztát, ami annyira jólesett, hogy ki kellett találnom valamit hozzá. A választás a libacombra esett, az ő nevére ajánlva – mondja Kovács Zsolt, akinek éttermében hamarosan egy újdonságot is megkóstolhatunk. – Egy ismert szegedi kézilabdás tiszteletére bővül étlapunk a Hatvani buflákpecsenyével – mondja mosolyogva Kovács Zsolt. Aki hirtelen nem tudná, kiről is van szó, annak eláruljuk: a múzsa Mezei Richárd, a Pick Szeged kézilabdacsapatának hatvani születésű beállója.


Gulyás, fartőből

1749-ben a kapuvári anyakönyvbe bejegyezték, hogy két halász a Hanság mocsarában egy tízéves fiúgyermeket talált, aki meztelen volt, beszélni nem tudott, csak nyers ételt evett. Egy évig az Esterházy-kastélyban tartották, ahol befogták a konyha körüli kisebb munkára: fát aprított, vizet hordott, sepregetett. Rákapott lassan a főtt ételre is, kedvence a marhagulyás lett, de nem lapockából hanem marhafartőből. Alakja köré a Hanságban máig gazdag mondakör fűződik. 


Kiss Gábor Gergő
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Foglalkozása: szájakrobata

Először járt Magyarországon, és azonnal a közönség kedvence lett a német Art of Mouth. A… Tovább olvasom