Délmagyar logó

2018. 04. 27. péntek - Zita 13°C | 21°C Még több cikk.

Farkasokkal táncoló Csipkerózsika

Szeged - Telt ház fogadta és vastaps zárta a Szegedi Kortárs Balett Csipkerózsika bemutatóját pénteken este a Kisszínházban. A címszereplő farkasokkal játszik, menstruál, megerőszakolják, felébred, és nem a szőke herceget választja. Szexualitás, jók és rosszak, vadak és áldozatok a színpadon, Juronics módra.
Aki könnyed, rózsaszín lánymesére számított, amikor megvette a jegyét a péntek esti Csipkerózsika-bemutatóra, az igencsak meglepődhetett. A klasszikus mesét egy kicsit másképpen láthatta, mint gyerekkorában. Álom, harc és szex is volt a színpadon, vagyis a Csipkerózsikán elgondolkodó felnőtt asszociációi.

Juronics Tamás nemcsak a Grimm-mesét vetkőztette le, hanem táncosát, Szarvas Krisztinát is. A színpadi pucérság nem provokatív, valahogy hiányozna a darabból, ha nem lenne benne.

A színpadon nővé érő főszereplő szemmel láthatóan jól érezte magát Csipkerózsikaként. Az ártatlan, durcás kislányt éppolyan hitelesen táncolta Szarvas Krisztina, mint az áldozatot, vagy a felnőtt, párválasztásra érett nőt.

Csipkerózsika - KÉPGALÉRIA

A hófehér ruhába öltöztetett Csipkerózsika farkasokkal játszik. A fekete bőrbe bújtatott vadak, vagyis Finta Gábor és Csetényi Vencel erőt és férfiasságot sugárzó alakját látva egyetlen nő sem vitatná Csipkerózsika végső döntését. Hogy a zsákmányszerző farkasokat táncoló balettosok az életben kihasználják-e az útjukba kerülő áldozatokat, nem tudni. Szerepük azonban egyértelműen több izgalmat nyújtott, mint a szőke hercegé.

Csipkerózsika (Szarvas Krisztina) és a farkasok (Finta Gábor, Csetényi Vencel) tánca. Mese felnőtteknek. Fotó: Frank Yvette
Csipkerózsika (Szarvas Krisztina) és a farkasok (Finta Gábor, Csetényi Vencel) tánca. Mese felnőtteknek.
Fotó: Frank Yvette

A királyfit táncoló Czár Gergely előbukkanása olykor már komikus: Csajkovszkij zenéjére a színpadon rezzenéstelen arccal körbe-körbeszaladó, fehér ló nélküli ifjú az esélytelenek nyugalmával védelmezi szerelmét, hiába.

A Kentaur által megálmodott díszlet és a kosztümök hibátlanok. A király belépője például egy Prodigy-videoklipet juttatott eszembe. Haller János mint a legnagyobb vad és alfahím érkezik a színre. Szobára viszi, és magáévá teszi a már nővé érett, öntudatlan Csipkerózsikát – uralja a lányt és a színpadot.

A mesebeli leányálomban lezajló asszociációk adják a színpadi cselekmény jelentős részét. A gyermektörténetből ez kimaradt, de a pszichológia és a szövegértelmezések határozottan állítják: Csipkerózsika története a nővé érésről, álma a párválasztás időszakáról szól, ébredése pedig akkor következik be, mikor megtalálja a nagy őt.

A kisszínházban is a szőke herceg csókjára ébred a már vörös ruhában alvó lány. Mikor magához tér, az egyik farkast választja. Győzött az izgalom és a szex, a közönség pedig vastapssal jutalmazta az előadást.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bródy János: Keresni kell az örömöt

Szeged - Bródy János Kossuth-díjas zeneszerző-szövegíróelőadóművész péntek este Szegeden lépett fel.… Tovább olvasom