Délmagyar logó

2017. 03. 26. vasárnap - Emánuel 5°C | 10°C Még több cikk.

Fehér-tó: együtt a halak és a madarak

Sikerrel működik a szegedi Fehér-tavon az agrár-környezetgazdálkodási támogatás. A halhozam ugyan csökkent a korábbiakhoz képest a természetvédelmi szempontok fokozott figyelembevétele miatt – a kieső bevételt azonban támogatás ellentételezi.
Egy ideje kezd zökkenőmentesebbé válni a szegedi Fehér-tavon a halgazdaság és a természetvédelem együttműködése.
Ezt az teszi lehetővé, hogy a gazdaság részt vesz a nemzeti vidékfejlesztési terv keretében megvalósuló extenzív haltermelés-, illetve a nádgazdálkodás célprogramban, s így hektáronként 52 ezer forint agrár-környezetvédelmi támogatást kap – tudtuk meg Sztanó János ügyvezető igazgatótól. Az öt évig tartó célprogramon való részvételre pályázni kellett – az évet ez esetben szeptember elejétől augusztus végéig számolják –, és a halgazdaság a napokban kapja meg a második évi pénzt. A kft. 1900 hektárral veszi igénybe a gazdaság és a természetvédelem együttes működését lehetővé tevő támogatást.

Miért szükséges az extenzív hal-, illetve a nádgazdálkodás a Fehér-tavon? Túl azon, hogy a terület nagy hányada a Kiskunsági Nemzeti Parkon belül működő Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet része, rendkívül fontos vizes élőhely, többek között a madárvilág szempontjából is – így a ramsari egyezmény is vonatkozik rá, és a Natura 2000 programba is bekerült.

Gulipánok, vöcskök

Hogy már kora tavasszal feltöltse a gazdaság vízzel a tavakat, fontos, mert így például a gulipánok, gólyatöcsök nem választják fészkelőhelyül a tóaljakat, így a későbbi feltöltés nem pusztítja el a tojásokat, a fiókákat – mondja Kókai Károly, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) megyei csoportjának alelnöke. Hogy a már feltöltött tavat ne eresszék le túl korán, szintén fontos, mert különben a nádasban fészket rakó különböző gémek, kócsagok fészkeihez hozzáférnének a ragadozók. A tavakon hínáros részeket is meg kell hagyni, mert például a vöcskök, szerkők a hínáros vízre rakják úszó fészkeiket.

A program működéséhez több fontos korlátozást be kell tartani. Ilyen például: a tavakat legkésőbb március végéig föl kell tölteni, s a vízálláson augusztus végéig nem lehet változtatni. A tavak haltápláléktermő készségét fokozó trágyázás csak mérsékelt lehet; műtrágyát egyáltalán nem szabad fölhasználni. A vízi növényzetet nem lehet teljes mértékben eltávolítani a tavakból.

Ez a támogatási forma az Európai Unió egész területén működik, de országonként eltérő mértékben. A magyar pontytermelés legnagyobb riválisának tekintett cseh halgazdálkodók kétszer ennyi pénzt kapnak, mert a természetvédelmi szempontokat fokozottan szem előtt tartják.

– A madarak által elfogyasztott hal értékének ellentételezésére nem terjed ki a támogatás, de ennek megvalósulására is van remény – mondja az ügyvezető igazgató. Azzal, hogy a Fehér-tó bekerült a Natura 2000-es hálózatba, a hírek szerint az említetteket is ellensúlyozza a támogatás a közeljövőtől. Így a madarak is jóllaknak – és a pénz is megmarad.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Újszegedi bevásárlóközpont: új belváros?

Komoly versenytársat jelent a belvárosi üzletek számára, hogy Szegeden több befektető is… Tovább olvasom