Délmagyar logó

2017. 01. 22. vasárnap - Vince, Artúr -9°C | 0°C Még több cikk.

Erdővé nőttek a gyerekek fái: Zákányszék 40 évvel megelőzte korát

Zákányszék - Az elvándorlás elleni küzdelem jelképe, országos divat lett, hogy fát ültetnek az önkormányzatok az újszülötteknek. Ezt Zákányszéken 40 évvel ezelőtt kezdték. Az egyik fa gazdáját arról kérdeztük a ligetben, mennyire erősek ezek a gyökerek.
Mórahalmon 8 évvel ezelőtt ültettek először facsemetét a helybeli újszülötteknek közterületen. Makón az ezredforduló óta bővül a „babapark". A családok emléklapot, térképet, kis kannát kapnak az esemény emlékére. Ilyenkor többnyire elhangzik: a város ezzel a gesztussal szeretné jelezni, számít arra, hogy a fa gazdája felnőve is helyben marad.

Ebből a kezdeményezésből mintha azzal egy időben lett volna országos divat, hogy a pályát választó fiatalok tömegesen vágtak neki Nyugat-Európának. Aki szétnéz az interneten, látja, hogy Miskolctól Bábolnáig sokfelé ültetnek, sőt Kolozsváron is elindult az „Egy fa – egy gyerek" elnevezésű program. Érdemes lenne húsz-harminc év múlva utánanézni, milyen kötődés alakul ki a gyerekek és fáik között, mennyien keresték és találták meg felnőttként helyben a számításukat.

Kovács-Tanács Anita és édesanyja, Nagy Sándorné Erzsébet a 48. számú fánál közel negyven évvel ezelőtt, az ültetéskor
Kovács-Tanács Anita és édesanyja, Nagy Sándorné Erzsébet a 48. számú fánál közel negyven évvel ezelőtt, az ültetéskor

– Aki el akar menni innen, azt ez a gesztus biztosan nem tartja vissza, de aki úgy dönt, hogy marad, annak nagyon jó érzés tudni, hogy van itt egy fája – mondja a zákányszéki Kovács-Tanács Anita, lánykori nevén Nagy Anita, aki 1973-ban született. Övé a zákányszéki Béke utcán lévő családi ligetben a 48. számú fa. Ez kicsit ferdén nőtt, talán azért, mert a játszó gyerekek még kisfa korában belekapaszkodtak, vagy mert a platánok között így tudott fényhez jutni. Erős, egészséges fa, 1974 őszén ültették. Az már nem az első alkalom volt. A Délmagyarország 1973. május 21-én számolt be a megyében egyedülálló zákányszéki kezdeményezésről, 1974. március 29-én pedig arról írtunk, hogy újabb 26 fát ültettek a ligetben.

– Mi nem voltunk helybeliek: én balotaszállási születésű vagyok, férjem földeáki volt, úgy ismerkedtünk meg, hogy Szegeden tanultam, és egy földeáki barátnőmmel elmentem az ottani bálba – mondja Anita édesanyja, Nagy Sándorné Erzsébet. – Azért kerültünk Zákányszékre 1970-ben, mert a férjem, aki esztergályos volt, itt kapott munkát, az akkori szövetkezetben. Ez tehát nem rajtunk múlt, véletlen volt, viszont nagyon megszerettünk itt, mert a zákányszéki öregek mindenben segítettek nekünk. Különösen Deák Piroska néni, nála laktunk, albérletben. Én mások gyerekeire is vigyáztam, itthon voltam, vagy napszámba jártam. Igazán ezzel a 48. számú kis fával fogadtak minket zákányszékivé.

Ezt a fát 1974 őszén ültették Kovács-Tanács Anita születése alkalmából. Felnőtt ő is mint a fája, amelynél most édesanyjával emlékezik. A szerző felvétele
Ezt a fát 1974 őszén ültették Kovács-Tanács Anita születése alkalmából. Felnőtt ő is mint a fája, amelynél most édesanyjával emlékezik. A szerző felvétele

Nem tudják, hogy a faültetés kinek az ötlete volt – a Családi lap újságírójának sem árulta el negyven éve a tanácselnök, az azóta már elhunyt Tóth Szilveszterné. Megható ünnepség volt mindig, amikor elindultak a babakocsikkal és a fákkal a liget felé. A csemetéket a családok gondozták, a kismamák itt találkoztak, játszótér volt itt, ahogyan most is. Amikor betelt a terület, a szokás abbamaradt: Anita öccsének 8 évvel később már nem volt része ilyen

figyelmességben. – Én itt maradtam, itt mentem férjhez. Tanyán élünk, gazdálkodunk, de ápolónőként dolgozom a helyi idősgondozó központban – mondja Anita. – Van egy tizenhat éves fiunk, ő is tudja, hogy van nekem itt egy fám – az ültetésről pedig néhány fotónk és egy filmem, amelyen még édesapámat is láthatjuk.

A művelődési háznak ugyanis akkoriban volt egy S8-as filmfelvevője, amelyet az intézmény vezetője, Szabó István kezelt. Ő ezeket az ünnepségeket – ahogyan a majálisokat vagy a Zákányszéki Parasztkórus, a Nőtanács kirándulásait is – mind rögzítette. Elsősorban nem azért, hogy nézegesse bárki, csak a dokumentálás szándékával. Az ilyen régi emlékek 30-40 éves kortól válnak érdekessé, amikor az ember jobban a családja felé fordul, elkezdi érdekelni, hogyan jutott idáig, hogyan éltek szülei, nagyszülei. – A felvételeket néhány éve Börcsök Zoltán digitalizálta, mi pedig elhatároztuk, rendezünk egy múltidéző vetítést. Az elsőt a kisebb terembe hirdettük meg, arra gondolva, hogy nem lesznek sokan – mondja Paraginé Tóth Edina könyvtárvezető, a 7. számú fa tulajdonosa. – Be sem fért mindenki, és a hátsó sorokban is álltak. Döbbenetes élmény volt, mert ahogy elkezdődött a film, senki se tudott csöndben maradni: csak sorolták a vásznon felbukkanó régi ismerő-
sök nevét, rácsodálkoztak egy-két éves önmagukra. Megtörtént, hogy akikről tudtuk, évtizedeken át nem is köszöntek egymásnak, a vetítésen szóba álltak egymással.

A filmből később pótvetítéseket kellett rendezni, hogy mindenki megnézhesse, aztán megjelent DVD-n, ebből vett Anita is. Valószínű, hogy maga mögé utasítva a Casablancát és az összes Harry Pottert, Zákányszéken ez minden idők legnépszerűbb mozifilmje.

Olvasóink írták

  • 11. csonakos 2013. január 28. 15:29
    „Nekem se a fa jött át!:) Még egyszer leírom, igen jó cikk!:)”
  • 10. bakosandras 2013. január 28. 10:13
    „La-za, nagyon sajnálom, ha a fönti szövegből annyit szűrt le, hogy az újságíró - bocsánat: "újságíró"! - elment Zákányszékre egy fa miatt...”
  • 9. la-za 2013. január 27. 15:43
    „7.bakosandras 2013.01.27. 13:56

    Én viszont nem fogadom el. Egyrészt az interneten nem gondolom, hogy túl nagy tárhelyet foglalna, másrészt ha már ott vannak az "újságírók" egy-egy fa miatt, akkor beleférne más is....vagy nem jól gondolom.

    Ami az érdeklődést illeti: én nem olvasom el azt, ami nem érdekel....pl hmvhelyi vagy épp makói érdekeltségű híreket. Ennyi.”
  • 8. csonakos 2013. január 27. 15:00
    „Kedves András elfogadom jogos az érv!”
  • 7. bakosandras 2013. január 27. 13:56
    „Kedves Csónakos és La-za: hatvan települése van Csongrád megyének. Ha csak hatvan alapítványt számolunk - de a nagyobb városokban biztosan több is van - az azt jelentené, hogy ilyenkor, báli szezonban más nem is lenne a lapban. A helybeliek biztosan el is olvasnák, de egy makóinak vagy vásárhelyinek a zákányszéki vagy csongrádi alapítványi rendezvény már nem annyira érdekes. Az ilyen események megörökítésére való a helyi újság - szerencsére majdnem mindenütt van is ilyen.”
  • 6. tol 2013. január 27. 10:51
    „a röghözkötés feudális szokás. Lett légyen bármilyen romantikus figurája.”
  • 5. la-za 2013. január 27. 10:48
    „1.csonakos 2013.01.27. 07:33

    Egyetértek! Egy ilyen alapítányi est is megérne egy cikket. Fellépett a helyi általános iskola összes osztálya valamint a művészeti iskola modern tánc csoportja és az idén 25 éves Zabosfa Táncegyüttes.”
  • 4. la-za 2013. január 27. 10:44
    „2.Horthyszobor 2013.01.27. 08:49

    Mivaaaaaan???? Te beteg vagy....”
  • 3. Emberségetavilágnak 2013. január 27. 09:23
    „Ősi magyar szokás a születés és a halál alkalmából diófát ültetni.
    (Tóth Ferenc: Ültessünk diófát)”
  • 2. Horthyszobor 2013. január 27. 08:49
    „Nem kellene román cigányokkal dolgoztatni. És a helyben élőknek lenne munkája és nyugalma. Pont.”
  • 1. csonakos 2013. január 27. 07:33
    „Jó a cikk! Épp tegnap volt az alapítványi est Zákányszéken ahol a fiatalok is fölléptek! Talán erről is szólhatott volna pár mondatban ez a cikk!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Összetorlódott Röszkén a kilépő teherforgalom

Egyórás várakozás alakult ki a röszkei autópálya-határátkelőhely kilépő teherforgalmában. Tovább olvasom