Délmagyar logó

2017. 07. 21. péntek - Dániel, Daniella 22°C | 35°C Még több cikk.

Farkasszemet nézett a tüntetőkkel

A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati feladatokra beosztott állománya is részt vett a fővárosi rendezvények biztosításában a hét végén. Kezdetben egy előkelő szállodát kellett őrizniük, de október 23-án este már a pesti utcákon néztek farkasszemet a kővel dobálózó tüntetőkkel.
Önként jelentkezett. Fotó: Schmidt Andrea
Vágfalvi Attila a Csongrád megyéből a fővárosba utazó rendőri század tagjaként szombat este érkezett Budapestre. A törzszászlós az 1956-os ünnepségek fővárosi rendezvényeinek biztosítására önként jelentkezett: századának az ünnepségekre érkező delegációk szálláshelyét kellett őriznie. A zászlóst a Hilton Szálló biztosítására vezényelték ki vasárnap reggel.

– Semmi különös nem történt ezen a napon. A legizgalmasabb pillanat a delegációk érkezése volt – beszélt a zászlós, akit másnap reggel ismét a Hiltonhoz szállítottak. – Délután a különböző híradásokból hallottuk: valami készülődik Budapesten – mondta. Ezt követően egyre több nyugtalanító hír érkezett hozzájuk: a városban erőszakos események történnek, egy rendőrt megkéseltek, mentőket kérnek a főváros több pontjára. – Szóltunk a parancsnokoknak, amint van lehetőség, legalább tartaléknak mehessünk – mesélte a törzszászlós. A BRFK – a külföldi delegációk hazautazása után – utasítást adott, szedjék össze a szállodáknál posztoló rendőröket.

A különítmény a buszról leszállva egyből a zavargások közepébe csöppent: lovas rendőrök, vízágyú, rendőri sorfal várta őket. A szegedieket végül a Rákóczi út 28. alá, a sorfalba állították be, ahol körülbelül két órát várakoztak. – A tüntetők hatvan-nyolcvan méterre, dobástávolságon belül voltak. Az egyik kollégát tenyérnyi márványdarabbal találták el. Nem kérdeztünk semmit egymástól: csak a feladatra koncentráltunk – beszélt az utcán eltöltött első órákról. A várakozásra azért volt szükség, mert a rendőrök az Astoriánál tartott Fidesz-nagygyűlés véget várták, hogy onnan a tömeg nyugodtan haza tudjon vonulni. Csak este tíz körül érkezett az újabb utasítás: készülődjenek!

Újra menne

– A kiképzés teljesen más, mint az éles helyzet. Azt a stresszt, amit utóbbi produkál, egyetlen gyakorlat sem tudja kiváltani. Ettől függetlenül az akció közben senki nem mondta, hogy félelmet érez. Visszagondolva: újra mennék – mondta Vágfalvi Attila.

– A mi csoportunknak már az első utcán le kellett fordulni. Kukák és márványdarabok záporoztak ránk – mondta. – Feladatunk a rendőrségi intézkedések biztosítása volt. Végül, kisebb-nagyobb megszakításokkal, a Nyugati térig vonultunk. A tüntetők a környező szórakozóhelyekre menekültek előlünk. Nem mentünk utánuk, de megkértük a tulajdonosokat, zárják be az ajtókat, ne tudjanak a tüntetők mögénk kerülni – beszélt az előrenyomulásról. A Nyugati térnél, hajnali fél kettő körül, ismét buszok vártak rájuk, s az Erzsébet híd budai hídfőjéhez szállították őket, ahol az első sorba sorakoztak fel. – Jött egy hókotró, felborította a barikádot, mi pedig elindultunk, látatlanba. A híd íve miatt ugyanis nem tudtuk, mi van a túloldalon. Csak füstöt, fényeket érzékeltünk – mesélte. Beavatkozniuk azonban már nem kellett. Mire átértek, a pesti oldalon levő rendőrök feloszlatták a tüntetőket.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nem tart ki végig a fizetés

A megszorító csomag első nyomait októberi fizetésükön már érezhették az emberek, de sokan csak… Tovább olvasom