Délmagyar logó

2017. 04. 26. szerda - Ervin 8°C | 22°C Még több cikk.

Évi 150 ezer forintos számla - fűtés nélküli lakásra

Szeged - Egy év alatt 150 ezer forintot számlázott ki a Szegedi Hőszolgáltató egy lakásra, amelyben több mint két éve nincs sem fűtés, sem meleg víz. A havonta fizetendő készenléti díj mellé a hőmennyiségmérők leolvasása után a napokban 78 ezer forintos elszámoló számla érkezett. A tulajdonos értetlenül áll az eset előtt, a hőszolgáltató szerint jogos a követelésük.
– 78 ezer forintos elszámoló számlát kaptam a hőszolgáltatótól, miután leolvasták a hőmennyiségmérőket. Ezzel csak egy probléma van: több mint két éve a cég megszüntette a szolgáltatást a lakásban – kezdte történetét felháborodottan Bíró Gyula. A szegedi férfi volt felesége helyett fizeti a számlákat: a Huntington-kóros asszonyról így gondoskodik. Nem véletlenül kérte ő maga, hogy kapcsolják ki a fűtést és a meleg vizet a lakásban: a beteg nő elfelejtette elzárni a csapot, így 240 ezer forintos számlát csinált. Ezt a volt férj természetesen rendezte, de hogy ilyen többet ne fordulhasson elő, azóta villannyal fűtik a lakást, vizet pedig mindennap a nő anyja, Tóth Ibolya melegít fürdéshez, mosogatáshoz.

– A hőszolgáltató ettől függetlenül továbbra is számlázott 5496 forint készenléti díjat. Ezt nem is vitattam, bár amikor a rezsicsökkentés idején felemelték 7882 forintra, kissé bosszankodtam, hiszen ez már a fűtésdíj közel fele – mesélte Bíró Gyula. – Egy év alatt így 72 ezer forintot fizettem ki a hőszolgáltatónak, gyakorlatilag a semmiért. Az elszámolószámla viszont kiverte a biztosítékot. Ezzel együtt ugyanis összesen 150 ezer forintot követel tőlem ebben az évben az a cég, ami számomra semmit nem szolgáltat. Megkérdeztem: a szomszéd, ahol van fűtés, a meleg vizet leszámolva ebben az évben 110 ezer forintot fizetett. Nekem tehát a fűtetlen lakásra többet számláznak, mint annak, aki igénybe veszi a szolgáltatásukat.

Tóth Ibolya sem érti, miért kell fizetni a fűtésért azután, hogy a radátort több mint két éve kiköttették a hálózatból. Fotó: Karnok Csaba
Tóth Ibolya sem érti, miért kell fizetni a fűtésért azután, hogy a radátort több mint két éve kiköttették a hálózatból.
Fotó: Karnok Csaba

A férfi nem érti, egyáltalán hogyan merült fel, hogy nekik a készenléti díjon kívül mást is kellene fizetniük. Bement tehát reklamálni a céghez, ahol megkapta az újabb hidegzuhanyt. – „Tavaly is kifizetett 42 ezer forintot". Ezt mondta flegmán az ügyintéző. Innen tudtam meg, hogy már az előző évben is lehúztak nem kis összeggel. Akkor nem szúrt szemet, mert azt gondoltam, a tartozás maradványa. Arra viszont nem kaptam magyarázatot, miért kellene nekem ezt a pénzt most kifizetnem, és bármennyire is abszurd a helyzet, a hőszolgáltató szerint nem hibáztak.

Az ügyben megkerestük a Szegedi Hőszolgáltató Kft.-t is, ahol kivizsgálták a panaszt. – Az érintett épületben a költségmegosztók leolvasását, illetve a társasház hőfelhasználásának felosztását az ISTA Kft. végzi. Az érintett lakásra vonatkozó adatokat becsült fogyasztás alapján állapították meg – valószínűleg a lakásban tartózkodók nem biztosították a költségmegosztók leolvasását. Minden ilyen esetben az előző három fűtési idény hőfelhasználása alapján számítják ki a befizetendő összeget, és ezt küldik meg nekünk – mondta el Csikós Krisztina PR-szakreferens. Hozzátette: hiába látják saját rendszerükben, hogy gond van az elszámolással, hiszen a fogyasztó készenléti díjat fizet, jogilag nincs más lehetőségük, mint kiküldeni a számlát.

A hőszolgáltató munkatársa azt javasolja a panaszos családnak, hogy vegyék fel a kapcsolatot az ISTA Kft.-vel. Olvastassák le a hőmennyiségmérőt, amely alapján módosítják a kiadott számlát.

Olvasóink írták

113 hozzászólás
  • 113. panellako 2013. szeptember 01. 15:12
    „Amíg gépészünk ( remélem ) számításai felett görnyed, vegyük elő "józan paraszti" eszünket.
    Egy helyiség, legyen ez egy szoba, fűtését úgy kell terveznünk, hogy annyi hőenergiát kell bevinnünk ami a határoló falakon eltávozik. Magyarországon a -20 fok alatti tél igen ritka, ezért erre méretezünk. (Szibériában ez nem elég)
    Minél jobb a fal hőszigetelése annál kevesebb energia kell +20 fokot tartani a helyiségben. Ha kint is +20 fok van nem kell fűteni.
    A lehető legjobban egyszerűsítsük le a helyzetet. Legyen a helyiség egy 3x3x3 méteres kocka, a külső falon ablakkal.
    Csak az ablakos fal érintkezik a -20 fokkal a többi oldalon szomszédok laknak akik fűtenek, így arra nincs hő leadás.
    Fűtendő falfelület 9 m2. Ha ugyanez a szoba az épület sarkánál helyezkedik el, a fűtendő falfelület 2x9=18 m2.
    Mint láthatjuk a fűtési költség a duplája lesz. Erre ad a " rendelet" 10 %-ot. Ugyanazon fűtővíz hőmérséklet mellett kétszer annyi ideig kell bekapcsolva lenni a radiátornak, hogy tartani tudja a belső +20 fokot, pótolva a hő veszteséget.
    A párolgós költségmegosztóról kétszer annyi értéket fognak leolvasni. Ez az igazság.”
  • 112. panellako 2013. szeptember 01. 11:39
    „Idézet az cikkből:" A hőszolgáltató ettől függetlenül továbbra is számlázott 5496 forint készenléti díjat. Ezt nem is vitattam, bár amikor a rezsicsökkentés idején felemelték 7882 forintra, kissé bosszankodtam, hiszen ez már a fűtésdíj közel fele -"
    Ha a meleg vízzel történt a sajnálatos eset, miért kellett a fűtőtesteket kikötni? Az én számlámon alapdíj a megnevezés és légköbméter arányos, tehát a fűtéshez kell legyen köze. Mivel "fűtés" úgymond nincs, miért lenne ez jogos?
    A fűtés " kikapcsolása" viszont a jó erkölcsbe ütköző a már korábban leírtak szerint. Villannyal fűtenek? Tegye ezt egy magánházban. Olyanról már hallottam, de részleteket nem tudok, hogy nem fizetőket zártak így ki a hőszolgáltatásból.
    Akinek itt valami jogos, azok az alsó, felső és oldalsó szomszédok, mert azok fűtik a kedves sértettet.
    Szívesen olvasnék, mire jutottak az Ista költségmegosztó cégnél az ügyben.”
  • 111. panellako 2013. augusztus 30. 16:47
    „107. gépész68 2013.08.29. 01:17

    El kell, hogy szomorítsalak több okból is. Úgy 98 tájékán végeztem a számítást egy északi sarokszobára.
    Ez a rendelet szerint 5+10=15 %. Csak arra emlékszem, hogy minimum 30% lehetett az eredmény. Most ez Rád vár, már csak azért is mert én elhagytam ezt a szakterületet, egyrészt, másrészt tankönyveimet sőt szakkönyveimet is elajándékoztam. Költségmegosztás már akkor is volt, bár a törvény 2005-ös, a rendelet 2011-es.
    Neked nem gyanús az 5-10-15-20 számsor. Erre írtam a hasra ütést.
    Tiszteletem a földrajztudásodnak, most felsoroltad a keleti blokk országait. Te írtad a költségmegosztásra, hogy svájci rendszer, ezt honosítottuk. Át vettünk egy metodikát és nem igazítottuk a szocialista viszonyokhoz. Nem sok helyen jártam Svájcban, de nekem nem ugrik be panelrengeteg. Történelem sem a erősségem, most akkor dáni vagy svájci találmány, ahol nincsenek panelok, ha jól tudom.
    Az EP és ET, azt csípjük. Magad írod, hogy Svájcban ott más van, bár ott is vannak nagyobb többlakásos házak.
    "2016 év végéig - a méréssel történő energia átadást, amennyiben ez műszakilag nem lehetséges, vagy indokolatlanul magas költséggel járna, úgy a költségosztók alkalmazását." Ezt idézted vagy csak mondod?
    Szegeden nincsen átalánydíjas fizetés tudomásom szerint. Korábban is írtam. Fogyasztással arányos díjfizetés van igen régen. A hő központ amit röviden leírtam nem kitaláció, hanem valós. Lehet, hogy Budapesten vannak hőcserélők, de itt nincsenek. Egyébként semmi nem indokolja, hiszen nincsen hőhordozó közeg váltás.
    A fix tömegáram leírásod briliáns, tökéletesem egyet értek. A szabályozási dolgot is szépen elmagyaráztad.
    Én értem, de a laikusok?
    Most látom, egy dolgot kifelejtetem. Félreértettél, én is azt mondtam többször is, hogy a panelt nem szabad össze hasonlítani a téglával!
    A fűtés beszabályozást viszont biztosan tanítják, magam is voltam jelen ilyen helyen.
    Sajnos egyes épületekben a sarokszelepek közös helyiségekben vannak jól írtad. Erre rá is jöttek és később a hő központba vagy a lépcsőházi elosztó szekrénybe helyezték el, amelyek zártak úgy nem tudják eltekergetni a hozzá nem értők. Tudjuk, hogy a beszabályozás elég macerás, időigényes, hogy ma is az e, nem tudom.”
  • 110. gépész68 2013. augusztus 30. 01:11
    „Kedves Macs!
    "mi indokolja azokat a kiugróan magas elszámoló számlákat, amikről a sajtó sokszor cikkezni szokott?"
    Mert ez sajtó hír, megint egy szolgáltató aki "átverte" a lakót. természetesen a történet végeredményéről nem számolnak be. Pedig sok embert érdekelne. Mint fenti cikk is, panaszkodás van, eredmény, ki mit vétett nincs. Utána fogok érdeklődni, amint tudok valamit megírom.
    A második kérdését nem igazán értem, kevés az információ. Kicsit bővebben kéne kifejteni a kérdést.
    Pl.: fűtés rendszer típusa, elszámolás módja, költségosztást végző cég;
    Kedves Panellako!
    Mitől is vagyok gép?
    Azt hiszem erről irkálhatnánk egymásnak még jó sokáig. Ha a jelenlegi rendszer nem megfelelő, akkor milyen megoldás lenne az igazságos. Válaszod tényleg érdekel!
    Tisztelettel: gépész68”
  • 109. panellako 2013. augusztus 29. 15:57
    „104. gépész68 2013.08.28. 19:43

    Állj! Állj! Állj! Gép-ész! ( Már megbocsáss) Mindjárt visszavonom az elismerésem, de viselt dolgaidra tekintettel még nem teszem, most inkább a "gép" dominált.
    "Tehát a szélső lakásban lakók sincsenek rosszabb helyzetben, hiszen őket is körbe fűtik, a "fűtetlen" oldalon meg a hőszigetelés védi a helyiséget." Itt most egy nagy butaságot írtál! Ebben a témában ezt én "parasztvakításnak" nevezném. Szélső, nem záró szinti. Hat oldalból három fűtetlen. Ne csináljuk! Ez Neked körbefűtés? Az igen, amikor csak egy fala fűtetlen. Ejnye- ejnye! A mondat második feléhez: A szigetelés ellenére, hőátadás van, csak kisebb mértékű.
    A hőszigetelés nem fűtés!!! A passzív háznak nagyon jó a hőszigetelése, de nem végtelen. Ettől még nem passzív. Az a hülye hőenergia a hidegebb irányba igyekszik, jelen esetben a -20 felé. Viszont, ha a fal túlsó oldalán is ugyanaz a hőmérséklet, nyugton marad. Léci ezt a butaságot, ne tanítsd! A termo fej leírásod tetszik!”
  • 108. macs 2013. augusztus 29. 12:03
    „Kedves gépész68,
    nem tudom, mennyiben az Ön területe, de engem régóta izgat, mi indokolja azokat a kiugróan magas elszámoló számlákat, amikről a sajtó sokszor cikkezni szokott?
    A mi házunkban - 4 emelet, 14 lakás, szalagház középső részén, lépcsőházban, közös helységekben nincs radiátor - erre még nem volt példa, és nem tudom, hogy ez összefüggésbe hozható-e azzal, miszerint fel vannak szerelve a termosztátok, amivel lehet szabályozni a hőmérsékletet?
    Üdv:
    macs”
  • 107. gépész68 2013. augusztus 29. 01:17
    „Kedves Panellako Barátom!
    Kíváncsi lennék a matematikai levezetésedre, de komolyan, tényleg érdekelne.
    Mert ha jól értelmezem, ami a rendeleten van, akkor a ,,leghátrányosabb" helyzetben lévő lakás (legfelső északi) korrekciója nálam így néz ki:

    2. Legfelső emeleti korrekciók***: -20
    2.1. lapos tetős épületnél, közvetlenül a tető alatt
    3. Sarokhelyiségek korrekciói: -10
    3.1. minden olyan helyiség, amely legalább két külső határoló-felülettel (lehűlő falfelülettel) rendelkezik
    4. Égtáj szerinti korrekció: -5
    4.1. északi oldal
    Ez, ha jól számolom -35%, ugyanis, idézet: ,,* A korrekciók az épületrész egyes helyiségeire számítandók. Ha egy adott helyiségre egynél több korrekció vonatkozik, abban az esetben a helyiségre vonatkozó valamennyi korrekciót alkalmazni kell."
    Nagyobb számot számoltál?
    A rendelet megalkotói mutathattak volna hocit is, mint a gázos-konvektoros példánál.
    Vissza ahhoz, amit írtál. Kérlek, ne ferdíts!!!
    A keleti blokk országaiban több millió ilyen technológiával épült lakás található, pl. Lengyelország, Varsó; Gdansk; Stb. Kelet-Németország, ha csak a legnagyobb, leghíresebb városát nézzük, Kelet- Berlin, és még ott van: Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia. Ebből a több millióból Magyarországon 508ezret húztak fel, a kétcsöves fűtésrendszerű 138ezer; az egycsöves átfolyós 250ezer; egycsöves átkötő szakaszos 120ezer. Az iparosított építési technológiai előírásokat a Nagytestvér megmondta, leírta, akár légyen az Budapesten, Szegeden, Berlinben, vagy Gdanskban. Ez vonatkozott a külső, a belső, a hang és hőszigetelésre, a beton elemek vastagságára, a villany, illetve a vízvezetékek anyagára, vastagságára is.
    A panel mindenhol panel, és nem a jólétben dagonyázók laknak benne, hiába beszélünk ,,jóléti állam"-ról. Tudod munkanélküliség, recesszió, stb.. De tényleg ne politizáljunk.
    Svájcban igazad van az tényleg jóléti állam, ott még az építési előírások is másmilyenek.
    De a panelt a téglához hasonlítani, kb. olyan, mint a rollert az autóhoz.
    A költségosztás viszont nem Svájcból indult, hanem Dániából 1902-ben.
    Ja, a mérnökös kérdésedet majdnem elfeledtem. Vannak mérnökeink, csak a költségosztást nem tanítják (még) Magyarországon.
    ,,Az nagyon frankó lesz, ha kötelező lesz. Mire fel, kérdem én?"
    Az Európai Parlament, és a Tanács energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelve (2012. október 25) előtérbe helyezi, - tagállamai számára bevezetésre írja elő a hazai jogi szabályozás kidolgozását 2016 év végéig - a méréssel történő energia átadást, amennyiben ez műszakilag nem lehetséges, vagy indokolatlanul magas költséggel járna, úgy a költségosztók alkalmazását.
    2017. január 1.-el át kell térni az átalánydíjas díjfizetésről a méréssel történő fogyasztás arányos díjfizetésre.
    A hőközpontos részt nagyjából jól kifejtetted, csak annyit fűznék hozzá, hogy nyomás oldalon nincs összeköttetés, ugyanis a primer (szolgáltatói oldal), és a szekunder (fogyasztói oldal) között van egy hőcserélő, ahol víz átadás nincs, csak a szolgáltatói forró víz felmelegíti a szekunder oldali vizet, de ez már részletkérdés.
    Egy rendes korszerűsítés része a strang szabályzók beépítése, beszabályozása. Mivel ez, (mint minden) pénzbe kerül, ennél fogva, panel program ide vagy oda, a lakóközösség lakógyűlésen leszavazza. Marad a régi szabályozhatatlan ferdeszelep. A termosztatikus szelepeket felszerelik. Egycsöves rendszernél ez nem is akkor baj, mert a szelep szabályozási tartománya érvényesül, a szivattyú fix tömegárama az átkötő szakaszokon átfordul, de mivel a strang szabályzók nincsenek beépítve így a rendszer megkergethető, túlfűthető. Nagyobb tömegáram, magasabb előremenő hőmérséklet. (q = m*c*?t)
    De ebben a lakóknak is van felelőssége, mert az a rendszer, ami elkocogna 50 fokon, ott a szolgáltatónak 70-75 fokkal kell fűtenie. Csakis azért mert a radiátor szelepeket elzárják, hogy ne legyen akkora ,,gáz" számlájuk, utána meg hívogatják a közös képviselőt, a távhőszolgáltatót, hogy fáznak. Megoldás: előremenő hőmérséklet emelés (csőről fűtés); konzekvencia: túlfűtés. És senki nem érti, hogy fogyaszthatott ennyit a ház!
    A golyóscsapos rész gyönyörű, máshol is láttam már, ott is elmondtam, NEM szabályozó elem, de ezt az iskolában is így tanítják, elzár; kinyit. Szabályozásra ott a strangszabályzó!!!!!!!!!!!!!!
    Tételezzük fel, hogy beépítették a korszerűsítéskor, azóta, mivel olyan helyen van, ahol mindenki hozzáfér, az összeset eltekergették.
    Ahol be lett szabályozva, mert van ilyen, ott szépen működik minden.
    Tisztelettel: gépész68”
  • 106. gépész68 2013. augusztus 28. 22:33
    „Kedves Panellako Barátom!
    A hozzászólásodra éccaka megírom a választ.
    Üdv gépész68”
  • 105. panellako 2013. augusztus 28. 20:39
    „100. gépész68 2013.08.27. 22:05
    Helyzetkiegyenlítés téma: Én sok évvel ezelőtt kiszámoltam egy szobára, sokkal nagyobb szám jött ki.
    Mi már csak ilyenek vagyunk. Szovjet házgyárral (nem volt választási lehetőség, gondolom) építkezünk, svájci módszerrel költség megosztunk. Most akkor vannak e mérnökeink, vagy nincsenek? Számítottam a felvetésre. Itt és itt működik a rendszer. Egyik bibi a szovjet panel. Nem magyaráznám. Másik bibi, hogy a felsorolt országok szinte kivétel nélkül jóléti államok. Az ott élők jövedelmének kis százaléka a fűtés. Ott a bérleti díj a magas. Nálunk a rezsi legnagyobb tétele a fűtés, (hála nagyjainknak) de ne politizáljunk.
    Ott eszébe sem jut a kis korrekciós tényezőt vitatni, a plombát leszedni, a költségmegosztót leszedni és hűtőszekrényben tárolni, főtő testet lecserélni majd leolvasás előtt visszaszerelni, leolvasókat nem beengedni stb.
    Említettem egy 30 lakásos tégla házat, ami még széntüzelésre épült, majd egyedi gázfűtéses lett. A lakások közötti válaszfal kettős, légréssel. A panelnak látszó svájci épületekben ne lenne lakások között hőszigetelés, el nem tudom képzelni. Látjuk az értékekből, hogy sokat jelent a hőszigetelés. Nekem is van Svájcban ismerősöm, de ez ügyben feltehetően nem tud mondani semmit. Az nagyon frankó lesz, ha kötelező lesz. Mire fel, kérdem én?

    Na de segítsünk már télen megsülő hozzászólónknak. Leírom röviden egy szokványos hő központ működését. Az érthetőség kedvéért nem feltétlen szakszerűen. A hő központok egy távvezetékre vannak kötve aminek útvonalát a vékony hóréteg megolvadása mutat az épületek között. Az épületbe leágazó víz mennyiségét egy vízóra méri. A radiátorok vízellenállásának leküzdése érdekében még egy rásegítő szivattyú is van beépítve. Az előremenő és visszatérő vezetékben lévő víz hőmérsékletét érzékelők figyelik, ebből számítható a hőmennyiség. Az épület hőigénye az időjárástól függően változik, amit egy háromjáratú motoros szeleppel szabályoznak. Ha ez a szabályzó meghibásodik a fűtés leállhat, a szivattyú meghibásodásával lecsökkenhet. A szivattyúk már a javíthatóság érdekében is kettőzöttek. Ezen hibákat a hő központ kezelők un. direktbe kapcsolással hárítják, ami azt jelenti, hogy a távvezeték teljes nyomását ráadják az épületre. Mivel mérés van nem számít a giga hő, így lehet a túlfűtés.
    Nem hinném, hogy bármelyik panelház fűtését valaha is beszabályozták. Értem ez alatt az elosztó alapvezetékek, felszálló vezetékek szelepeit. Jellemző, hogy ezek elöregedtek és golyóscsapra cserélték, amivel aztán nem is lehet szabályozni. Természetesen ettől eltérő kialakítások is vannak a kb. 28 000 lakásnál. Tehát: hozzáértővel bemenni a hő központba és beállítani azt az elemet, elemeket, amikkel megszűnik a túlfűtés.”
  • 104. gépész68 2013. augusztus 28. 19:43
    „Kedves Macs!
    Ez a tipikus Magyar mentalitás, mindig másokat hibáztatni, másokkal példálózni. Ezt nem rád értem, hanem a nagy magyar átlagról beszélek. Mint írtam a németországi példát, leolvassák, elszámolják, kész, senki nem foglalkozik a szomszéd számlájával, mert ott már régóta működik, és megszokták. Nem kérdezgetik egymást gáz; víz; villany; lift, avagy fűtés számla ügyben, mert ott ez magánügy.
    Kicsit lejjebb kifejtettük panellakó barátunkkal a falak hőszigetelése körüli témát. Tehát a szélső lakásban lakók sincsenek rosszabb helyzetben, hiszen őket is körbe fűtik, a "fűtetlen" oldalon meg a hőszigetelés védi a helyiséget.
    Meg kell tanulni használni a termosztatikus szelepeket.
    Idéznék egy mondatot amit sokszor hallottam:
    "eddig a tetejétől az aljáig forró volt a radiátor, most meg ha letekerem hármasra a teteje meleg az alja meg hideg, a mérőt persze oda rakták a tetejéhez, hogy többet mérjen"
    A szakmai válasz erre az, hogy ez így van jól!
    Már csak azért is, mert a termosztatikus fej, amin számok vannak, az szabályozza a fűtőtestbe bejutó fűtési víz mennyiségét, és csak annyit enged be amennyi szükséges a termofejen beállított helyiség hőmérséklet fenntartásához.
    Így a teteje forró lesz az alja meg hideg, mert a lefelé haladó fűtővíz leadja a fűtőtest felületén keresztül a helyiségbe a vízben tárolt hőt. A mérő szerelési pontja minden ilyennel foglalkozó cégnél egy szerelési utasítás része. Ez függőlegesen a fűtőtest 1/3-a; vagy 1/4-e, vízszintesen pedig a közepe, cégenként változó. Azért ez a szerelési pont, mert minden fűtőtestnek van egy jellemző fűtési középpontja. Ez hőkamerával gyönyörűen látható.
    Megpróbálom leírni: a beáramlási ponttól, (szelep) egy szép ívet ír le a fűtőtest átellenes sarkáig. Megpróbáltam beszúrni egy képet, amin látszik, de az itt nem jelenik meg.
    Ezen a ponton már nem az előremenő víz hőmérsékletével megegyező a fűtővíz, hanem kevert vízzé válik, nem akarom hosszú lére ereszteni, 55 fokos előremenőnél ez nagyságrendileg 38-42 fok.
    A termosztatikus fejen megtalálhatod a gyártót, ez lehet Oventrop; Danfoss; Heimeier; Herz, és még sok más, de általában a felsoroltak közül lehet fent szelep.
    Amikor szerelték elvileg, kellett, hogy kapj kezelési leírást, ha nem kaptál, akkor leírom.
    A legtöbb gyártónál a termosztatikus szelepfejen lévő számok ugyanazt a helyiség hőmérsékletet jelentik.
    0 elzárt állapot (ez nem minden fejen van)
    ? fagymentesítő funkció 7-9 fok
    1 --12 fok
    2 --16 fok
    3 -20 fok
    4 -24 fok
    5 -teljesen nyitott állapot, itt már nincs szabályozás.
    Ezek természetesen helyiség hőmérsékletek, a beállítás után a fej addig fűt, amíg a hőmérséklet a szobában el nem éri a beállítottat, akkor elzár és addig nem fűt tovább amíg a szoba hőmérséklete a kívánt alá nem esik. Addig viszont hideg a fűtőtest,nincs értelme tapogatni.
    Remélem sikerült válasz adnom sok kérdésre.
    Csak így a végére, senkit nem állt szándékomban megbántani, én ehhez értek, és szívesen tanítom.
    Tisztelettel: gépész68”
  • 103. macs 2013. augusztus 28. 14:32
    „100. gépész68,
    érdekes, amit írsz.
    "Bármily meglepő a ,,nagy" fogyasztók nem minden esetben a ,,hátrányos" helyzetűek. Elég sok elszámolást láttam, analizálhattam, rendszerint a második-harmadik emeleten középső, illetve déli végfalon lévő lakások voltak, ki tudja miért."
    Már csak azért is, mert a témában fellángoló vitákban, nagyon sokszor hozzák fel érvként, hogy főként a középső lakásokban élők élősködnek szomszédokon. Mivel őket szépen körbefűtik, nekik nem nagyon kell. :-)”
  • 102. gépész68 2013. augusztus 28. 11:43
    „Kedves K.T.
    A lakások értékét a rendelet nem módosítja, rengeteg hirdetés olvasható a neten, amiben kiemelik, hogy mérős a lakás, ez láthatóan pozitív irányba módosítja az eladási árat.
    A szerződést nem a távhőszolgáltatóval kell megújítani, hanem a költségosztást végző céggel, persze más a helyzet, amennyiben ez a kettő egy és ugyanaz.
    Tisztelettel: gépész68”
  • 101. K.T. 2013. augusztus 27. 23:38
    „Kedves gépész68!
    Én is köszönöm a szakmai hozzászólásait és azt, hogy a vitát előrébb vitte.
    Mindazon túl, továbbra sem értek egyet az új rendelettel (tv. módosítással), mert a lakások értékét akarja utólagosan módosítani.
    Meglátjuk mit hoz a jövő. Egyelőre csak azokra nézve kötelező ezt alkalmazni, akik megújították szerződésüket a hőszolgáltatóval....”
  • 100. gépész68 2013. augusztus 27. 22:05
    „Tisztelt panellako!
    Köszönöm megtisztelő elismerésed! (komolyan gondolom, rosszindulat nélkül.)
    Igazad van ezt benéztem, 40 cm-es tégláról volt szó. Most pótolom:
    kisméretű tégla 38cm U= 1,37 W/m2K; kisméretű tégla 38cm + 10cm DRYVIT U= 0,34 W/m2K;
    forrás: http://koos.hu/2006/10/10/falak-hoatbocsatasi-u-ertekei/
    De a panelprogramban előírás a dryvit hőszigetelés, a 10 cm-est azért írták elő, mert az U hőátbocsátási tényezőnél szinte mindegyik falazat, beton végfal hőátbocsátási tényezője között a különbség minimális.
    A ,,semmivel nem magyarázható" az, amikor a költségosztás metodikája olyan, mint amit a társasházak jelenleg is használnak, persze ez még nem a rendelet szerinti.
    Ami miatt most nem a tv-t nézed, hanem itt, ezen a fórumon beszélgetünk.
    ,,Ha a szorzószámokat jónak tartod, becsatolhatnád a számítást. Szerintem hasra ütöttek, adtak a szarnak egy pofont."
    Melyik szorzószámra gondolsz? Mert egy fűtési költség elszámoláson legalább kétféle van.
    Nem ütött senki a hasára, amennyiben a rendeletben lévő helyzetkiegyenlítési szorzó számokra gondolsz annak az alapja az ún. ,,svájci módszer" volt. Azt az elmúlt több mint száz évben volt ideje kiszámolgatni a költségosztós cégek energetikusainak.
    Ezt honosították Magyarországon.
    A tizenöt lakásos társasház példát azért írtam, hogy lásd, hogy három, öt fogyasztó viszi az épület fűtési költségét. A példa nem volt teljes, egy mondat lemaradt.
    Bármily meglepő a ,,nagy" fogyasztók nem minden esetben a ,,hátrányos" helyzetűek. Elég sok elszámolást láttam, analizálhattam, rendszerint a második-harmadik emeleten középső, illetve déli végfalon lévő lakások voltak, ki tudja miért.
    Az utolsó mondatoddal azért vitába szállnék! Írtam a szabványról, Msz EN 835.
    Leírom melyik országokban kötelező: Ausztria; Belgium; Dánia; Finnország; Franciaország; Németország; Görögország; Izland; Írország; Olaszország; Luxemburg; Hollandia; Norvégia; Portugália; Spanyolország; Svédország; Svájc; és az Egyesült Királyság.
    Ráadásul él ismerős Németországban, költségosztós PANEL épületben. Jártam én is párszor arrafelé, a panel dzsungelt látva lehettem volna akár a XIII. kerületben; Salgótarjánban; Miskolcon; vagy akár Szegeden.
    És még egy fontos tényező, 2016-tól kötelező lesz kedves honunkban is.
    Tisztelettel: gépész68”
  • 99. macs 2013. augusztus 27. 21:32
    „OK!
    A felső szomszédom csak aludni jár haza, napközben nem fűt, az alsó dettó, a jobb oldali 18 fokot tart a nappaliban, a bal oldali szintén. Megkérdeztem őket. Én is csak hébe-hóba, ha napközben itthon vagyok és nagyon hideg van.
    Hát így nem lesz 20fok, de igazságos lesz. :-D”
  • 98. panellako 2013. augusztus 27. 19:44
    „97. macs 2013.08.27. 18:52
    Megkíméllek a kereséstől, kiollóztam!

    "Itt a "köz" szón van a lényeg. Mindenkinél 20 fok, a lakás légköbmétere a mérőszám. Ha valaki lecsavarja a fűtést, lelke rajta, fűtik a szomszédok,
    mint írtuk. Nála is közel 20 fok lesz, csak a szomszédoktól."
    Mióta mérés van túlfűtés miatt, amikor átalány volt, alul fűtés miatt kellett reklamálnunk.”
  • 97. macs 2013. augusztus 27. 18:52
    „panellako, mi lenne az igazságos?”
  • 96. panellako 2013. augusztus 27. 18:01
    „95. gépész68 2013.08.27. 01:06
    Bár korábban is volt néhány szakszerű hozzászólás, örülök a szakszerű hozzászólásodnak.
    Egyik hozzászóló téglaházat említ, így jött a képbe a téglaház. Mint nagyon szépen leírtad a betonfal igen jó hővezető.
    Mi azon példában hőszigetelésről nem beszéltünk, de azért köszi. A kb. 40 cm tégla külső fal, nyilván sokkal jobb értéket ad. A közfalak csak lakások között épültek, régebben légréssel. Ma már jobb téglák vannak. Ezzel hagyjuk is a téglát.
    A helyzetkiegyenlítés Ok.
    " A rendelet írói a fűtési költségek semmivel nem magyarázható szórási képét húzták kisebbre."
    Mi az, hogy semmivel nem magyarázható? Te magad magyaráztad végre el. Ha a szorzószámokat jónak tartod, becsatolhatnád a számítást. Szerintem hasra ütöttek, adtak a szarnak egy pofont.
    "A fenti példában az a csúnya, hogy nem egy nem két ilyen példa létezik." Kedves gépész, mind ilyen!
    A 15 lakásosat nem mindenben értem pontosan, de jónak tartom. Én úgy magyaráznám, hogy 5 szint, szintenként három lakás. Mindenkinek van lépcsőházi fala. A középen lévő lakások vannak a legkedvezőbb helyzetben. Első és
    ötödik kevésbé. A szélső lakásoknak három külső fala van, az elsőnek még fűtetlen talaja is, az ötödiknek lapos teteje.
    A közfalakban nincsen szigetelés, a középen lévő három lakást szinte teljesen körbefűtik. Ezen felül van amit leírtál.
    Ez bizony nagyon csúnya dolog. A költségmegosztás tehát igazságtalan, amit többször leírtam. Nem vagyok sértődött, de ez egy rendelettel megmagyarázható lopás! Hangsúlyozom, beton panelban.”
  • 95. gépész68 2013. augusztus 27. 01:06
    „Kedves panellako!
    Ezt minek neveznéd:?
    Kedves " gépész " Fűtési rendszerek tervezéséhez értesz e?? IGEN értek! Ráadásul, én még papíron, számoló géppel tanultam, semmi autocad és társai.
    A hőátbocsátási U (régebben k) tényezőkre nem értem mihez van szükség, de legyen:
    vasbeton fal 12cm U= 3,59 W/m2K; vasbeton fal 12cm + 10cm DRYVIT U= 0,40 W/m2K;
    kisméretű tégla 12cm U= 2,72 W/m2K; kisméretű tégla 12cm + 10cm DRYVIT U= 0,39 W/m2K;
    Láthatod, hogy a külső hőszigetelés esetén (mivel belül nem szoktak) a (U) hőátbocsátási tényező különbsége elenyésző.
    DE a fenti cikkben szó sincs tégláról. A rendelet megalkotói pont azért építik be az elszámolás folyamatába a "helyzetkiegyenlítés"-t, hogy a vasbeton hőátbocsátását korrigálják, például: fűtetlen pince felett; északi végfalas helyiségeknél; lapos tető alatti helyiségekre; stb.
    Maradjunk a 4 tagos példádnál; (most a fűtőtest korrekciós számával nem foglalkozom) nálad leolvasnak 300 egységet, a szomszédnál szintúgy 4 tagos fűtőtesten 1800 egységet, ugye nem kell sokat matekozni, hogy az a hatszorosa; viszont a rendelet megalkotói azt mondták, hogy a fajlagos maximum 2,5 szeresét fizetheti csak. Akkor ki kell számolni a helyiség fajlagosát, ami a példánk esetében pl.: 600. Ennek a 2,5 szerese (600*2,5=) 1500, itt az elszámoló programnak le kell vágnia a különbözetet. Tehát nem 2,5 szer többet fizet, hanem éppen ellenkezőleg maximum 2,5 szeresét!
    A rendelet írói a fűtési költségek semmivel nem magyarázható szórási képét húzták kisebbre.
    A rendelet nélkül ez úgy értendő, hogy egy 15 lakásos társasházban 9 lakónál 0-ás leolvasási érték van, a maradék 6-ból 3-an minimálisan fogyasztanak, a maradék 3 lakó aki "rendesen" fűt, így viszi a teljes fűtés számlát.
    A fenti példában az a csúnya, hogy nem egy nem két ilyen példa létezik. Ráadásul szegeden is van rá precedens.
    Ugye az a három lakó nem fizetheti a társasház teljes fűtés számláját, pedig a max faktor (2,5) nélkül pont ez történne.
    Üdv: gépész68”
  • 94. panellako 2013. augusztus 26. 22:35
    „93. gépész68 2013.08.26. 21:55
    Mit vontam én kétségbe? Mások hozzászólásában van a téglafal/ betonfal. Tőled a hőátbocsátási tényezőket reméltem.
    A rendeletet én is olvastam. A kérdésem a rendelet szövegével: Miért kell két azonos (szoba) épületrész fűtéséért egyik lakónak 2.5 szer többet fizetni? Ez így rendben van?”
113 hozzászólás
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Csángó zarándokok Mórahalmon

50 moldvai és gyimesi csángót látott vendégül Mórahalom városa az ünnepen. A zarándokok olyan romániai településekről érkeztek, ahol a lakosság nagy része beszél magyarul. Tovább olvasom