Délmagyar logó

2017. 01. 22. vasárnap - Vince, Artúr -9°C | 0°C Még több cikk.

Ezerrel több jelentkező az egyetemen

Szeged - A múlt évhez képest ezerrel több, vagyis 19 ezer 081 fiatal jelentkezett továbbtanulni a Szegedi Tudományegyetemre. Közülük a korábbbinál hétszázzal többen (összesen 10 ezer 875 diák) ezt jelölte meg első helyen. A Tisza-parti univerzitás évek óta a legnépszerűbb vidéki felsőoktatási intézmény.
Változatlan a trend: a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) a legnépszerűbb vidéki egyetem. A felsőfokú tanulmányokra vágyók körében a kutatóegyetemi cím várományosának számító szegedi intézményt országos összesítésben csak a fővárosi Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) előzi meg.

Az ősszel induló tanévre gólyának készülők 19 százaléka (26 ezer 739 fiatal) választotta az ELTE-t, közel 14 százaléka (19 ezer 081 felvételiző) az SZTE-t. A harmadik legnépszerűbb intézmény, a Debreceni Egyetem iránti érdeklődés 13,5 százalékos (18 ezer 947 ifjúval).

– A munkaerő-piaci kihívásokra felelni igyekszik az SZTE. Tudatos portfóliógyarapító munka áll a hátterében annak, hogy hétszázzal gyarapodott az első helyes jelentkezők száma – jelentette ki Pukánszky Béla oktatási rektorhelyettes. A Szegedre felvételizők több mint fele (az összes hazai jelentkező 7,8 százaléka), azaz 10 ezer 875 diák a szegedi egyetemet jelölte meg első helyen. Tavaly ez a szám 10 ezer 159 volt.


– A kutatás-fejlesztés eredményei, az újabb és újabb mesterképzést biztosító szakok növelik a vonzerőt – magyarázta Szabó Gábor, az SZTE rektora, mi az oka annak, hogy a nappali tagozatra alapképzésre vagy egységes osztatlan képzésre 12 ezer 271-en az SZTE-re adták be jelentkezési lapjukat, míg mesterképzésen 3270-en szeretnének továbbtanulni a Tisza-parti univerzitás falai között. Az államilag támogatott képzésre biztosított keret harmadát (17 ezer 55 helyet) a vidék legnépszerűbb egyetemén szeretnék igénybe venni a diákok.

Kevesebben a főiskolákon

Változatlan, 56 ezer az államilag támogatott képzés országos keretszáma. Idén 140 ezren – a tavalyinál 13 ezerrel többen – jelentkeztek valamelyik hazai egyetemre, főiskolára. Ugyanakkor – az elmúlt évekhez hasonlóan – a diákok körében tovább csökken a vidéki főiskolák népszerűsége. Ez nem érinti a régió intézményeit: a kecskeméti, bajai, szarvasi felsőoktatás iránti érdeklődés stabil.

– A pszichológia, a kommunikáció szak változatlanul vonzó, míg például az óvodapedagógus szak és a felsőfokú szakképzés iránt ugrásszerűen nőtt az érdeklődés – példázódott a rektorhelyettes.

Egyébként a Bölcsészettudományi Kar a szegedi egyetem leginkább keresett intézményrésze. Ugyanis itt lenne gólya az SZTE-re jelentkezők 27 százaléka (összesen 5167 diák), akik közül szinte minden második (2375 diák) első helyen jelölte meg az SZTE BTK-t. Ezüstérmes, mert a Szegedre jelentkezők 24 százalékát vonzza a Természettudományi és Informatikai Kar (4683 diák) és a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar (4640 felvételiző). Jelentősen – több mint száz fővel – nőtt a pályázók száma az Egészségtudományi és Szociális Képzési Karon. A Mérnöki Kart, vagyis a szegedi műszaki fakultást a múlt évinél 145-tel többen választották. Nőtt azoknak a száma, akik itt szeretnék megszerezni a doktori címmel járó gyógyszerész végzettséget. Az SZTE második legkisebb karán kiugróan nőtt – a 2009-es 196-ról 338-ra – a Zeneművészeti Karra jelentkezők száma.

Olvasóink írták

  • 8. török 2010. április 14. 12:36
    „7. Sajnos tényleg ez van, hogy a sok szülő a gyerekében akarja megvalósítani önmagát, aztán igaz, hogy ő "csak" szakmát tanult vagy azt sem, a gyereket elküldi az egyetemre, mert az presztízs. Illetve a diplomás szülő is elküldi, mert az ő idejében még volt olyan értékes a diploma, hogy jelentős előnyhöz juttatta őt, azt meg elfelejti, hogy ma más a helyzet.

    És bár bölcsész beállítottságú vagyok, nem támogatom, hogy a BTK-n ennyi munkanélkülit neveljenek ki. És örülök, hogy épül a mérnöki kar új épülete, és végre elkezdik növelni a mérnök szakokat is, hogy ott is erős legyen Szeged. Erre nagyon szükség van szerintem.”
  • 7. Moneszka 2010. április 14. 10:18
    „Nem igazán értem, miért ez a nagy igyekezet a jelentkezők részéről?!
    Aki egy picit is átgondolja, könnyen rájön, hogy az egyetemet, főiskolát végzettek majd´ fele, ha nem több, kevesebbet, sokkal kevesebbet keres, mintha tanult volna egy jó szakmát. Nem mondom, hogy a másik része meg nincs túlságosan is megfizetve, bár úgy sejtem, ahhoz nem kell feltétlenül diploma...
    Ráadásul egy szakma kitanulása a legtöbb esetben, még ha sok-sok pénzbe is kerül, általában kevesebb-nem milliós kiadás- a családnak. Különösen úgy, ha valakit nem vesznek fel államilag támogatott képzésre.
    Amúgy meg 15-20 éve tényleg csak azok jelentkeztek felsőoktatásba, akik nem "bukdácsoltak" a középiskolában.
    De persze nem minden szakot, nem minden egyetemet fognak ez utóbbi jelentkezők elvégezni, de addig is fizetik a tandíjat.
    Tényleg nem tudom, ennyire naivak a jelentkezők, vagy csupán a szüleik hiszik azt, hogy aki diplomát szerez, az majd könnyebben boldogul.”
  • 6. Celtis 2010. április 14. 08:08
    „A cikkhez: sok bölcs egyetemi tanár elmondta már, hogy a tömegképzés igazi tragédia a felsőoktatás számára. Nem vetném az egyetem szemére, ha következetes lenne és nem büszkélkedne azzal, hogy az elmúlt évben sokat mozdultak a tömegképzés irányába. Jó-jó, tudom, hogy a jelentkezők és a felvettek száma nem ugyanaz.

    Ám ha ennyire konkrétan vizsgáljuk a cikkben közölt adatokat, azt látjuk, hogy pont azokról közöl statisztikákat, akik még csak szeretnének egyetemre járni, vagyis soha nem látták még egyiket sem belülről, nincs összehasonlítási alapjuk. Ennek tükrében legföljebb az SZTE marketingmunkáját dícséri a megnövekedett jelentkezői létszám. Mert ha igaz lenne, hogy a piaci követelményeknek való jobb megfelelés áll a háttérben, akkor nem a "bölcsész" szakokra jelentkezne az iskolások többsége, hanem mondjuk fizikára, amely már-már a kihalás szélére sodródott a kimagasló nemzetközi eredményei ellenére.”
  • 5. Celtis 2010. április 14. 07:59
    „Élek a gyanúval, hogy a DM mostani szerkesztőinek-szerzőinek nagy része még soha nem fogta kezébe a helyesírási szótárt. Azt gondolván, hogy manapság nem ez, hanem botrányszagú címek megfogalmazásának képessége a sikeres újságírói karrier előfeltétele. Én csak remélni tudom, hogy tévednek, mert ha igazuk van, a kultúrának mint olyannak hamarosan vége.”
  • 4. pillecukor 2010. április 14. 07:23
    „és ezeknek legalább 70%a munkanélküli lesz.”
  • 3. rhyyy 2010. április 14. 07:16
    „de ez nem nagy szám, hogy 1000el nő
    az összes többi egyetemen nő.... (legalábbis a táblázatban:D)
    amúgy meg szerintem felesleges ennyi egyetemista, főleg a BTK-n....”
  • 2. Beth 2010. április 14. 07:10
    „A helyesírási szabályzatot miért nem kézikönyvszerűen használja?”
  • 1. Timcsike 2010. április 14. 06:19
    „"19 ezer 081 fiatal és 10 ezer 875 diák"
    te jó ég!!!! hogy a francba lehet ilyen írni? 19081 (ez is azt jelenti hogy tizenkilencezer-nyolcvanegy). HELYESÍRÁÁÁÁÁÁÁÁS!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gödör gödör hátán a Sándorfalvi úton

Ára van az M43-as nemrégiben átadott szakaszának. Annyira tönkrement a Sándorfalvi út burkolata, hogy az új körforgalomnál szinte járhatatlanná vált. Tovább olvasom