Délmagyar logó

2017. 09. 24. vasárnap - Gellért, Mercédesz 12°C | 18°C Még több cikk.

Évről évre hiába erdősítenek a folyóparton

Valósággal megfő a gyökérzet a fölmelegedő vízben – mondják az erdészek. Nyolcvan hektár szürke és fekete nyár még mindig víz alatt áll az Alsó-Tisza hullámterében. Nyolcvanmillió forintos kára származik az idén az erdészetnek abból, hogy e két őshonos, de érzékeny fafajt kénytelen ültetni nemes nyár helyett.
Áradó Tisza. A hullámtérben megmaradó víz jelentős kárt okozhat Fotó: Miskolczi Róbert
Mintegy nyolcvanmillió forintos kárt okoz a Tisza mentén is gazdálkodó Dél-alföldi Erdészeti Rt.-nek a hullámtérben maradt, fölmelegedő, pangó víz. Régebben – amikor még nemes nyarat s más, a tartós vízborítást jól tűrő, nem őshonos fafajokat is lehetett ültetni a hullámtérbe – nem volt fapusztulás. Mostanában viszont minden évben, ha tavasszal kilép a Tisza a medréből. Az 1997-es természetvédelmi törvény ugyanis csak őshonos fafajok telepítését teszi lehetővé itt. Idén a fapusztulás különösen nagymértékű lehet – nyolcvan hektárnyi szürke és fekete nyár még mindig víz alatt áll a mintegy kétszáz hektárból az Alsó-Tisza mentén.

A természetvédelem igyekszik helyreállítani az eredeti hullámtéri viszonyokat, újra elterjeszteni a visszaszorulóban lévő, jellegzetesen hullámtéri, őshonos fafajokat. Csakhogy hiába őshonos a szürke és a fekete nyár, nem bírja a tartós vízborítást, és kiváltképp nem bírja az árvíz visszavonulása után ott maradó, a hőségben fölmelegedő, oxigénszegény, pangó vizet.
Topolyafa

A szürke-, s kivált a feketenyár – a régi magyarok jellegzetesen „csomoros" törzsű topolyafája – valóban védelemre szoruló, visszaszorulóban lévő, őshonos fafajunk. A feketenyár védelmére a WWF Magyarország külön programot dolgozott ki. De ahol évről évre valóban kipusztítja a pangó víz – oda tényleg fölöslegesnek tűnik ültetni. Ugyanakkor a fapusztulás-jelenség fölhívja a tiszai övzátonyok – az őshonos nyarak élőhelyei – megőrzésének fontosságára a figyelmet. 


– Nem véletlen, hogy korábban is csak a hullámtér magasabb területein élt ez a két fafaj: a hullámtér töltés felőli, illetve közvetlen vízparti szegélyén. A kettő közötti, mély teknőben nem fordult elő – hívja föl a figyelmet Vass Sándor vezérigazgató. – Van terület a hullámtérben, amit már öt-hat éve erdősítek, folyamatosan, s hiába. Ősszel az előkészítő munkák után elültetjük a szürke és feketenyár-csemetét, aztán tavasszal jön az áradás, utána a pangó víz, s kipusztul a terület. Ősszel kezdhetem az egészet újra elölről – ismerteti a helyzetet a vezérigazgató.

Az erdőgazdaság egyébként telepített szürke és fekete nyarat korábban is, az 1997-es természetvédelmi törvény életbelépte előtt, de csak oda, ahol tudni lehetett, hogy meg fog maradni. Ahová nem, oda nemes nyár került egyéb, tartós vízborítást tűrő fajok társaságában – teszi hozzá a vezérigazgató. Úgy gondolja: rugalmasabbá kellene tenni a törvényi előírásokat úgy, hogy alkalmazkodjanak az adott terület sajátosságaihoz. A jelenlegi helyzet a szürke és a fekete nyár védelmének sem használ, csak évről évre ismétlődő pénzkidobást jelent.


hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mérgező víz miatt pusztulnak a madarak

Tömegesen hullanak el a madarak Csongrád megyében az úgynevezett tavi bénulás miatt. Az állatok egy… Tovább olvasom