Délmagyar logó

2017. 06. 23. péntek - Zoltán 21°C | 35°C Még több cikk.

Fejlesztené a kutatást és az oktatást

Vegyészként került a gyógyszerészek közé Fülöp Ferenc, majd végigjárta az oktatói-kutatói grádicsokat, s idén júliustól a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának dékánja. A jövőre fél évszázados egyetemi képzőhely jelenéről és kilátásairól is kérdeztük a professzort.
Fülöp Ferenc legfőbb szenvedélye a laboratóriumi munka. Fotó: Segesvári Csaba
– A kémiában, a gyógyszerszintézisben az egyén szerepe kicsi, a kutatók csapatban dolgoznak – jellemzi Fülöp Ferenc, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Gyógyszerésztudományi Karának (GYTK) új dékánja munkamódszerét. Az intézmény új vezetője vegyész végzettséggel került a karra, de 25 éves oktatói-kutatói tapasztalattal a háta mögött úgy véli: bár a gyógyszerészdiploma az itteni munkához nagyobb biológiai hátteret adna, de ha elfogadjuk, hogy az egyetemen megszerzett tudás nagyjából tízévente elavul, akkor kimondható, hogy majdnem mindegy, harminc éve milyen diplomával vágtunk neki annak a munkának, amit 25 éve végzünk, mert szakosodtunk egy szakterületre.

Szabadalomtól szabadalomig

E specializáció sikerességéről képet ad, hogy Fülöp Ferenc eddig 15 szabadalom büszke (társ)tulajdonosa. Szabadalmaik egy része új gyógyszerek felfedezésére irányul, mások új eljárást dolgoztak ki már meglevő hatóanyagok előállítására.

A világ élvonalába tartozik a szegedi gyógyszerésztudományi kar oktató-kutatógárdája. Mondjuk a dékán által vezetett intézetben szerves szintézisek folynak és gyógyszerkutatásokat végeznek – elsősorban külföldi partnerek megbízása, s persze hazai pályázatok nyomán. Fülöp Ferenc példaként megemlíti a szegedi Solvo céget, melynek fölkérésére a gyógyszer-rezisztencia elleni szerek kidolgozását végzik. A regionális egyetemi tudásközpontban pedig agyi degeneratív betegségekkel (például az Alzheimer-, illetve a Parkinson-kórral) kapcsolatos kutatásokba bekapcsolódva építőelemeket készítenek a későbbi gyógyszerkutatásokhoz, illetve diagnosztikus szerek kutatásával foglalkoznak. Egy finn gyógyszergyárral együttműködve pedig négy szabadalmuk jelent meg: új típusú, szelektív gyulladásgátlót fejlesztettek ki, mely krónikus betegségek kezelésére is alkalmazható.

Névjegy

Pályaválasztáskor még csak a kémiai kísérletezés érdekelte Fülöp Ferencet, aztán az új anyagok előállításának lehetősége ragadta meg a József Attila Tudományegyetem harmadéves vegyész hallgatójának figyelmét. S hogy milyen messzire jutott, azt jelzi, hogy a Chinoin gyógyszergyárbeli munkát követően már 25 éve oktat és kutat a Szegedi Tudományegyetemen, vezeti a Gyógyszerkémiai Intézetet, gyógyszerkémiát és gyógyszerkutatást oktat harmad- és ötödéves diákoknak, miközben júliustól a GYTK dékánja is. Szabadidejében – három lányával együtt – szívesen kirándul, gombát és kagylókat gyűjt, főzni is szeret, de legfőbb szenvedélye: a laborbeli munka.

Biopoliszban a gyógyszerészek


– Helyes arányt kell tartani az alap- és alkalmazott kutatás között – véli annak a karnak a dékánja, amelyet az alkalmazott kutatás jellemez. Elárulja: e vonalat erősíteni szeretné, mert az ilyen típusú munkából olyan bevételre számít, mely kiegészíti az utóbbi időben folyamatosan – idén 23 százalékkal – csökkenő normatív támogatást. De azt is hangsúlyozza: a kar az egy főre jutó pályázatok számával, illetve az így megszerzett támogatás arányával az egyetemi élvonalba tartozik. Miközben az oktatói munkát azzal az aránypárral jellemzi, hogy a 60 oktató körülbelül 600 diák, közte idegen nyelvű hallgatók képzésével foglalkozik. A dékán szerint – a pályázati lehetőségek jobb kiaknázása mellett – az idegen nyelvű képzést is bővíteni kell.

A kubatúragondok megoldását is fontosnak tartja a dékán. Programjában szerepel, hogy az 1920-as években, nem az egyetemi oktatás céljára készült, bár fölújított épületet kinőtték, az nem alkalmas a XXI. század igényeinek kielégítésére. Ezért reméli, hogy a biopoliszprogram keretében 2010-ig fölépülhet a gyógyszerésztudományi kar új, 6 milliárd forintot érő otthona. Az új épületben – többek között – helyet kapna egy gyógyszertár is, amely a hallgatók gyakorlati terepe lenne. Ott kiteljesedhetnének azok az ezután megalapítandó spin-off cégek is, melyek a karon fölhalmozott tudást segítenének eladható termékké formálni.

– Az universitas többféle együttműködésre kínál lehetőséget – rögzíti kiindulópontját Fülöp Ferenc. – Igaz, hogy kisebb, de önálló identitással rendelkezik, nem az orvostudományi kar árnyéka a gyógyszerésztudományi kar. A Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrum révén jelentős érdekképviseleti erővel rendelkezünk, lobbizhatunk a kar, az egészségügy érdekében.

Önálóbb diákokra van szükség

A gyógyszerészképzés jellege és hagyománya miatt az itteni diákok tanóráik egynegyedét az orvostudományi, illetve természettudományi karon hallgatják. De a dékán azt tervezi, hogy az SZTE-n belüli átoktatást a jelenleginél nagyobb arányban vállalnának, például az egészségügyi főiskolai karon, ahol pillanatnyilag gyógyszerhatástani kurzust tartanak.
– A gyógyszer olyan különleges, az egészségünk befolyásolására alkalmas termék, melynek előállítása, de árusítása is megköveteli az egyetemi diplomát – magyarázza Fülöp Ferenc, miért fontos, hogy a bolognai folyamat hazai bevezetése közepette osztatlan, vagyis ötéves maradjon a gyógyszerészek oktatása. Ugyanakkor a szegediek gondolkodnak olyan új szakok (például gyógyszergyártó szakmérnök) indításán, amelyek a 3+2 évre osztott alap-, illetve mesterszint formát követnék. Az oktatás megújulását szorgalmazza a dékán, aki szerint a kontakt óraszámok csökkentésével, a diákok otthoni és könyvtári munkájának bővítésével a problémaorientált gondolkodást fejlesztő képzés megteremtése a célja.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ellenzéki és kormánypárti frakcióvezetők reményei

A szegedi közgyűlés vezető politikusai biztosak abban, hogy az országos politika hatással lesz a… Tovább olvasom