Délmagyar logó

2017. 03. 24. péntek - Gábor, Karina 10°C | 21°C Még több cikk.

Érvényesek maradnak a devizahitelek

Szeged - A Kúria dönthet a devizahitelesek ügyéről – így határozott az Európai Bíróság. A hazai testület ítélkezhet a kamatemelésekről és az árfolyamrésről is. Kiszámoltuk: előbbi több tízezres, utóbbi csak néhány ezres tétel egy devizahitelesnek.
A Kúria dönthet a devizahitelesek ügyében, de a szerződések érvényesek maradnak – lényegében ezt mondta ki szerdán az Európai Bíróság a Kásler Árpád és az OTP közötti vitában. A devizahitelesek által nagyon várt ítélet a hazai bíróságra bízta a döntést, a jogegységi határozat a Kúria közlése szerint ősszel születhet meg.

 Forinthitelesek száma 500 ezer

Az MNB statisztikája szerint 2011 óta szinte alig változott azoknak a száma, akik forintban vettek fel lakáskölcsönt. Míg 2011-ben 478 ezren, addig 2013-ban 493 ezren voltak.

Mit vártak a devizahitelesek? Legtöbben a szerződések érvénytelenítését várták. Viszont az Európai Bíróság döntése épp a megállapodások fenntartását szorgalmazza, a valóban törvénysértő részek módosításával. Az adósokat az egyoldalú kamatemelés és az árfolyamrés foglalkoztatta.

Utóbbi 2010 óta nem is létezik, 4 éve éppen a PSZÁF kezdeményezésére szüntették meg a devizaalapú ingatlanhitelek esetében a vételi és eladási árfolyam alkalmazását. Ez persze nem azt jelenti, hogy az adósnak a hitel felvételkori árfolyamán kellene törlesztenie, csupán a deviza vétel-eladás közötti, 5-10 forintos „rést" tüntette el a felügyelet.

És mennyit jelent az árfolyamrés egy adósnak? Kásler Árpádék 2008-ban 94 ezer 240 svájcifrank-alapú hitelt vettek fel, aminek saját bevallásuk szerint a kezdeti törlesztőrészlete 60-70 ezer forint volt. Ez akkoriban 433 CHF-nek felelt meg.

Káslerék a legrosszabb esetben az árfolyamrés miatt havonta 4330, évente 52 ezer forintot veszíttettek. Két évig fizették az árfolyamrést, a teljes veszteségüket így 104 ezer forintra lehet becsülni. Aki 15 millió forintnál kevesebb lakáshitelt igényelt, annak az árfolyamrés-vesztesége még 100 ezer forintnál is kevesebb.

Míg 2006-ban a svájci jegybanki alapkamat 2,3 százalék körül mozgott, addig a pénzügyi válsággal egy időben ez 0,2 százalékra zuhant. Jelenleg 0,02 százalék. Csakhogy a devizahitelesek mégsem fizettek kevesebbet, sőt nem egy esetben még drágult is a kölcsön. Az emelést a bankok a magyar országkockázati felárral magyarázták, ami 2008- ban 12-szeresére ugrott.

A domaszéki Bán Tamás jogerősen pert nyert az OTP-vel szemben – a bank azonban a Kúriához fordult. Fotó: Segesvári Csaba
A domaszéki Bán Tamás jogerősen pert nyert az OTP-vel szemben – a bank azonban a Kúriához fordult.
Fotó: Segesvári Csaba

A portfolio.hu is kimutatta, hogy 2008–2013 között a magyar kölcsönök CHF-hitelkamata több mint 2 százalékot nőtt. Az index.hu egy korábbi írásában a Bankszövetség válaszára hivatkozva pedig arra is rámutatott, a magasan „ragadt" kamatok egyik oka a magyarországi bankadó, amit 2010-ben a második Fidesz-kormány vezetett be. 2014-re normalizálódott a hazai pénzügyi helyzet, a devizahitel-kamatok csökkenéséről mégsem hallani.

 A Kásler-ügy 4 éve

Kásler Árpád 2010-ben perelte be az OTP-t, kérte a bíróságtól, hogy állapítsák meg a szerződés érvénytelenségét. A másodfokon eljáró Szegedi Ítélőtábla 2012 áprilisában jogerősen kimondta: a devizaalapú hiteleknél a vételi és az eladási árfolyam között nem lehet különbség. A bank az ítélet miatt a Kúriához fordult, az ügyet onnan 2013 januárjában az Európai Bírósághoz továbbították. 2014. április végén pedig a luxemburgi testület visszaadta a Kúriának az ügyet.

A lapunkban korábban bemutatott Bán Tamás jogerősen pert nyert az OTP-vel szemben, mert a bank indoklás nélkül emelte svájcifrank-alapú lakáskölcsönük hitelét. – Az elszámolást mi a svájci jegybanki alapkamathoz kötnénk, a bank viszont fix kamatozást ajánlott. Utóbbi hosszabb távon kedvezőtlenebb nekünk, hiszen a kezdeti kamatnak ma az egy százaléka a jegybanki alapkamat – mondta a domaszéki Bán Tamás, aki elárulta, a pénzintézet is elismerte a perben kimutatott túlfizetést. Történetünk mégsem ért véget: az OTP a Kúriához fordult. – A szerződések érvényben maradnak, ugyanis senki nem gondolhatja, hogy bárki jól jár azzal, hogy lesz több százezer érvénytelen szerződés – vélte a devizaadós.

A kamatmérséklés sokat számítana: egy 5 millió forintos, 20 éves hitel havi törlesztőrészlete 10 százalékos kamatnál 48 ezer forint, 7 százalékosnál 38 ezer, míg 5 százaléknál 33 ezer. Az MNB adatai szerint a lakáscélú devizahitel-állomány 2009 óta szinte megfeleződött, a meglévő 213 ezer szerződés átlagosan 8,2 millió forintos kölcsönt takart.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Röszkén foglalták le a körözött Opelt

A sofőr egy németországi kölcsönzőből hozta el az autót. Tovább olvasom