Délmagyar logó

2017. 02. 26. vasárnap - Edina -3°C | 10°C Még több cikk.

Ezrével, csecsemővel, fagyos vízen át jönnek a koszovóiak a zöldhatáron

A tavalyi választások után rájöttek a koszovóiak, nem lesz jobb otthon, menekülniük kell. Ásotthalom és Mórahalom térségében naponta több száz koszovói albán lépi át a zöldhatárt, akik a jobb élet reményében akarnak nyugatra szökni.

Feketére koptatják a zöldhatárt

Egy kávét szerettünk volna meginni abban a palicsi vendégházban, ahol százával pihentetik a koszovói albánokat, akik kisebb csoportokban gyalog vágnak neki a magyar– szerb határnak. Nem sikerült meginnunk a kávét, mert egy, a magyart törve beszélő férfi ránk támadt. Előbb arra kérte fotóriporter kollégámat, hogy tegye el a fényképezőgépét, mert különben nagy baj lesz, majd amikor lefőtt a kávénk, azt mondta „nem kell fizetni, menjenek innen", és kikergetett bennünket a vendégházból. A Vila Lira előtti parkoló, a bejárat és a belső helyiség zsúfolásig volt Koszovóból érkezett albánokkal, akiket csak siptároknak neveznek a Balkánon. A nehéz izzadságszagot sűrű cigarettafüst nyomta el.

Feketére koptatják a zöldhatárt a koszovói menekültek. Fotó: Schmidt Andrea (galéria)

50 eurós melegedő

Több pletyka kering arról Ásotthalmon, hogy egyesek hasznot húznak a koszovói menekültekből. Azt beszélik, egy helyi asszony összegyűjti a szétdobált ruhákat, kimossa és eladja. A tanyáján állítólag hosszan kifeszített köteleken száradnak a csatorna partján talált ruhák. Mások 50 euróért (15 ezer forintért) engedik be éjszakára az összefagyott migránsokat. Azt is beszélik, hogy egy Szeged–Budapest útért 50 eurót kérnek a taxisok. A Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt. tájékoztatása szerint nincs olyan utasítás érvényben, amelynek értelmében a társaság buszvezetőinek ki kellene zárniuk az utazásból az illegális bevándorlókat. Ha a buszvezetők „illegális határátlépőkre utaló gyanús mozgásokat tapasztalnak", értesítik a rendőrséget. „Az egyénileg utazásra jelentkező migráns személyek menetrend szerinti járatokon történő elszállítása a meghirdetett utazási feltételek alapján történik" – válaszolta a Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt. Vagyis ha egy migráns fel akar szállni a buszra, és ezért forinttal fizet, akkor utazhat.

Szabadkától Palicsig

A szabadkai buszállomásra egymás után érkeznek Belgrádból az albánokat szállító buszok. Amint leszállnak, elkezdődik az alkudozás a taxisokkal. Az állomás előtt csak egy társaság autói állhatnak, a többiek a közeli parkolóban várnak a fuvarra. Az egyik taxis Bojen néven mutatkozott be. Viszonylag jól beszélte a nyelvet. Kiderült, hogy a nagyszülei magyarok. Elmondta, ők csak Palicsig viszik a koszovóiakat. Ha tovább mennének, a határ közelébe, és a rendőrök megállítanák őket, akkor eljárás indulna ellenük embercsempészet miatt. A koszovóiaknál nincsenek iratok.

Amikor a taxisok meglátták, hogy fotózzuk őket, ingerültekké váltak. Közölték, nem szeretnék, ha az autójuk vagy a taxis cég logója szerepelne a képen. Egy idősebb taxis tört magyarsággal szólított meg.

– Ne azt írják, hogy bűnözők vagyunk. Azok nem mi vagyunk. Más keres nagyot ezzel.

A szerbek örülnek, hogy a koszovói albánok elhagyják az országot. – Ha az Unióban annyira szeretik őket, hadd menjenek. Mi nem kellünk nekik, de ők igen – mondja egy fiatal taxis.

A migránsokat a néhány kilométerre lévő Palicsra viszik, ahol két hotelben pihentetik őket. Az egyik ilyen a Vila Lira. Később, már a határhoz közel egy magyar fiatalember szólított meg bennünket. „Vigyázzanak, ezek bitangok mind" – közölte, majd továbbhajtott autójával.


Palicstól Ásotthalomig

A koszovóiak csapatokba verődve indulnak el gyalog Palicsról a 4-5 kilométerre lévő magyar–szerb határ felé. Akik nyílegyenesen vágnak át a földeken, azok az Ásotthalomhoz közel Kissori útra érkeznek. Akadnak, akik a szerb A1-es autópályával párhuzamosan sétálnak. Ők sokkal hosszabb gyaloglás után Mórahalomra sétálnak be.

Az Ásotthalom felé tartóknak egy csatornán kell átgázolniuk, amelyben derékig ér a víz. Mi is láttunk embereket átkelni a vízen. Kissé érthetetlen, miért gázolnak bele a jéghideg vízbe, miközben nem messze egy kis fahíd vezet át a csatornán.

Szerda késő délután egy héttagú család próbált átkelni a vízen. Megnehezítette a dolgukat a hó miatt csúszóssá vált árok. Előbb a legidősebb férfi vitte át karjában a család legfiatalabb tagját, egy három év körüli kisfiút. Őket követték a többiek. A tizenéves fiát a hátán cipelő férfi megcsúszott, és nyakig merült a jeges vízben. A nedves ruhákat ledobálják, és átöltöznek.

Ásotthalmon a buszmegállóba terelik össze a migránsokat. A megállótól nem messze lévő polgármesteri hivatalban Toroczkai László polgármester indulatosan beszél. – Nincsenek tisztában azzal, hogy amit elkövetnek, az bűncselekmény. Erről tájékoztatni kellene őket már a pristinai buszállomáson. Tudomásom szerint a schengeni határ menti országok közül egyedül nálunk szüntették meg a határőrséget. A probléma kezelésére komoly összegeket kapunk az Uniótól, de ebből mi semmit sem veszünk itt észre. A magyar rendőrség taxis szolgáltatóként működik – mondta Toroczkai. Megtudtuk, bejelentkezett a BBC forgatócsoportja, amely Ásotthalmon készít majd riportot a menekültekről.

Feketére koptatják a zöldhatárt a koszovói menekültek. Fotó: Schmidt Andrea (galéria)

Ásotthalomtól Budapestig


A rendőrök 24 órán belül átadják a migránsokat a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Dél-alföldi Regionális Igazgatóságának. Szerettük volna elkísérni őket a szegedi Kálvária sugárúton lévő épületbe, de erre nem kaptunk engedélyt.

A menedékjogi kérelmet beadók vonatjegyet kapnak valamelyik – leggyakrabban a debreceni – befogadóállomásra. Mindennapos, hogy a Budapestre tartó vonatokon egész kocsit foglalnak el a koszovói albánok, afgánok és bangladesiek. A vasutasok közül senki sem nyilatkozott. Csupán annyit mondtak, felháborítónak tartják, hogy míg a rendőrök maszkban és gumikesztyűben hozzák a külföldieket, addig nekik nem biztosítanak védőfelszerelést. A napokban két rendőr vizsgálta át a szegedi vasútállomáson a Budapestre induló vonatot. A migránsoknak rendben voltak a papírjaik, így hamar végeztek. „Sokszor áll a vonat ezek miatt. Felteszik ide őket a civil utasok közé. Ez kritikán aluli. Több ezer fizető utas szív miattuk" – méltatlankodtak a vasutasok.


Békéscsabáig jutott Albion

A békéscsabai menekülttáborba szállították Albion Shytit. A 18 éves koszovói albán fiúról január végén írtunk először, amikor több társával illegálisan hazánkba érkezett. A mitrovicai fiú Münchenbe szeretett volna eljutni. Szegedről három társával taxival utaztak Budapestre, a Keleti pályaudvarra. Albion nem jutott messzire, egyike volt annak a több mint 200 koszovói albánnak, akiket Győrben szállítottak le a Münchenbe tartó vonatról február 2-án, hétfőn. Legközelebb négy nappal később, 6-án péntek délután adott magáról életjelet. Facebook-üzenetében azt írta, Békéscsabán van.




Koszovó minden este kiürül

Ezt írta a Kosova Sot. Az albán újság internetes oldalán mindennap közöl egy videót arról, hogy esténként hogyan indulnak el a menekültekkel teli buszok a koszovói főváros, Pristina autóbusz-állomásáról. Tavaly 21 ezer koszovói kért menedékjogot Magyarországon. Idén csak januárban 11 ezer. Mi az oka a tömeges elvándorlásnak?

A közel kétmillió lakosú Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától. A balkáni ország függetlenségét az Egyesült Államok, Anglia, Németország és további 102 állam mellett Magyarország is elismerte. Szerbia és Oroszország még nem. Az Európai Unió Koszovót „potenciális tagjelölt" államnak tekinti.

A legrégebbi és legkomolyabb albán újság, a Koha Ditore a koszovói magyar nagykövetség nyilatkozatát idézve azt írta pár napja, hogy tavaly 21 ezer 453 koszovói polgár kért menedékjogot Magyarországon, 2015 januárjában pedig ez a szám már elérte a 10 ezer 188-at. Azt is írta az újság, hogy jelenleg Koszovó áll az első helyen a menedékkérők számát illetően, utána Szíriából és Irakból érkezik a legtöbb menedékkérő Magyarországra, amely országokban háború dúl.


Ezért szállították le a koszovóiakat Győrben

„A schengeni határ-ellenőrzési kódex értelmében a külső határokkal rendelkező államok – köztük Magyarország – felelősek azért, hogy a schengeni térségbe beutazók valamennyi schengeni tagállam beutazási feltételeit teljesítsék, mert a többi tagállam nem végez határellenőr-
zést. A nem schengeni övezetből érkezők jogszerűen érvényes útlevéllel és vízummal utazhatnak be. Ha a migránsok ilyen okmányokkal nem rendelkeznek, és nem a kijelölt határátkelőhelyeken lépnek be az ország területére, akkor beutazásuk jogellenes. A menekülteljárás idejére magyarországi tartózkodásuk jogszerűvé válik, de nem jogosultak a többi tagállamba továbbutazni. A feltételekkel nem rendelkező személyek továbbutazását a rendőrség köteles megakadályozni." Idézet egy rendőrségi sajtóközleményből

– Tavaly az első komoly politikai válságába sodródott Koszovó. Májusban feloszlatták a parlamentet, és a hosszan tartó belpolitikai patthelyzet miatt jó fél év után sikerült csak kormányt alakítani decemberben, amely az utca embere számára nem hozott változást, a bizonytalanokat is inkább a távozás felé lökte – nyilatkozta a Délmagyarországnak Sipos István. A Pristinában székelő magyar nagykövetség tanácsosa hangsúlyozta, Koszovóból senkinek sem kell politikai vagy vallási okból elmenekülnie. – Az ország gazdasági helyzete rossz, magas a munkanélküliség, a hivatalos statisztika szerint 30 százalék feletti, a fiatalabb korosztálynál ez eléri a 60-65 százalékot is. Az átlagfizetés nem éri el a 350 eurót (mintegy 106 ezer forintot; ez Magyarországon 240 ezer forint – a szerk.), termelő ágazat alig van, az egyetemről kikerülők jelentős része is csak a munkanélküli diplomások számát gyarapítja – hangsúlyozta a tanácsos. Elmondása szerint a koszovói diaszpóra kiterjedt, minden nyugat-európai országban megtalálhatók, koncentráltan Németországban, Ausztriában, Svájcban, Franciaországban és Svédországban, azaz szinte mindenkinek él külföldön rokona, barátja, akik a koszovói életszínvonalnál messze jobb körülmények között élnek. Nincsenek például naponta többórás áramszünetek. A koszovóiak személyi igazolvánnyal utazhatnak be Szerbiába. Így juthatnak el leggyorsabban, legsimábban a schengeni övezetig, azaz a magyar határig.

Feketére koptatják a zöldhatárt a koszovói menekültek. Fotó: Schmidt Andrea (galéria)

– Tisztában vannak azzal, ha menedékjogot kérnek, akkor nem tiltott határátlépőként kezelik őket, hanem a BÁH elhelyezi őket valamelyik befogadóállomáson. Sokan már oda se mennek el, hanem Magyarországon már várja valamelyik rokonuk, ismerősük, aki gépkocsival szállítja őket tovább. Amíg bármely európai ország – akárcsak elvétve is – menedékjogot ad koszovóinak, addig a próbálkozók abban bíznak, hogy ők is ebbe a kategóriába fognak tartozni – magyarázta a tanácsos, aki szerint ma már semmiféle sajtókampány vagy kormányzati felhívás nem tart vissza egyetlen koszovóit sem attól, hogy elhagyja az országát. Sipos István szerint a kormány azon kijelentése, hogy van stratégiája – munkahelyteremtés, az életkörülmények javítása, a kis- és közepes vállalkozások segítése – az illegális migráció megállítására, inkább csak szólam.

A Kosova Sot cikkeihez fűzött kommentárokban a kormányt szidják a hozzászólók. Betelt a pohár, a tavalyi választások után rájöttek, nem lesz jobb otthon, menekülni kell.


Nem kapnak menedékjogot

„Magyarországon valamennyi menedékjogot kérő külföldi kérelmét egyedileg vizsgálja meg a hatóság. Koszovóban a biztonsági helyzet, illetve az emberi jogok helyzete nem olyan, ami nemzetközi védelmet indokolna, ezért a koszovói állampolgárságú kérelmezők tipikusan nem kapnak Magyarországon védelmet. A koszovóiak többsége a hivatal tapasztalatai szerint rendelkezik érvényes koszovói okmánnyal. Ennek ellenére előfordulhat, hogy okmányok nélkül is eljutnak valamely más uniós tagállamba. A menekültügyi eljárások nagy részét a hatóság azért szünteti meg, mert a kérelmező ismeretlen helyre távozik. Sokan – 40-50 százalékuk – már az illegális határátlépést követően elhagyják az országot, meg sem érkeznek a számukra kijelölt befogadóállomásra. Ugyancsak jelentős részük néhány napon belül egyszerűen kisétál a befogadó intézményből." Záborszki Helga, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal sajtóreferense.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vese nélkül: nem kaphatja meg vőlegénye szervét Emőke

Két vesetranszplantáción már túl van a 24 éves Szász Emőke. Jegyese is felajánlotta a sajátját, de nem egyeznek a szövetek. 2-3 év is eltelhet mire újat kaphat, ezért azt tervezik, Angliába költöznek. Tovább olvasom