Délmagyar logó

2016. 12. 02. péntek - Melinda, Vivien 1°C | 8°C

Fapados doktorok Szegedről Lutonba

Egyre több magyar orvos próbál szerencsét külföldön. Tapasztalatszerzés, kalandvágy vagy az anyagiak miatt vágnak neki az ismeretlennek. A szegedi ingázók azt mondják, külföldön jól fizetnek ugyan, de nagyon kemény a munka, turistáskodásra nemigen jut idő. Kiköltözni nem akarnak, de betegek is inkább itthon lennének.
Két szegedi háziorvos, Szabó Gergely és Meszler Lajos egy harmadik, szintén szegedi kollégájukkal tavaly októbertől vállalták el a Londontól nagyjából harminc kilométerre fekvő Lutonban a helyi sürgősségi ellátás hétvégi és éjszakai ügyeletét. Az egyéves, szerződéses munka persze nem jött ilyen egyszerűen: százhúsz jelentkezőből nyolcat választottak ki a teambe. Ők folyamatos váltásban két hetet dolgoznak kint, hat hetet itthon. Így egyszerre csak ketten laknak a nyolcszemélyes apartmanban – s ezért még csak most tervezik az első közös programjukat, egy bográcsozást. A három szegedi orvoson kívül pécsi, debreceni és pesti kollégák kerültek a csoportba: a legfőbb válogatási szempont az alapos szaknyelvi tudás volt.

Megy a második hullám is

– A Magyar Orvosi Kamara adatai szerint idén többen kértek a külföldi munkavállaláshoz szükséges úgynevezett „Jóhírnév-igazolást", mint a korábbi években együttvéve – mondta el Hajnal Ferenc, a megyei orvosi kamara ügyvezető elnöke. A különböző turnusokban „ingázó" megyei orvosok számát több tucatra becsli, olyan kolléga kevesebb akad, aki folyamatosan kint dolgozik. Az elnök szerint a külföldi munkát vállaló orvosok eddig fiatalok, fiatal középkorúak voltak – a „második hullámban" várhatóan azok mennek, akiknek egzisztenciáját áthúzta az egészségügyi átalakítás. Európában különösen Norvégiában, Svédországban, Nagy-Britanniában, Írországban nagy a kereslet a jól képzett orvosok iránt, manapság azonban Németország keleti feléből és Belgiumból is jönnek állásajánlatok.

Mint Szabó doktor mondja, az angliai multikulturális munkásvárosban jól ütemezhetők még a sürgősségi ügyeleten is a feladatok – szemben az itthonival. A diszpécser felveszi az adatokat – ha szükséges mentőt küld –, majd visszahívja a beteget. A doktor telefonon ad tanácsot, mentőt pedig csak akkor küld hatvan év alatti beteghez, ha az illető járóképtelen. Egyébként mindenki úgy jön, ahogy tud. Jóval kevesebb – egy-két szem – gyógyszert adnak a betegnek, mint itthon, a gyors ellátás után pedig már küldik is haza vagy a megfelelő kórházba. Ha a „vendégorvos" eltér az ott előírt protokolltól, az állásába kerülhet.

Bár Magyarországon is ez az ellátási forma a jövő, azért ő egyelőre mégis inkább itthon lenne beteg – mondja Szabó doktor. Angliába a kalandvágy vitte – no meg a bér, ami az itteni praxisából fizetésként kivehető összeg tízszerese. Sosem költözne véglegesen Angliába – leginkább a rossz időjárás miatt, és mert imádja Szegedet.

Az interneten, skype-on, webkamerával, telefonon tartja a kapcsolatot a családjával Meszler doktor. Dolgozni biciklivel járnak, mert a közlekedés nagyon drága. Mint mondja, nagy fájdalma, hogy Angliából nem sokat látnak, mert a napi 12-13 órás hajtás után már csak aludni van ereje az embernek. A kemény tempó és a brit munkaszervezés azonban olyan tapasztalat volt neki, amit már itthoni praxisában is hasznosít. Őt elsősorban a felfedezés vágya és a fizetés hajtotta Angliába, ahol – mint mondja – erkölcsileg és anyagilag is jobban elismerik a magyar orvosokat, mint idehaza. Kiköltözni azonban ő sem akar. Szerinte az, hogy a világon bárhol megállják a helyüket, itthon is erősíti az önbecsülésüket – erre pedig a mostanában nagy szüksége van az orvosoknak.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Haladék a bűznek és a legyeknek

Fellélegezhetne Szeged, ha a négy városszéli sertéstelep betartaná az októberi uniós határidőt,… Tovább olvasom