Délmagyar logó

2017. 10. 19. csütörtök - Nándor 10°C | 24°C Még több cikk.

Fából készült Vajda Attila aranylapátja

Szeged - Buresch Zoltán lapátjával kenuzva nyert Pekingben olimpiai aranyérmet Vajda Attila. A szegedi lapátkészítő munkáit nemcsak a Tisza-parti városban, Szingapúrban és Brazíliában is ismerik.
Vajda Attila, Horváth Gábor, Joób Márton, Fürdök Gábor – olyan olimpiai bajnokok és világbajnokok, akiknek Buresch Zoltán készített lapátot. A sort még hosszan folytathatnánk, hiszen alig van olyan szegedi kenus, aki ne evezett volna Zoltán faragta eszközzel.

Miközben Buresch Zoltánnal beszélgetünk – a garázsában, amerre csak nézünk, mindenütt feldolgozásra váró fadarabokat látni –, betoppan Vajda Attila. Otthonosan mozog a házban. Nem csoda, hiszen gyakori vendég Zoltánéknál. Viszonyuk több, mint a versenyző és a lapátját készítő szakember közötti kapocs. Az elmúlt években barátok lettek.

– Zoli 2001 óta faragja a lapátjaimat. Évente legalább egyet. Ragaszkodom a megszokott formához, de azon egy kicsit mindig változtatunk. Olyan lapát, amilyet ő készít nekem, senki másnak nincs az országban. Sőt talán a világon sem! – mutatja az olimpiai bajnok a Buresch-lapátokra jellemző gerincet.

Buresch Zoltán hét éve készíti Vajda Attila lapátjait – egy olimpiai aranyérmesnél a milliméterek is számítanak. Fotó: Segesvári Csaba
Buresch Zoltán hét éve készíti Vajda Attila lapátjait – egy olimpiai aranyérmesnél a milliméterek is számítanak. Fotó: Segesvári Csaba

– A hajránál mennyi múlik a lapáton? – kérdezem Attilát. – Sok. Fontos az eszközök különböző beállítása. Én minden pályánál változtatok a lapáton. Pekingre Zoli teljesen kicserélte a tollrészt. Az újat öblösebbre faragta, így olyan, mint egy merőkanál. Szerencsére bejött az új forma – meséli nevetve, majd felszalad az emeletre. A ház asszonya reggelivel várja a bajnokot.

Zoltán a lapátok készítésénél saját tapasztalatait is felhasználja, hiszen régen ő is kenuzott. – Eredetileg csónaképítő iskolát végeztem, de megismerkedtem Por Lajossal, későbbi mesteremmel, aki „megfertőzött" a lapátfaragás szeretetével – emlékezik vissza az 52 éves férfi, aki az egyetemi teniszpályán karbantartóként dolgozik. A kenulapát-készítést hobbinak tekinti – a hetvenes évek óta minden szabad idejét ennek szenteli.

Kettétört

Buresch Zoltán Csabai Edvinnek, a világbajnok kenusnak is készített már lapátot. Legutóbb azonban szomorú oka volt annak, hogy újat kellett faragnia: amikor meghalt Kolonics György, felindultságában Kozmann György eltörte az első, útjába akadó lapátot – Edvinét.

Szingapúrban és Brazíliában is ismerik a Buresch-lapátokat, amelyeknek fa az alapanyaga. Fenyő, mahagóni, kőris, hárs, esetleg okumé. (Utóbbi Afrika forró égövi erdőiben honos, a mahagónihoz sokban hasonló, nemes fa.) De hogy ezeket a farészeket milyen összeállításban ragasztja össze vízálló ragasztóval, azt nem árulta el, hiszen ez szakmai titok.
– Egy darabon nagyjából egy hétig dolgozom. A tollat és a mankót én faragom ki, majd összeillesztem a műanyag nyéllel, amit külön vásárolok. A méreteket a versenyzővel és az edzővel beszéljük meg. Kitérünk a toll szélességére, hosszúságára, a hátracsapás mértékére, ami azt jelenti, hogy mennyire térjen el az egyenestől. A válogatott versenyzőknél ugyanis egy milliméter különbség is sokat számít – magyarázza Zoltán, miközben kenulapátokat pakol ki az állványra. Mind abszolút kézi munka, különleges, egyedi – nincs köztük két egyforma.

Félmilliónál tart a licit

Csütörtökig még lehet licitálni a http://slager.vatera.hu/aranylapat/ linken keresztül Vajda Attila lapátjára, amelyet Buresch Zoltán készített, és amellyel a szegedi klasszis, Peking első magyar aranyérmese megnyerte az 1000 méter egyest az olimpián. – Nehéz szívvel vált meg a lapáttól? – kérdeztük az olimpikont. – Nem volt nehéz megválnom tőle. Az emberhez ragaszkodom, aki készíti, nem pedig a lapáthoz – magyarázta a kenus, aki az árverés bevételét nemes célra, a budapesti Semmelweis Egyetem Tűzoltó utcai gyermekklinikája onkológia és hematológiai osztályának ajánlotta fel. A licit több mint félmillió forintnál tart.

Olvasóink írták

  • 6. R. 2008. szeptember 19. 09:00
    „Hölgyeim és Uraim !

    A cikk Buresch Zoliról szól, akit van szerencsém személyesen ismerni: kitűnő és csodálatos (szak)ember! Itt volt a végső ideje, hogy tágabb környezete is felfigyeljen rá.

    Remélem, még sokáig dolgozhatunk együtt, Zolikám!”
  • 5. clean 2008. szeptember 17. 21:35
    „Lajos! Szerintem amikor Attilát felkérték ilyenre, akkor neki élből nemet kellett volna mondania. Egyszer majd a gyermekét Pestre fogja hordani, ha beteg lesz?”
  • 4. CSJ 2008. szeptember 17. 12:00
    „Kedves Lajos Lajos!
    Megfogadom a tanácsodat. Sírni akkor sírtam, amikor Attila nyakába akasztották az arany érmet. Örömömben. Most nem sírok, csak furcsának találtam”
  • 3. lajos lajos 2008. szeptember 17. 10:04
    „CSJ és nadragulya!
    Két oka van, hogy nem a szegedi klinikának ajánlotta fel.
    1: Nem a szegedi klinika kereste fel és nem egy szegedi rádió állt az akció mögé.
    2: Attila mostmár nem csak egy szegedi hős, hanem országos és országunk központja Pest.
    Ebben lassúak voltunk. Ne sírjatok, legközelebb nektek jusson eszetekbe az ötlet és biztos lesz olyan sportoló és média aki mőgé áll.”
  • 2. nadragulya 2008. szeptember 17. 09:02
    „Én is meglepődve olvastam, hogy Attila nem a szegedi gyermekklinikának ajánlja fel a befolyt összeget. Azért találom ezt furcsának, mert lépten-nyomon azt hangsúlyozzák, hogy mennyire kötődik Szegedhez olimpiai bajnok kenusunk. Biztosan van helye a Tűzoltó utcai klinikán is a pénznek, azonban kerekebb lett volna a történet, ha a szegedi gyermekklinika (is) kap belőle...”
  • 1. CSJ 2008. szeptember 17. 05:18
    „Attila nemes cselekedet, de úgy gondolom, hogy a szegedi gyerekklinika is szívesen vette volna a licitből összejött pént. Attila nem vagy lokálpatrióta. Esetleg volt valami személyes indítéka a dolognak?”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szavazzon a delmagyar.hu legjobb nyári képeire!

A delmagyar.hu és a Rádió 88 „fotókommandója" idén nyáron is meglátogatta a Csongrád megyei… Tovább olvasom