Délmagyar logó

2017. 06. 25. vasárnap - Vilmos 22°C | 36°C Még több cikk.

Fehér hollónak számít a kényszerbontás

Szeged - Sokan abban bíznak, az ügyük nem derül ki – mondta lapunknak Kovács Béla. A szegedi építési osztály irodavezető-helyettesét az engedély nélküli domaszéki adótorony kapcsán a kiskertekben tapasztalható túlépítésről is kérdeztük.
A néhány hete bemutatott domaszéki torony esete, vagy éppen a túl nagyra nőtt baktói, subasai kiskerti házak azt mutatják, az engedély nélküli vagy az engedélytől eltérő építkezés mindennapos probléma. A szegedi építési osztály irodavezető-helyettesétől megtudtuk, 2008–2012 között az építtetők, ingatlantulajdonosok 511 esetben kértek fennmaradási engedélyt a hivataltól, mert kiderült: a szükséges papírok nélkül építettek.

– Fennmaradási engedélyt csak arra adhatunk, amire építési engedélyt is lehetne. A leggyakoribb eset, hogy a tulajdonosok eltérnek a tervtől. Ez lehet apróság is, például máshová építenek be egy ajtót, de az is előfordul, hogy jelentősen megnő az épület. Mindkettőt lehet orvosolni, ha az egyébként az építési szabályoknak megfelel – mondta Kovács Béla. A szegedi építési osztály irodavezető-helyettese elárulta, egyre több esetnél derül ki, hogy nem a terveknek megfelelően építkeztek. – A jelenlegi szabályozás szerint egy legfeljebb 3 méter magas garázsra, udvari beállóra nem kell engedély, lakóépületre viszont kötelező. Sokan abban bíznak, az ügyük nem derül ki – vélte Kovács Béla. Elmondta, a hatóság bejelentés alapján is intézkedik, egy időben tervszerűen ellenőrizték az elkészült ingatlanokat. – Szeged több mint 40 ezer ingatlanára 2 ellenőr jutott. 1998-tól járták az ellenőrök az utcákat, ha észrevettek eltérést, elindították az eljárást. A hatósági úton elvégeztetett bontás ritka, az építtető által elvégzett munka viszont sokkal több – ismertette Kovács Béla. Megtudtuk, a fennmaradási engedéllyel együtt járó átlagos bírság 300–500 ezer forint közé esett.

A képen látható baktói házat lebontásra ítélte a szakhatóság. A tulajdonosok a Kiskertesekért Egyesület szakértőinek segítségével  fellebbeztek. Fotó: Karnok csaba
A képen látható baktói házat lebontásra ítélte a szakhatóság. A tulajdonosok a Kiskertesekért Egyesület szakértőinek segítségével fellebbeztek. Fotó: Karnok Csaba

Nagyobb beépíthetőséget szeretnének

Lapunk több olyan esetről is beszámolt, amikor a kiskertben építkezőket az építési hatóság bontásra kötelezte. Legutóbb júliusban írtuk, hogy egy baktói férfi 2003-ban épített a megengedettnél nagyobb házat. Miután jóakarója feljelentette, a hatóság eljárást indított, a bontást megúszták. Angyal Gabriella szegedi pedagógus és családja subasai hétvégi házáról tavaly megírtuk, 9 négyzetméterrel lépték túl a megengedett területet, őket is bontásra ítélték, ami végül elmaradt. Megírtuk, 3000 kiskerttulajdonos van Szegeden, 1500-an az elmúlt években költöztek ezekbe a városrészekbe. A 700 tagot számláló Családok a Kiskertekért Egyesület elnöke, Sándor János több fórumon is kérte, 3-ról 5 százalékra emeljék meg a beépíthetőség határát. Ezt jövőre szavazhatja meg a szegedi közgyűlés.

A kiskertekben épült családi házakról elmondta, a folyamatos szabályváltozás okozta a mai állapotokat. Kovács Béla a kezdetekre visszaemlékezve megjegyezte, a kiskerteket eredetileg termelésre alakították ki, amire legfeljebb 12 négyzetméteres szerszámkamrát lehetett építeni. A szabályozás később lazult, 30 négyzetméteres gazdasági épületet is felhúzhattak, aminek később a tetőterét is be lehetett építeni. A gazdasági épületből az újabb szabályozással lett pihenő, ami mellé WC is került. Zártkertben sem ritka, hogy szabályosan került a telekre a 60 négyzetméteres épület. A folyamatos bővülésnek egy 1998-as rendelet vetett véget, ami kimondta: a 720 négyzetméternél nagyobb kiskertekből legfeljebb bruttó 3 százalékot, azaz 21,6 négyzetmétert lehet beépíteni. – Jellemző, hogy a kiskertesek a 3 százalékra kértek engedélyt, majd építés közben megnőtt a ház. Ha ez 10 évig nem derült ki, akkor a tulajdonos megúszta a bírságot és a bontást – mondta Kovács Béla.

Az építési törvényt az elmúlt években többször szigorították. Az építési engedélyek korábban határidő nélkül voltak érvényesek, ezeket 3 évre korlátozták, amit egy évvel meg lehet hosszabbítani. Ha a lakó a 4. évben elkezdi a beruházást, akkor is 5 éve van azt befejezni. Ha ez sem sikerül, újabb egy évig hosszabbíthat.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Büntetőeljárás lett a dóci ˝szóváltásból˝

Súlyos testi sértés kísérlete miatt indított büntetőeljárást a Szegedi Rendőrkapitányság egy olyan ügyben, amelyről lapunk november 14-i száma írt. Tovább olvasom