Szeged - delmagyar.hu

Az alkalmi munkavállalói könyvet eredetileg a mezőgazdaságban és a vendéglátóiparban dolgozó idénymunkások, valamint a bejárónők, kertészek, bébiszitterek foglalkoztatására találták ki, ám a munkáltatók megtalálták benne azt a lehetőséget, aminek segítségével ki lehet bújni a járulékfizetés alól.

A kék könyves alkalmazás lényege az, hogy abba közteherjegyet kell ragasztani a járandósággal arányos mértékben. Ha például valaki egy napra 1800-2400 forint közötti bért kap, akkor 400 forintos jegyet kell beragasztania, de ha 3600 forintnál többet keres naponta, akkor a munkáltatónak már 1100 forintos jegyet kell vásárolnia.

A megyében is nagyon jellemző az idénymunka a mezőgazdaságban, a kék könyv és a jegyragasztás ezt legalizálja. Illusztráció: Karnok Csaba

Sok munkáltató viszont a valóságban a nem alkalmi munkásként dolgozó alkalmazottait is könyvvel foglalkoztatja, vagyis januártól decemberig, egész évben „alkalmi munkásként" dolgoztatja az embereket, ami törvényellenes. A jogszabály meghatározza ugyanis, hogy egy munkavállaló egy munkáltatónál egy naptári évben legfeljebb 90 napot dolgozhat (több munkáltatónál vagy természetes személynél 200-at). Ezt úgy kerülik ki a foglalkoztatók, hogy a kék könyvbe nem minden munkanapon ragasztanak jegyet, így papíron csökkentik a ledolgozott napok számát.

Adókedvezmény A kék könyv használatát igazolni kell a munkaügyi kirendeltségeken, mert az alkalmi munkavállaló így válik jogosulttá a beragasztott közteherjegy mértékéig a társadalombiztosítási, munkanélküliségi juttatásokra. Az évi 200 nap munkavállalással megszerezhető az álláskeresési segélyhez szükséges legkevesebb munkavégzési idő. Az alkalmi munkavállalót foglalkoztató magánszemély a közteherjegy értékének 75 százalékát leírhatja személyi jövedelemadójából.

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség országos adatai szerint a munkáltatók valamennyi ellenőrzött ágazatban igyekeznek kijátszani a könnyített alkalmazási feltételeket biztosító, kék könyves foglalkoztatás szabályait. Az építőiparban például egész évben jellemző a kék könyvvel történő jogsértő foglalkoztatás. A szabálytalanságok feltárását az nehezíti, hogy a munkavállalók és a munkáltatók érdekei – vagyis az adó- és járulékfizetés elkerülése – egybeesnek.

A dolgozók a felügyelők elmondása szerint nem tartják maguknál a könyvet, vagy az nincs kitöltve az adott napra. A munkáltató ilyen esetben 30 ezer forinttól 3 millió forintig terjedő munkaügyi bírsággal sújtható, emellett alkalmazottjával visszamenőleg hagyományos munkaviszonyt kell kötnie, ha a könyvet nem az előírások szerint használták.

Kriskó Edinától, a dél-alföldi regionális munkaügyi központ sajtószóvivőjétől megtudtuk, Csongrád megyében is népszerű a kék könyves foglalkoztatás: az elmúlt évben több mint 23 ezer darabot váltottak ki az alkalmazottak. Az országban mintegy félmillió könyvet tartanak számon, vagyis régiónként 70-80 ezret.