Szeged - delmagyar.hu

A szegedi városháza előtt felállított többszintes színpadon holnap mutatnak be részleteket négy Erkel operából: a Hunyadi Lászlóból, a Dózsából, a Saroltából és a Bánk bánból.

A produkcióban közreműködik a Szeged Táncegyüttes, a Szegedi Szimfonikus Zenekar és a Vaszy Viktor Kórus Gyüdi Sándor vezényletével, szólistaként fellép Kónya Krisztina, László Boldizsár és Cseh Antal operaénekes, valamint Szecsődi Ferenc hegedűművész. A Liszt-díjas muzsikus a száznegyven éve született szegedi zeneszerző, Király-Kőnig Péter Variációk Erkel Ferenc himnusza fölött című virtuóz művét adja majd elő.

A zeneszerzőről

Erkel Ferenc 1810. november 7-én született és 1893. június 15-én halt meg. Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte Kolozsváron, de alkalmilag vezényelt is és zeneszerzéssel is megpróbálkozott. Pesten 1834-ben mutatkozott be, majd a következő esztendőben véglegesen ott telepedett le. Két éven át a Pesti Városi Német Színháznál valamint a Budai Magyar Színjátszó Körnél dolgozott karnagyként. 1837-ben a Pesti Magyar Színházhoz, a későbbi Nemzeti Színházhoz került első karmesteri minőségben. Itt mintegy három évtizeden át munkálkodott. 1840-ben írta meg első operáját, a Bátori Máriát. A szövegkönyv szerzője Egressy Béni, aki ezután egészen haláláig (1851) segítőtársa volt operaszerzői munkájában. 1844-ben megnyerte a Kölcsey Himnuszának megzenésítésére hirdetett pályázatot.


Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után a főváros hangversenyéletének fellendítésén fáradozott. Vezetésével alakult meg 1853-ban a Filharmónia Társaság, amelyet számtalan esetben vezényelt Bánk bán című operáját, amely egyben pályájának csúcsát is jelentette,1861-ben mutatták be. Közreműködött a Zeneakadémia megalakításánál (1875), amelynek ezután tíz éven át igazgatója és zongoratanára volt. Az 1884-ben megnyíló operaház főzeneigazgatója lett. Erkel nevéhez fűződik a magyar nemzeti opera megteremtése. Nyugati, elsősorban olasz és francia perai mintákra támaszkodva, a 19. századi magyar verbunkos zenének átélésével, kifejezési lehetőségeinek megfinomításával és kiszélesítésével sikerült viszonylag egységes nemzeti operanyelvet kialakítania. Mint karmester és szervező egyéniség rendkívül sokat tett a főváros zenei életének felvirágoztatása érdekében. Neves sakkozó volt, az 1864-ben alakult Pesti Sakk-kör egyik alapítója.

Ingyenkoncert az Erkel-év jegyében

Ötödik alkalommal rendezi meg az önkormányzat Szegeden a Zenés Forgatagot: a Széchenyi téren ma 21 órakor kezdődő ingyenkoncert műsorát az Erkel-emlékév jegyében állították össze. Operaslágereket, népszerű műveket hallhat a közönség.

Népművelő szándékkal indította el 2006-ban az önkormányzat Szegeden a Zenés Forgatag című ingyenes koncertsorozatát: nyaranta valamilyen évfordulóhoz kapcsolódva kínálnak színvonalas muzsikát. Először a Bartók-, a következő nyáron a Kodály-évfordulóhoz kapcsolódott a műsor, később a reneszánsz, majd a Szent Iván-éj volt a koncertprogram összekötő eleme. A Klauzál térről tavaly került át a rendezvény a Széchenyi térre, ahol hétszáz széket állítanak fel, a héttérben díszletként a városháza tornya magasodik.

Mihály Illés, a Szeged és Térsége Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója tegnap Erkel Ferencnek öltözve járta várost, így emlékeztetett a 200 éve született zeneszerzőre. Fotó: Karnok Csaba

A ma 21 órakor kezdődő, immár ötödik Zenés Forgatag műsorát az Erkel-emlékév jegyében állították össze: Erkel Ferenc legnépszerűbb szerzeményei, operaslágerek adják a program gerincét. Indításként Gyüdi Sándor színházigazgató és művészeti vezető dirigálásával a Hunyadi László nyitányát játssza a Szegedi Szimfonikus Zenekar, majd a címszereplő és Gara Mária áriája, valamint duettje is felcsendül az operából László Boldizsár és Kónya Krisztina előadásában. A szegedi társulat két magánénekese az ingyenkoncert kedvéért szakította meg trieszti vendégszereplését. Ha Erkel-est, akkor kihagyhatatlan műsorszám a Palotás – ezt, valamint másik két Erkel-opera betétszámát, a Dózsa György fegyvertáncát és a Vaszy Viktor Kórus közreműködésével a Sarolta fináléját a Szeged Táncegyüttes adja elő Gombos András művészeti vezető koreográfiájára. Gara nádor áriáját, majd a Bánk bánból Petúr bordalát Cseh Antaltól hallhatja a publikum. Száz Krisztina, az önkormányzat zenei szakreferense a műsor egyik különlegességére is felhívja a figyelmet: a 140 éve született iskolateremtő szegedi zenepedagógus és komponista, Király-König Péter virtuóz futamokat is tartalmazó Himnusz-variációi a szegedi zeneművészeti kar nemzetközi hírű professzora, Szecsődi Ferenc hegedűművész előadásában csendülnek fel.

A legnépszerűbb Erkel- számot, Bánk bán Hazám, hazám... áriáját sem kell nélkülöznie a közönségnek a Toronykőy Attila által rendezett esten: László Boldizsár énekli el.