Délmagyar logó

2017. 04. 28. péntek - Valéria 14°C | 23°C Még több cikk.

Farkas Imre fűnyírónak kapta első kecskéjét

Algyő - Egyre többen kezdik el újra felfedezni a kecsketartást, valamint a kecsketejből készült különböző termékeket Magyarországon. Az algyői Farkas család húsz éve kapta az első kecskéjét – fűnyírónak. Azóta farmot üzemeltetnek a nagyközségben.
– Kecskére bízza a káposztát, szól a mondás, ha olyanra bízunk valamit, aki maga is meg szeretné szerezni azt. Van alapja ennek?

– Ha kikötjük a kecskét, hogy az ne férhessen a káposztához, akkor nincs. Minden más esetben van. A kecske mindenevő, ami rágható, azt megrágja. Sokan ezért úgy gondolják, hogy igénytelen állat, minden jó neki. Ha azonban valaki tejterméket szeretne előállítani, akkor figyelnie kell, hogy milyen takarmányt ad az állatnak. Nálunk például azért nem legelhetnek a kecskék, mert ha megeszik a pitypangot, kesernyés lesz a tejük, ami a sajton is érződni fog. Lerágják a fenyőfa ágát, a rózsát is elfogyasztják, ezek olajai szintén érezhetők lennének a sajtban. Persze lehet kísérletezni az ízekkel: gondolkodtunk már azon, hogy édesköményt vagy a környékre jellemző fűszernövényt adunk az állatoknak, amiből különleges ízű tejtermékek készülnének. Egyelőre azonban az állandó minőségre törekszünk.

Farkas Imre fűnyírónak kapta első kecskéjét. Fotó: Karnok Csaba (galéria)

– Mennyire nehézkes a kecsketartás?

 A bor és a kabaré barátja

Farkas Imre 1958. december 2-án született Szegeden. Nős, két lánya van. Általános iskolába Algyőre, villamosszerelő szakiskolába Szegedre járt. Kedvenc ételei a húsos fogások, az italok közül a bort tartja a legnagyobbra, tagja az Algyői Borbarátoknak is. Kedveli a kabarét, a zenében mindenevő. A muzsika a kecskékre is jó hatással van: karámjukban egész nap szól a rádió.

– Kényes állat, hiszen a kecskék között is vannak viszályok. Nálunk huszonöt-harmincas csoportokban élnek, de legeléskor mind együtt van. A nyáj, de a kisebb csoport is kiközösíthet egy példányt, amire a gazdának kell figyelnie – ki kell vennie a bántalmazott állatot a közegből.

– Miért tette le a család a voksát anno a kecsketartás mellett?

– A feleségem szerint azért, mert hülyék voltunk. De a viccet félretéve: húsz éve egy fűnyírót kértem az egyik ismerősömtől, aki egy kecskével az autójában jelent meg. Műszaki ember lévén addig semmit sem tudtam erről az állatról. Levettük a kocsiról, és az első pár napot a garázsban töltötte kikötve. Mivel szimpatikus kis állat volt, építettem neki egy bodegát. A nagyobbik lányom is megbarátkozott vele, Borbála pedig, így hívták a kecskét, legelte szorgalmasan a pázsitot, amit nekem kellett volna nyírnom. Roppantmód elégedettek voltunk a munkájával, ezért úgy döntöttünk: fedeztetjük. „Szamaras" Miska bácsi csúfnevű szomszédunknak nemcsak szamarai, hanem kecskéje is volt. Fedeztettük Borbálát, lett két kiskecskéje. Innentől már nem nagyon volt megállás, beléptem a kecsketartók szövetségébe, és beindítottuk a vállalkozást. Most nagyjából száz kecskénk van, de korábban kétszáz is legelt a gazdaságunkban. Bővíteni szeretnénk, a nyugati piacokra is akarunk termelni, amihez csak a legjobb tejet produkáló egyedeket tartottuk meg.

Farkas Imre fűnyírónak kapta első kecskéjét. Fotó: Karnok Csaba (galéria)

– Csongrád megyében nem sokan tartanak ilyen népes gazdaságot.

– Azért egyre többen vágnak bele a tartásukba, hiszen újra felkapott lett ez az állat. Sokan azonban nincsenek tisztában azzal, hogy mennyi türelmet és szaktudást igényel. Nem jön ki azonnal a finom sajt belőle. A jó gazda az állat szeméből látja, ha annak valami baja van, vagy csak egyszerűen zsivány. Nincsenek kedvenc kecskéink, mind az. Tavaly volt egy állatunk, amelyet a többiek kiközösítettek, stresszes lett, nem evett, csak feküdt naphosszat, már az állatorvos is lemondott róla. Mi azonban nem: forgattuk a földön, kentük a sok fekvéstől kisebesedett hátát. Amikor kicsit jobban lett, elkezdtük tornáztatni. Amikor már fel tudott állni, vonatozni kezdtünk vele, hogy kinyúljanak az izmai. Végül talpra állt, meghízott és ismét vidám lett.

– Egyre népszerűbbek a kecsketejből készült termékek, köztük a kecsketejes szappan is.

 A hét embere

Sorozatunkban olyan közismert vagy épp ismeretlen embereket mutatunk be, akik köztünk élnek, és sokat tesznek környezetükért, életükkel, történetükkel példát mutatnak a közösségnek. Olvasóink segítségét is várjuk ehhez: arra kérjük önöket, javasoljanak szerkesztőségünknek interjúalanyt – a szomszédból, a másik faluból –, ha úgy látják, az illető megfelel ezeknek a kritériumoknak. Javaslataikat e-mailben a szerkesztoseg@delmagyar.hu címre, postai úton a Délmagyarország Kiadó, 6729 Szeged, Szabadkai út 20. címre várjuk.

– A kecsketej könnyebben emészthető a tehéntejnél, sok laktózérzékeny is fogyaszthatja, több benne a vitamin. Az egyik ismerősünk kisgyereké-
nek komoly bőrproblémái voltak, sokszor jártak orvoshoz, számos szteroidos kenőcsöt írtak fel neki, de egyik sem segített. Kipróbálta végül a kecsketejes szappant, amelytől néhány hét alatt rendbe jött a bőre.

– Két lányuk van, akik folytatják a családi vállalkozást.

– Az állatokkal még mi foglalkozunk a feleségemmel, a vállalkozást a papírmunkával azonban már a lányaim viszik, ők találták ki az új logót is a termékeinknek.

A kecskén kívül másra jut ideje?

– A feleségemnek a kertészkedés a hobbija, én meg örülök, ha számba tudom venni, hogy az adott napon milyen egyéb feladataim vannak a ház körül. Nyaralni, kirándulni már évek óta nem voltunk. Idén kint voltunk tíz napig a Szeged-napi ünnepségsorozaton, és másokat bíztunk meg az állatok gondozásával: ennyi idő alatt harminc literrel kevesebbet adtak a kecskék
– nem úgy etették őket, ahogy mi, észrevették az állatok, hogy nem attól kapják a takarmányt, akitől megszokták.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tovább furikázzák az ivóvizet

Bár eredetileg 2013 végéig szólt az ivóvízszállító katonák megbízatása, a legtöbb helyre az új évben is vinni kell még az uniós szabványnak megfelelő innivalót. Tovább olvasom