Délmagyar logó

2017. 04. 28. péntek - Valéria 14°C | 23°C Még több cikk.

Évszázados fogyókúrán az alföldi városok

Az alföldi városok a legnagyobb vesztesei az utolsó 100 év gazdasági és társadalmi változásainak. Hódmezővásárhely például 1910-ben még az ötödik legnépesebb város volt Magyarországon, mára azonban a toplista 21. helyére szorult vissza.

Az ok az, hogy a fejlettebb, iparosodottabb városokba vándoroltak el az emberek. Ennek a folyamatnak nem mond ellent, hogy Szeged gyarapodott, mint általában az ország nagyvárosai: a 100 évvel ezelőtti 118 ezresből mára 170 ezres – hazai léptékben – „metropolisszá" nőtte ki magát.

Meghökkentő adatsorokat kapunk, ha azt vizsgáljuk, hogyan változott az alföldi városok lélekszáma, és hogyan alakult népesség szerinti rangsoruk az elmúlt 100 esztendőben. Az derül ki, hogy 1910-ben az alföldi városokban élők száma magasabb volt, mint a dunántúliaké.

Elveszett Csongrád megyeiek

Hódmezővásárhely 100 évvel ezelőtt a lakosság száma szerint felállított listán az 5. helyet foglalta el, ma viszont meg kell elégednie a 21. hellyel. 1910-ben még több mint 62 ezren vallották magukat vásárhelyinek, ma már csak 47 ezren élnek a megyei jogú városban, időközben ugyanis a népesség egynegyede „elveszett". Ugyanakkor Vásárhely közigazgatási területe csaknem akkora, mint Budapesté – mint ahogy azt többször megírtuk lapunkban. A főváros 52 ezer 516 hektár kiterjedésű, Vásárhely pedig alig kisebb: 48 ezer 798 hektár a területe.

Szeged ma a 4. legnagyobb lélekszámú város... Fotó: Karnok Csaba
Szeged ma a 4. legnagyobb lélekszámú város...
Fotó: Karnok Csaba

Nem Vásárhely az egyetlen vesztes, az alföldi városok általában rosszul kerültek ki az eltelt évszázad történéseiből. De még közülük is kiugró méretekben csökkent a Csongrád megyei települések népessége. Szentes lakossága az egyhatodát veszítette el, 33,5 ezerről mára 29 ezerre csökkent a város lélekszáma, Makó lakóinak egyharmadával lett kisebb, a közel 35 ezer helyett 2010-ben már csak 24,4 ezren élnek a hagymavárosban.

Ezzel szemben a Dunántúlon az 1910-ben mindössze 36,6 ezres Székesfehérvár mára 102 ezer lakost számlál, a száz éve még csak 31 ezres Szombathelyen ma csaknem 80 ezren élnek.

...száz éve pedig a második volt.
...száz éve pedig a második volt.

A magyarországi méretekhez, tendenciákhoz képest robbanásszerű a népesség növekedése 1921 óta a Trianon után elcsatolt területeken: Pozsony, Marosvásárhely, Újvidék, Arad, Temesvár lélekszáma most a négy-ötszöröse az 1910-es népességnek. Például Aradon 100 éve mintegy 63 ezren, ma 167 ezren, Temesváron egy évszázada 72 ezren, ma 312 ezren élnek.

Szeged a 4. legnagyobb magyar „metropolisz"

Szeged népessége gyarapszik, közelíti a 170 ezres lélekszámot, az 1910-es 118 ezerről nőtt ekkorára. A fejlődés nem volt töretlen: három olyan fordulópontot is mutat táblázatunk, amikor megtört a növekedés, és megfordult a tendencia. Veszíteni azonban Tisza-parti városunk is veszített, mégpedig helyezéséből: a 100 évvel ezelőtti lakosságszám ugyanis akkor elegendő volt ahhoz, hogy Szeged az ország második legnagyobb települése legyen, most viszont a közel 170 ezres lélekszám csak a 4. helyhez elég Budapest után. Debrecen (206 ezres város) és Miskolc (2009-ben már meghaladta a 170 ezret a lakosok száma) beelőzött.


A szegedi adatsorból készült táblázatunkban jól látszanak a 100 esztendő töréspontjai: a vesztes első világháború és a második világégés után a legjelentősebb a csökkenés népességben, a 2001-es fogyásra azonban nehéz magyarázatot találni.

Erőszakkal sem fejlődtek

Mit mondanak a kutatók? Az alföldi városok népességszámban bekövetkezett veszteségét egyértelműen két okra vezetik vissza. Az egyik oldalon azzal, hogy Trianon után a keleti, alföldi területekhez közel eső részeket csatolták el, megtört a korábban kialakult logisztikai egység a termelésben, a kereskedelemben.

Olyan város jelentősége is eltörpült például, mint a Békés megyei Szarvasé, ahol a Magyar Királyság mértani középpontját jelölték ki 1880-ban. Ennek az országközéppontnak ma is látható emlékműve is van, egy szélmalom. Hódsági Tamás, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta, a megye gazdasága mára sereghajtó lett az országban, mivel a térség a perifériára szorult. A megyéből máig tart az elvándorlás az iparosodott, elsősorban nyugatabbra lévő városok felé.

Temesváron száz éve 72 ezren, ma 312 ezren élnek. Fotó: Karnok Csaba
Temesváron száz éve 72 ezren, ma 312 ezren élnek.
Fotó: Karnok Csaba

Abonyiné Palotás Jolán szegedi területfejlesztő közgazdász, egyetemi docens azzal kapcsolatban, miért veszítettek jelentőségükből az utolsó 60–65 évben az alföldi városok, kifejtette: kívül estek azon az „energiatengelyen", amelyre a szocializmusban évtizedek fejlődését meghatározó döntéseket fűztek fel. Ezek a Dunántúli-középhegységtől az Északi-középhegységig húzódó széntelepek voltak, valamint a főváros. Az alföldi emberek, miután a megélhetésüket nem találták meg helyben, elvándoroltak. A politika gyógyírként a 60-as évektől határozatokkal kezdett erőszakos iparosításba, de ez nem állította meg a népvándorlást. A rendszerváltás után pedig a térség amúgy sem jelentős ipara is összeesett.

Vásárhelyi csökkenés

Hódmezővásárhelyen a 19. század közepétől nőtt rohamosan a lakosság száma: 1857-ben 42 ezer 501 lakosa volt, de 1880-ra már 52 ezer 424 lelket számláltak. Ennek hátterében valószínűleg az is állt, hogy 1873-ban törvényhatósági joggal ruházták fel a települést. A századfordulón a lakosságszám már túllépte a 60 ezret, és 1910-ben elérte a csúcsot, a 62 ezer 445-öt. Majd kezdetét vette az azóta is tartó csökkenés. 1930-ra 60 ezer 342 lakos maradt a városban, jelenleg pedig 47 ezer 258-an élnek Vásárhelyen. A folyamatos csökkenés legfőbb oka a mezőgazdaság modernizációját követő elvándorlás, kisebb részben a külterületi lakott helyek önálló településsé válása: Mártély, Kardoskút és Székkutas ugyanis valaha Vásárhelyhez tartozott.

Olvasóink írták

  • 15. reagens 2010. február 28. 20:10
    „Ugye milyen jó hogy botka és ujhelyi és a többi kiváló mszp-s hatására a 2004 dec 5-i népszavazás nem-et adott a határon túliak állampolgárságára?
    Ez az 1ik legnagyobb bűnük.
    Vesszönek mind!”
  • 14. k.istvan 2010. február 27. 18:14
    „A Jobbiknak kiválló programja van, hogy a vidéket, a földből élőket miként lehet ismét felemelni a reménytelenség mocsarából, melybe az eddigi politika taszította őket. Pártállástól függetlenül mindenkinek ajánlom ennek a korszakalkotó programnak az elolvasását. Szebb jövőt!”
  • 13. odysseus 2010. február 27. 17:55
    „mindenekelőtt hajrá magyarok!
    Aztán pedig tessék egy átfogó, hosszútávú tervet kidolgozni, hogyan lehet a szegedi értékeket gyümölcsöztetni! Amikor kínkeservesen, húsz év késéssel ideért az autópálya, azt hittem, most beindul a fejlődés. Az egyetem jelenléte hatalmas szellemi tőke - lehetne! A Biologiai Kutatóintézetben felbecsülhetetlen kapacitás van! Itt a Tisza, amit maguk a szegediek se használnak ki! A turizmusban (csak a külföldi diákok családjainak ideszoktatása önmagában...) felbecsülhetetlen távlatok vannak! Ezt a rendezett, szép egyetemi várost a kiváló természeti adottságaival ( Szeged a napfény városa ) léptékekkel jobban meg lehet becsülni!”
  • 12. Teo 2010. február 27. 16:01
    „Nos csak csökken a szegedi tősgyökeres lakosság.
    Ennek a 170000-nek egynegyede vajdasági és erdélyi magyar.”
  • 11. tony64 2010. február 27. 14:48
    „Íme a Szegedről készült nagyfelbontású képeket tartalmazó FOTÓALBUM:
    A skyscrapercity oldalon:

    http://209.85.135.132/search?q=cache:pcgVc5mMPvwJ:www.skyscrapercity.com/showthread.php%3Ft%3D891110%26page%3D6+szeged+photo+album&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu”
  • 10. joy 2010. február 27. 12:59
    „[2]!
    Az, hogy prolitikai szemellenződ miatt nem látod a város fejlődését, nem a v.v. hibája.
    Egy város tartós fejlesztését nem az ad-hoc megoldások, csak az előregondolkodó, hosszútávú befektetések biztosíthatják, melyek látszatprolitikai sikerekben eredménytelennek tűnők, mint:
    -Emberi infrastruktúra,
    -Korszerű, takarékos, környezatkímélő közlekedési rendszer,
    -Nyersanyagban szegény környezet híján kiugróan magas szellemi kapacitás kialakításával megteremtett tudás-ipar...”
  • 9. joy 2010. február 27. 12:52
    „2001-es szegedi lakosság-csökkenés oka elég egyértelmű!
    A várost ellehetetlenítő, romboló prolitikától menekült, aki csak tehette.”
  • 8. TrombiFrédi 2010. február 27. 11:30
    „A tegnapi szegény Dél-alföldi régiós cikk után egy újabb...
    Csak, hogy ezzel is nyitott kapukat döngetnek, mert a kérdés az, -immár hosszú évek, évtizedek óta-, hogy van e hajlandóság a mindenkori vezetésben, vagy beérik látvány politizálással, fejleszt(get)éssel???”
  • 7. pmagori 2010. február 27. 10:03
    „2. hozzászólás eléggé annak tűnik. Bár attól függ honnan nézzük. Tegnap végigolvastam több száz kommentet különböző cikkeknél, és az tűnt fel, hogy egy jó szavunk sincs...bár ne legyen igazam. :)”
  • 6. TUTI 2010. február 27. 09:49
    „Azt te kezdteted??? pmagori? :):)
    Ha nem kezded nem kezdodik!
    HAJRA MAGYAROK!”
  • 5. pmagori 2010. február 27. 09:28
    „Kezdődik a depressziós, kétségbeesett, savanyú, és fikázó kommentek sorozata...”
  • 4. TUTI 2010. február 27. 09:27
    „Egy jó alap cikk! GRATULA!
    Csak igy tovább!
    HAJRA MAGYAROK!
    Engem érdekelne még egy nagy felbontásu fotósorazat SZEGEDről és persze további cikkek!
    Hogyan milyen lépesekkel lehet-ne régiós központ SZEGED???”
  • 3. NTK 2010. február 27. 09:11
    „2. hozzászólás Mathiasking 2010.02.27. 08:32

    Jogos kérdés!”
  • 2. Mathiasking 2010. február 27. 08:32
    „Szeretném számon kérni a T. Polgármestertől, alias dr.Botka Lászlótól, hogy az autópálya megépülését követően hol vannak a befektetők százai, akik a gazdaságot fellendítik. Ugyanis csak a gazdasági válság és munkanélküliség jutott ebbe a régióba!”
  • 1. palimadar 2010. február 27. 07:28
    „"a 2001-es fogyásra azonban nehéz magyarázatot találni"

    Kedves cikkíró!
    Ha megemlíti a vásárhelyi csökkenés kapcsán a korábban hozzá tartozó települések leválását, akkor pl. Algyőről miért feledkezik meg?

    Algyő: "1973-ban Szegedhez lett csatolva, 1997-től újra önálló település"

    Ha Algyő lélekszámát nézzük, akkor az 1990 -> 2001-es 1700 fős fogyás még akár növekedésnek is felfogható.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kórházat is fest a szakmunkás diák

Nem pénzt kapnak munkájukért, hanem képzésük költségeit teremtik elő azok a szakképzésben részt vevő diákok megyeszerte, akik külső munkákon dolgoznak. Tovább olvasom